Figyelmező, 1849. január - 1850. január (2. évfolyam, 1-142. szám - 3. évfolyam, 1-6. szám)

1849-01-24 / 3. szám

14-dik hadi jelentés. Felső Magyarországban gróf Schlick főtábornok vezérlete alatt működő galli­­cziai hadsereg épen most hozzám beküldött, f. évi január 5-ről szóló jelentése szerint ugyanaz a f. évi január 4-én Mészáros pártütő vezérlete alatt Kassa megrohanására megindított 18 honvéd- és nemzetöri zászlóaljat, 33 ágyút és 800 huszárt számláló pártütő hadat győzelmesen meg­szalasztotta. Ez igen fontos ütközet Kassa és a bárczai béretek közt történt. A pártütöktől a csata színhelyén elvétetett 10 ágyú, 6 társzekér, egy zászló, több mint 200 puska és 40 ló, és ezenkívül 2 tiszt és 500 közember elfogattak. A könnyű lovasság üldözvén a megfutamodott ellen­séget, megrohanta annak utócsapatját, melly alkalommal még 6 mozsár, 1000 puska, sok ló elfoglaltatott és több ember fogolylyá is tétetett. Párma nevet viselő ezred ezen ütközetnél különösen kitüntette magát. — ez verte meg a lengyel csapatot és nevezetesen meg is csonkította, egy tízezer aranynyal ter­mészetben ellátott pénztárt és Mészárosnak a lengyel ügyeket tárgyaló irományaival terhelt ládát elfoglalt. A heves harcz daczára kevés boltunk és sebesültünk volt. Derék és a legjobb szellemtől lelkesített seregeink az irtózatos hideg közepette a jól ruházott és legjobb lüts­tichi fegyverrel ellátott ellenséget hurrah kiáltások közt szuronynyal megrohanták, és nagy hévvel visszanyomták. Mészáros csak az által menekült a haláltól, hogy egy cs. kir. tiszt által neki szegezett pisztoly el nem sült. Mint örvendetes tanúsága annak, hogy a becsületes és igaz katonai szellem a cs. kir. sereg minden nemzetisé­gein uraló, következő épen most vett hivatalos jelentés szolgálhat. Folyó hó 4-kén délutáni 1 órakor Zanini sorezred 1-ö zászlóaljbeli négy százada a mostani zászlóalj-parancsnok báró Masburg vezérlete alatt Újvidékből, hol a hely őri­zetét képezték, elindulva, 3 órakor a cs. k. előörsükhöz a kancsi római sánczon elértek. Ezen derék csapat, mellynek élén tisztjei, cs. kir. fő­hadnagy Marchisetti és Rodics, Dewerchin hadnagy, mint a zászlóaljnak segédtiszte, nem különben Kresek és Effen­­berger hadnagyok, és a pártülök vezére által ideiglenesen kinevezett hadnagyok Menhardt, Kramer, Nowak, Nikolazy és Rozina voltak— zászlóját, fegyvereit és töltéseit elhoz­ván, az ottani sereg által lelkesedéssel fogadtatott és egye­sülve eltették ö Felségét. Fontolóra vévén azt, hogy illy tetemes hadi test a leg­­sulyosb körülmények közt, egy lázongó lakosság szeme láttára és egy főerösség tőszomszédságában az álladalom­­hoz és zászlójához , mellyhez csak álhirek és ámítások miatt látszatott egy ideig hirtelennek, hű ragaszkodásának jelét adta, Ausztriának minden különböző nemzetiségek melletti fenállhatásáról kétség nem lehet. Még ezen zavaros időben is a sereg akár olasz, akár magyar, lengyel vagy német része az álladalomházi hív­­ségének legszebb tanúságait mutathatja fel, és csak nyo­morult bőszültek csábításai miatt ingadozhat a darab ideig a népség hív lelkülete. A kétkedőknek ez szolgáljon tanúságul, hogy Ausztria mindenkor fenálland, csak erejét kell kifejtenie. Kelt budai tábori föhadi szállásomon, boldogasszony­hó 12—ik napján 1849. — H­e­r­c­z­e­g Windischgrätz Alfred s. k. cs. kir. tábornagy. 