Fényszóró, 1945 (1. évfolyam, 1-22. szám)
1945-08-09 / 3. szám
BEKE ükrnekes reprízre készül a színház. Gábor Andor »Dollá című vígjátéka kerül Annak :J-" «»Prízz« »ViharAz Ad°, kerül aiaiHlk°°yat ■"a színre. Az első magyar munkásfilm: GANZ ÁBRAHÁM ÉLETE A magyar filmgyártás hosszú ideig küzdött a kezdet nehézségeivel, de úgy látszik, ismét magára talált. A Kisgazdapárt hatalmas Tamási-filmje után az Anomymus-film néhány hét múlva három film gyártását is megkezdi a Hunniában. Anonymusék is kollektív alapon indulnak, bár nem részjegyekkel, mint a Kisgazdapárt. A filmnek ugyanis a közreműködő művészek és szakemberek kollektív egysége a tulajdonosa ; mindenki végzett munkájának arányában részesedik az új filmek jövedelméből. Gyártási sorrendben Háy Gyula »Tiszazug« című drámája lesz az első produkció. Másodiknak Gergely Sándor »Vitézek és hősök« című színműve kerül felvételre. Egyszerre kezdik meg a film gyártását a darab Nemzeti Színházi bemutatójával. Harmadiknak a Ganz-gyár történetét örökítik meg a filmkockák. Ganz Ábrahám életét viszi vászonra a film. A kicsiny fémöntődétől a hatalmas gyárüzemig vezető, út izgalmas története ez a film. Ganz Ábrahám a mai szociális eszmék szellemében dolgozott : üzemét kisiparosok kollektív munkájával akarta fejleszteni. A nagytőke azonban felismerte az üzem profitlehetőségeit és kezébe kaparintotta a hatalmat. Amikor a munkások sorsának, jövőjének irányítása kicsúszott kezéből, beteljesedett Ganz Ábrahám tragikus sorsa: elméje elborult. Terveit pedig csak száz esztendővel később, 1945-ben valósította meg az üzemi bizottság. Ganz Ábrahám gigászi alakját a terv szerint Tímár József alakítja. A gyár történetét Bolgár Elek professzor, a rosztovi egyetem tanára dolgozza fel az Anonymus film számára. Az eredeti felvételek javarésze a gyárban, a »helyszínen« történik. A film művészeti vezetését Hont Ferenc vállalta, rendező Radványi Géza, oparetőr Icsey Rudolf. Színésze válogatja, hogy mi lesz a Művész Színház legközelebbi újdonsága A Művész Színház nyári produkciója már túljutott első jubileumán, s gyors tempóban közeledik az ötvenedik előadás felé. A Családi Szálloda sikere Várkonyi Zoltánt, a színház igazgatóját abba a kellemes helyzetbe hozta, hogy kedvére töprenghet, mi legyen a színház soron következő újdonsága. A választás azonban nem annyira rajta, mint inkább a szerzőkön és színészeken múlik. —Illés Endre „Hazugok“ című darabjával szeretném megnyitni az új szezont — mondja Várkonyi —, ennek pillanatnyilag nincs más akadálya, mint hogy a szerző még nem készült el vele. Remélhetőleg néhány napon belül elvégzi az utolsó simításokat és hozzákezdhetünk a próbákhoz. — Szóval igazgató tervez, szerző végez. — Sajnos, attól tartok, hogy a szerző nem végez idejében. Ebben az esetben a következő darabok jönnének kombinációba: Andouil francia író „Euridike“ és „Poggyásznélküli utasok“ című darabjai, Giraudoux „Trójában nem lesz háború“ című vígjátéka és Shakespearetől a „Sok hűhó semmiért“. — Ezeknek előadása is a szerzőktől függ. Gondolom, Shakespeare nem támaszt különösebb nehézségeket. — Nem, itt a megoldás a színészeken múlik. Még nem tudom, melyik művészt vagy művésznőt sikerül megnyernem a színház részére, a rendelkezésre álló színészhez kell alkalmaznom a rendelkezésre álló darabot. Ez most már néhány napon belül tisztázódik. Hangsúlyozom azonban, hogy elsősorban az Illés-darabot akarom színrehozni. Megnyugodva tesszük le a hallgatót. Nagy baj nem történhet a Művész Színházban, Illés helyett Shakespeare vagy Giraudoux elfogadható cserének ígérkezik. Persze, ha a színészek is úgy akarják. SPANYOLOK EGYMÁS KÖZT — Rémesen szórakozottagy, állandóan Pedro Alfredo Antonio Maximállak nevezel, pedig az én nevem egyszerűen Arturo Marco Francisco José ! . . . (Madrid*) iAlfc33*&5