Figyelő, 1970. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)
1970-01-14 / 2. szám
ELMÉLET A GYAKORLAT IGÁJÁBAN A közgazdasági elveknek isdálkozni, hogy nincs veszteséges megvan a maguk önszabályozó, vállalat. Egyik se akar csődbe önkorrigáló automatizmusuk. Az jutni. Erre csökkentettük az állóelvek és a gyakorlat közötti femi támogatásokat, hátha legalább szükségek keletkezésével egyidejűleg létrejönnek azok a feltételek és tényezők, amelyek a feszültség megszüntetésének irányában hatnak. Az új feltételek és tényezők előbb a feszültség feloldódását, majd ellenkező irányú feszültség létrejöttét okozzák. S ezzel a játék kezdődik elölről. Mivel az elvek és a gyakorlat ütközésében a gyakorlat az erősebb, szemtanúi lehetünk az elvek és követelmények rugalmas változásának. A követelmények változtatása csekély idő- és ráfordításigényű, így elvileg praktikus. Lássuk a példákat. Egy évvel ezelőtt azért főtt a fejünk, mert hatalmassá nőttek a készletek. Elvként kimondtuk, hogy csökkenteni kell őket, radikálisan. Intézkedések születtek, viszonylag gyorsan. A készletek növekedési üteme is lassult. Van, ahol a készlet nemcsak relatíve, hanem forintban is csökkent. Az alacsony készlet veszélyeztetni kezdte az ellátás folyamatosságát és színvonalát, így most azért kezdett főni a fejünk, s törjük ugyanezt a fejet, hogyan lehetne legalább a kis- és nagykereskedelemben elhárítani a készletnövekedés azon akadályait, amelyek azért vannak, mert létrehoztuk őket. Két évvel ezelőtt azon voltunk, hogy minden vállalat elérjen egy minimális nyereséget, akár az árak nyereségtartalma, akár az állami támogatás révén, így kellett biztosítani a zavartalan átmenetet. Később elkezdtünk ésegy csődöt ki tudunk csikarni gazdaságunkból. Most már nem „zavartalanságot” akarunk, hanem azt, hogy a vállalati nyereségek eltérései a hatékonysági eltéréseket is jelezzék. Két évvel ezelőtt azon voltunk, hogy nehogy munkanélküliség legyen. Aztán kiderült, hogy munkanélküliség nem lett, de sok vállalatnál, intézménynél munkásnélküliség keletkezett. Lassan nem lesz, aki a vasútállomásokon a vonatkerekeket kopogtassa, aki a szerelmesleveleket kihordja. Az elvek gyorsan igazodnak a gyakorlat által felvetett problémákhoz. Most ott tartunk, hogy ne legyen munkanélküliség — a gyáron belül. Legyen szabad munkaerő, amelyik átcsoportosulhat az építőiparba, a vasúthoz, a postához, az egészségügyhöz. Ugyanilyen önszabályozás érvényesül napjainkban a bérgazdálkodás, a hitelpolitika, a külkereskedelem vonatkozásában és még ki tudja, hol. A közgazdasági szakirodalomban is újra beköszönt a konjunktúra, mert minden brosúrát újra kell írni. Ugyanakkor a papírellátás javulása romlásba csap át, mert a brosúrához sok papír kell. A nyomdák éppen csak, hogy elkezdtek fellélegezni, s most új túlterhelési válság előtt állnak. A feszültségek keletkezésével egyidejűleg létrejönnek a feszültség felszámolásának irányában ható elvmódosulások, így megy előre a világ. Pirityi Ottó ■■■anB—b—■—— J^eeti morzódL Jól szórakozitünk annak ide- 1 *• C° «jrft \ jen a reklámszö- 1 « iml\vegen: ”A doha- 1 \JJ/ling őst sok ártalom (fö, yfjjgy fenyegeti, de csak MirZ-~ -\ egy védi, a Super- I íiU egészségvédő szipka-’." Amely szövegezésből — a magyar nyelv szabályai szerint — az derült ki, , hogy a sok ártalom egyike a — szipka. Nem kis meglepetésemre a reklámszöveget korántsem a Tudományos Akadémia, hanem a dohányipar nehezményezte, s a szipkagyártó szövetkezetet reklámszédelgés miatt beperelte. Ha nem is reklámszédelgés címén, de a bíróság a szövetkezetét elmarasztalta. A dohányipar sérelme, hogy nem kizárólag a Superfilt, de a dohánygyárak készítette füstszűrők is elnyelik" a káros anyagok' egy részét. Ez tagadhatatlan, legalábbis a füstszűrős cigarettáknál. A többi cigaretta esetében azonban szinte forgalomnövelő hatása van a Superfiltnak, bátrabban, többet szívhatnak a dohányosok. Ezért nem értem egészen a dohányipar érzékenységét. Ennél talán a szerénysége nagyobb, hiszen nem említi egyéb egészségvédő funkcióját. A nedves, kőkemény cigaretták, a finánclábak, szétbomló hüvelyek, leváló filterek — mind-mind arra figyelmeztetik a dohányosokat: hagyják abba, óvják idegeiket. Most már csak azt várom, mikor fog a dohányipar a vendéglátóiparral karöltve keményen fellépni az egészségügyi szervek ellen, amelyek könyvben, plakátokon, előadásokon nem átallják anikotin és az alkohol áldásait lekicsinyelni. ★ Amikor a főváros legnagyobb ABC boltjában hétfőn este az eladó részvéttel közölte: szombati a kenyér, korszakalkotó ötletem támadt. Nem panaszkodni, humorizálni kell, hanem intézkedni. Egyszer mesélte nekem valaki, hogy — ha jól emlékszem — Svédországban a szendvicsért friss állapotában kell teljes árat fizetni. Két óránként „öregszik’ a szendvics, s ennek arányában csökken az ára. Nem is kell nyugati példákat majmolni, hiszen éppen a kenyéráraknál —a határesetekben — nálunk is van ilyesmi. A friss kenyér 3 forint, a szárazát a piacon 1 forintért el lehet adni. Marad tehát a szikkadt kenyér, amely egészségesebb ugyan, a fogyasztók azonban nem tartják teljes értékűnek. A megoldás tehát világos: a kétnaposnál régebbi kenyeret árulják — mondjuk — 2 forintért, s hogy vissza-,élés ne legyen, a kenyércédulán szerepeljen a sütés napja. A vevő megnyugszik, s még azt sem tartom lehetetlennek, hogy a szikkadt kenyérforgalma fellendül. Persze, ha nem megoldható, írjuk tovább a szigorú bírálatokat. ■ , , . A tájékozatlan ["TV-. járókelő ugyanc Itt csak elálmélkol-Vívó \ dik, ha a Mártírok I útjának egyik sa- __hrV roképületén eld/hl ot vassa a nagy betűs . táblát: „A portál átépítése alatt a rádió és tv-javítás zavartalan”. Még a múlt év derekán vonultak fel az útépítők, s ha nem is éppen villámgyorsan, de aránylag hamar megalkották három szomszédos üzlethelyiség egységes, ízléses portálját. Az építők elvonultak, a tábla maradt. Naponta többször figyelmesen elolvasom a szöveget, s míg eleinte fejcsóválva korholtam magamban a javító szövetkezet feledékenységét, újabban kezdem azt hinni, nem véletlenül maradt a tábla. Tanúsítja ezt a szemközti Európa-étterem neon felirata, amelyet elkészülte után szinte hetenként javítottak, mindannyiszor „beállványozva’, mivel hogy a falburkolat is potyogott. A szövetkezet táblája tehát aligha maradhatott a falon véletlenül. A portál kész ugyan, de mit lehessen tudni... Nem tagadjuk, mert miért Istennek? A heti rejtvénykajánságaink egészen jelentős részét az életből