15-dik hadi tudósítás *). Január­ első napjaiban a fölkeltek egy osztálya, a Kassán­ál Galicziábai berohanás nem sikerülvén, Er­délybe nyomult, Kolozsvár felé vonult, ott Beszterczén át Bukovinába rontani próbát teendő. Ez ellenséges csapat, a hires lengyel főnök Bem ve­zérlete alatt, a tájat pusztává idomítva, ezredes Urban egy csapat­ osztályát Ki­polungig visszanyomta. Ez el­­lentállani igen erőtlen lévén, Bukovinába vonult, hol az altábornagy Malkovszky által Csernovítz körül gyűjtött erő által megerősítve, az állásba lön helyezve, hogy tá­madólag viszont fölléphessen s a fölkelteket Walra-Dor­­náig visszanyomja. Ezenkül tábornok és kormányzó b. Hammerstein nagy csapat tömegeket vont össze s azokat tábornagy Fischer alatt Sk­ynél felálltjá. A nyugalom és bátorság fentartása s az élet és va­gyon biztosítása szempontjából Bukovina, Galiczia és Krakó hadi állapotban levőknek nyilváníttattak, mindenki, ki a kormányzó tábornok által fölállított csapatokhoz nem tartozott, lefegyvereztetett, a napi­lapok megjelenése, vá­rosi és falusi gyülekezetek összetódulása elliltatott, statá­rium hirdettetett ki s a magyar határszélekét szoros fel­­vigyázat parancsoltától­. E rendszabályokat a legjobb siker koszoruzta. A ka­tonaság gyámolitására tömegestől tódultak a parasztok s a kormány elleneit, úgy az országba benyomulókat, halál­lal s végpusztulással fenyegették. A Magyarhonba vezető passusok is jól megerősitvék s ekkép nehéz lenne a láza­dóknak benyomulni. A lembergi kormányzó tábornok jelentése e hó 11-ről van datálva. A Budapestről elszaladt csapatok az első és második hadtest hadoszlopai által űzetnek. Esztergom környékében több szétvert csapatok mu­tatkoztak, mellyek ellen minden oldalról nyomultak. Sopron é­s Vasmegyéből a csapatok, miután e tájak megtisztultak, gr. Althann vezérlete alatt Pápa felé indul­tak, 13-án ide érkeztek, hogy Veszprém s a bakonyi er­dő irányában nyomuljanak elő, hol a Perczelféle szétvert csapatnak egyes részei mutatkoznak. A Duna balpartján, Aszód környékén e hó 13-án egy dandár-tábornok, b. Neustädter, vezérlete alatt csata volt, mellyben kitűnő jeles alezredesünket b. Gerambot veszték el. Zvidánek császári kadét, egy félbatteria parancsnoka, az ellenséges lövéseket nagy sikerrel viszonozta. Altábornagy Simunich egy dandárja Nyitrából Verebé­­lyig nyomult, B­é­c­s, január 15-én 1849. A katonai s polgári parancsnokságtól Weiden, altábornagy. — Valamint aggodalommal már előre lehetett látni, tekintve főkép azon elemeket, mellyekből a pártütő kor­mány Magyarországban a honvédet alakitá, ennek szétszórt csapatai rablócsoportokká váltak s az országnak bátor­ságát nem csekély veszélylyel fenyegették. A rablóta­nyákról már azelőtt is hires bakonyi erdő, a pártütő föl­kelés eredményének most is színhelyévé lett. Ő herczeg­­sége Windischgratz főtábornagy olly rendeléseket tett,mi­szerint ezen csoportok ártalmasok ne lehessenek, és hogy az általok veszélyeztetett föld népének azon vagyonbizto­sítók nyujtassék, mellyre az újabb események után olly nagy szüksége van. Czirkáló osztályok biztosítják a bakonyi erdőn ke­resztül vonuló főutakat, hogy a nép által segedelemre szó­­littatván, azon fájókra siethessenek, mellyet a rablók ga­rázdálkodásuk színhelyévé tenni akarnak. Időközben báró Weiden gróf Althann alezredesnek meghagyta, hogy So­­pronyból Pápa felé száguldozó hadijárást tegyen, ki is ezen mezővárost megszállotta, s ez alkalommal álltok áru­lással fogva tartott két könnyű lovast megszabadított Meg­értvén pedig Althann gróf, hogy egy rablócsoport Bakony­­bél körül tratózkodik, f. hó 15-én az ogulini zászlóalj­nak egy osztályát szekereken oda szállította, mellynek a rablók az ottani klastromnál ellentállani szándékoztak. Ezek éjjeli 2 órakor szuronyokkal megtámadtalak s 10 holt és négy fogoly veszteséggel — az éji sötétség me­nekvésül szolgálván a többinek — megszalasztattak; a foglyok közül kettő rögtön ítélet folytán, másoknak ret­tentő például, agyonlövetett. Proclamati­o. E perezben mutattatott be nekem egy felhívás, melly­ben a pártütök egyik biztosa, Lukács Sándor, a népet a császári királyi felsége hadserege ellen fellázítani me­részkedik, azt felszólítván, hogy azon hadsereg ellen fegyvert fogjon s neki a hol csak lehet ártson; sőt an­nyira vetemedik: a császári hadsereget rablással, gyújto­gatással vádolni, midőn még is ekkoráig csak a lázitók csoportjai követtek el illy gaztetteket, helységeket fel­gyújtván , ártatlan lakosokat rabokként magokkal hur­­czolván; végtére nem irtózik, minden elevenen vagy meg­ölve éleibe hozandó császári királyi katonáért két pengő forintnyi jutalmat ígérni. Bízom ugyan a magyar népnek urunk s királyunk iránti hivségében s ragaszkodásában, de ha mégis valaki olly merész lenne, a császári királyi hadsereg ellen a legcsekélyebb ellenséges tettet megkísérteni vagy elkö­vetni , illyféle vakmerőknek intésül és elrettentésül ren­delem mint következik: 1- szor. Minden egyén, ki akár mullynemű fegyverrel kezében elfogat­ik, rögtön kötél által kivégeztetik. 2- szer. Azon helységek, mellyekből több lakosok egyesülve a cs. kir. hadseregnek akármi módon kárt ten­ni törekvendnek, vagy annak futárait, szállítmányait, avagy egyes csapatokat megtámadni merészkednének, tűzzel vassal elpusztittatnak, 3- szor. A helységek elöjárói a csendnek fentartásá­­ért életükkel felelősek. Kelt szentmiklósi táb. föhadi szállásomon, karácson­­da 26-kán 1848. — Herczeg Windischgraetz Al­fred s. k. császári királyi tábornagy. Proclamatio. Egy hív­es vitéz sereg élén, melly előtt a lázadók csoportjai, miután tetemes csapásokat szenvedtek, min­denütt megfutamodtak , Magyarország fővárosát megszál­lottam. Mindenek előtt az eddig általam megszállott or­szág részei lakosainak, kik az ő urukhoz és királyukhoz viseltetett hívségüknek és vonzalmuknak kétségtelen ta­núságát adták, teljes elismerésemet ez által nyilvánítom. Ők az én küldetésemnek magas czélját tökéletesen felfog­ták. Nem elnyomás az én czélom; működésem egyedül a lázadóknak azon istentelen vétkes merénye ellen van irá­nyozva , kik a hazugság, álnokság és csábítás minden eszközeivel a több mint nyolcz­száz éven át a nemzet ja­vára és dicsőségére fenálló királyi széknek megdöntésére szemtelenül és vakmerőn törekedtek, — a Magyarország­ban létező idegen nemzetiségeknek velük született jogait megsemmisíteni, — az olly gazdagon megáldott országot a többnyire törvénytelen papirpénzzeli elárasztással tönkre juttatni igyekeztek, — és ezen törvénytelen eljárásukat, a bankjegyek sajtóját magukkal elvivén , készültségükben még folytatni is szándékolják, — sz. István koronáját szentségtelen kezekkel elrabolták, — és hogy gonoszság­ gi ezen tudósításokat eleitől fogva közlendjük szembe­állítva velők a honv. bizot­. hivatalos tudósításait, hogy jobban kitüzjék: mi az ámítás és mi a való. —Szerk. Előfizethetni’vidéken minden király postahivatalnál, Magyarországon kí­vül a bécsi cs. kir. főpostahivatalnál és helyben Budán a k­i­a­d­ó- és szer­kés­z 15 h­i­v­a­t­a­l­b­a­n ha­lászvárosi főúton 86. szám alatt is n­em­ a dunaparton, hol hirdetések is elfogadtatnak. Megjelenik e lap hétfőt kivéve min­dennap reggel. Félévi előfizetési ára helyben boríték nélkül házhoz hordva 6fit 30kr., postán hatszor küldve 8 frt. , kevesebbszer küldve 7 frt 12 kr. pengő pénzben. A hirdetések ára egy négyszer hasá­­bozott k­i­c­s­i b­e­t­ü­s sorért 5 kr.p. (MÁSOD-­ÉVI FOLYAM.) Pest, Szerda 3. Januar 24. 1849/ — w —HBi—— E lapok megjelennek, hétfőt kivéve, mindennap. Előfizetési dijak helyben házhoz hordva 6 frt 30 kr., vidéken 6-or kiddve 8 frt. kevesebbszer 7 frt 12 kr. pengőben. Előfizethetni vidéken minden kir. postahivatalnál, helyben Festen Geibel K. könyvárusnál a Kristóf­ téren és a Dunaparton Kozma V. nyomdájában, Budán a szerkesztőségnél a Dunaparton fő­ úti 86. sz. alatt, a lánczhidon alól. Mindenik helyt elfogadják a hirdetéseket is egy 4-szer hasábozott kicsibetűs sort 5 pengő krha számítva. Évnegyedes előfizetés nem fogadtatik el.

Next