merítjük. Üzemeink, hivatalaink telis tele vannak ilyenekkel,s csupán ügyesen el kell kapnunk a pillanatot, amikor kortársaink ajkán éppen megszületnek. Bábájuk az élet két nagyszerű ajándéka, a káröröm és a malieia — mert ezek nélkül a kajánság nem lehetne az, ami. Különösen gazdag a termés, amikor egy-egy kartársat, pláne távozó főnököt nyílik alkalom röviden — jólesen, de bizonnyal mindig életszagúan jellemezni. Ilyen jellemzést hallottunk éppen a minap is, amelyet sietve jegyeztünk le és adjuk át olvasóinknak a rejtvény vízszintes 1. és a függőleges 16. számú soraiban. VÍZSZINTES (kétbetűsök: DG, KT, GG, MN). 16. A beszélő szempontjából érdektelen férfi (pasas). 1?. Ennivaló. 18. Határtalanul szemtelen. 19. Kossuth-díjas színész (Tivadar). 20. Régen szentnek tartott egyiptomi gázlómadár. 22. A mama egyik megszólítása. 24. Külföldi pénzegység. 25. Lóbiztatás. 26. Idegen tagadás. 27. Közeli tenger. 29. Frissítő-üdítő ital. 31. Műhelytitok Kiváló magyar hegedűművésznő (Stefi), az ő számára írta Bartók első hegedűversenyét. 33. ZÁD. 34. Fafajta. 35. Vasúti átjárók egyik kelléke. 38. Női név. 40. Észak-afrikai kikötőváros. 41. Kikönyörög (valamit). 42. Városunk. 44. Város Angliában a Temze partján. Kollégiumját még VI. Henrik alapította 1440-ben. 46. Nyereséggel járó, célszerű. 48. Elege lesz belőlem. 50. Kihalt új-zélandi futómadár. 52. Város az USA-ban, Nebraska államban. 54. Azon a helyen. 55. Igen okos. 57. Tagadószó. 58. Fokozatosan megszűnik. 60. Ezt csinálja ebben a pillanatban a "kedves olvasó. 62. Több orosz fejedelem neve. A novgorodi fejedelem harcairól híres orosz hőskültemény és opera (Borogyin) is szól. 63. Francia folyó. 65. Gyakornok, röviden. 66. Hatósági levelezés. 67. Főváros jelzője. 68. Kerek szám, függőleges (kétbetűsök: ,té, gm. NP, OZ, AT, TO, ST, SA). 2. Zúgó hangot adva örvénylik. 3. Díszesebbé tesz. 4. Visszasír (!). 5. Jelmezbáli kellék. 6. Olasz festő (Guido), a bolognai akadémikus festészet jellegzetes képviselője. 7. „Ahhoz” körülbelül hasonló. 8. Román pénz. 9. A Nílus német neve. 10. Kitűnő zamatú kávémárka. 11. Párizsi pályaudvar. 12. Belga hegedűművész (Eugéne), egyike volt ,Debussy első híveinek. 13. Franciaférfinév. 14. Vigyáz rá. 15. A második világháború szovjet repülőgépei 21. Zavaróan zörög. 23. A jó háziaszszony jelzője. 25. Kiváló színészünk (Zoltán). 21. Dinom után következik 29. Jó vízlágyító és tisztítószer. 30 Ahogyan. 32. Férfinév. 34. Angol segédige (arc). 36. A Volga mellékfolyója. 37. Miatt, helyett, latinul. 39. Ipar rostnövény. 43. Költöző madár. 45. Ásványolaj. 46. Hó végi munkatempó. 47 Szekundáns. 48. Nagy címletű banki (ma nincsen forgalomban). 49. Emberoszlop. 51. Fejékesség, névelővel. 53 Orvostanár (Pál), a csecsemőgyógyászat egyik hazai megalapítója. 56 Hosszú ideig. 57. Téli sportot űző. 59 Régi űrmérték. 61. Honfoglaláskor egyik vezér. 62. Izabella, becézve. 64 EEL. Valló Emil Az 1. Számunkban megjelent keresztrejtvény megfejtése: Az elő- " utókalkuláció "között az a különbség ami egy üdülés első és utolsó napja között. 56—” jH55—' 55 gpsT’ 56 gggf? «-------ggP------— ----flIP—~~~~ DUNA-PARTI CSODA ||* összemenően _ _ egyetértek itl mindazokkal, akik el vannak ragadtatva fővárosunk új szállodájától, a Hotel Duna-Inter- Continentaltól. Helyeslem, hogy — amiképpen olvasom — a szakemberek egyöntetű kifejezésével élve: Budapest új építészeti gyöngyszeméről van szó... továbbá, hogy az új hotel megnyitásának napját, 1969 szilveszterét emlékezetes dátumként jegyzik majd fel a magyar idegenforgalom és vendéglátás történetében. Az én szívemet is megdobogtatja, hogy — amint ugyancsak olvashattam — „már most megállapították a szakemberek és az Inter-Continental vállalat igényes vezetői, hogy az új budapesti Duna-parti szálloda a világ egyik legszebb hotelja és az Inter-Continental szállodahálózatának is egyik legkiemelkedőbb reprezentánsa”. Szóval... mit mondjak ... egy csoda. Vagy legalábbis majdnem csoda. Azért majdnem, mert az igazi csoda az valami más. Legalábbis számomra. Egy felfedezés, amelyre az új hotel kapcsán tehettem szert. Néztem és hallgattam ugyanis még az avatás előtt az új Dunaparti szálloda egyik vezetőjének nyilatkozatát a televízióban. Amikor azt kérdezték tőle, hogyan lett ez a hotel készen ,pontosan a kitűzött határidőre, méghozzá ilyen gyönyörűre sikeredve — nos, ha emlékezetem nem csal, azt felelte, azért, mert „ezt a szállodát a beruházók és az építők szívügyüknek tekintették”. Hát ez a csoda. Hogy tudniillik milyen egyszerűek a sokszor nagyon komplikált dolgok. Mert ugye előfordult már nálunk az elmúlt évtizedekben, hogy valami nem készült el határidőre. Meg hogy nem úgy sikerült, ahogy a tervezők vagy a megrendelők megálmodták? Hát... olykor, olykor. S mennyi magyarázatot, kifogást, érvet és okot találtak. Pedig hát min múlik minden? Tetszettek olvasni: szívügy vagynem szívügy. Ha rajtam állna, permanens eszmecserére invitálnék ide a Duna-partra minden gyárigazgatót, építésvezetőt, akik gyártási, építési, szervezési és határidő-problémáikat — eléggé el nem ítélhető módon — az anyagi érdekeltség, a különféle prémiumok emlegetésével akarják megoldani. Holott csak szívügynek kell tekinteni valamit, s már minden rendben is lesz. Aminthogy az is rendben van, örömmel hallottam róla többször is, hogy az új Duna-parti szállodát, eszpresszóját, éttermét, bárját mi, magyarok is látogathatjuk. Egyesek szerint ezek a kijelentések feleslegesek voltak. Véleményem szerint, igenis kellett a biztató kijelentés. Enélkül hazánk fiai seregestül még mindig ott topognának a szálló előtt, különösen, hogy most lelepleztem, milyen csodával határos módon épült fel. (hogy) Gazdaságpolitikai hetilap. Főszerkesztő: DR. GARAM JÓZSEF. Szerkesztőség: V., Alkotmány u. Hírlapkiadó V- Vili.. Blaha Lujza tér 1—3. Telefon: 343 — 100. Felelős kiadó: CSOLLÁNY FERET Gazdaságpolitikai hetilap. Főszerkesztő: DR. GARAM JÓZSEF. Szerkesztőség: V., Alkotmány u. 10. Tel.: 312-553, 311 ~56 57 * * * * * 63^ S'?-1 *3, 311—30^ Kiadja : Hírlapkiadó V- Vill., Blaha Lujza tér 1-3. Telefon: 343-100 Felelős kiadó: CSOLLANY FERENC. Terjeszti a Magyar Posta. Fizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél, a posta hírlapüzleteiben és a Posta Központi Hírlap Irodánál (Budapest V., József nádor tér 1. sz.). Előfizetés B d I 24.— Ft. Külföldöt terjeszti a Kultúra Könyv- és Hírlap Külkereskedelmi V. INDEX’ 25.283 lés a Kultúra külföldi képviseletei). Cím: Bd. 63- PF 149 — Szikra Lapnyomda