Figyelő, 1997. május-június (41. évfolyam, 18-26. szám)
1997-05-01 / 18. szám
yjáI’ FÓRUM AZ AGRÁRIUMRÓL A kerekasztal lovagjai Számokban is kifejezhető eredménnyel zárult a hét végén a kétnapos Nemzeti Agrárkerekasztal ülése. A Nemzeti Agrárprogram (NAP) téziseirőől a rendezvény nyomán 59-ről 13 pontra fogytak. Kiderült az is, hogy a pénzügyminiszter a jelenleginél mintegy 40 milliárd forinttal több közvetlen agrártámogatást tart valószínűnek, a következő néhány esztendőben pedig évi 50-55 milliárd forintos kedvezményes, tőkepótlós hitelt kap az ágazat. __Oj------c^_ti ( jf) fr, T AjsSntézkedéseken túl azonban a siker az érintetteken is múlik a minőségnek, a versenyképességnek alapkövetelménnyé kell válnia. Mérsékelt optimizmust sugárzott viszont Medgyessy Péter pénzügyminiszter beszéde, aki szerint a mezőgazdaság egyre nehezebben tud megfelelni az EU- követelményeknek. A hozam a fele-kétharmada a korábbiaknak, a Az agrár-Grál-fórum kellemes meglepetést okozott a résztvevőknek - a megjelent kormánytisztségviselők ugyanis talán a vártnál is többet ígértek. Horn Gyula miniszterelnök elismerte, hogy a nemzeti adottságokat - a mezőgazdaság érdekeit - képviselni kell az uniós csatlakozásnál. Szerinte a termelés és a piac „ésszerű” védelmezése sem ellentétes az EU-felfogással - igaz, az ésszerűség mértékét nem ecsetelte. Felelevenítette viszont azt a régi gondolatot, miszerint az agrárgazdaság egyik feladata a Keletről származó energia ellentételezése. Nagy Frigyes földművelésügyi miniszter nem vitatta, hogy a súlyos napi bajok megoldását nem helyettesítheti a NAP. A program célja: stabilizálni, növekedési pályára állítani az ágazatot, kiszámíthatóvá tenni a szabályozást. Ennek eszközei a gazdaság teljesítményével arányosan növekvő, új rendszerű agrártámogatás, az évi 50 milliárd forintos, kamattámogatásos tőkepótló hitel és a vidékfejlesztéssel összekapcsolódó (térségi) programok. A kormányinköltségek növekednek, miközben a jövedelem egyre csökken. A szektor átalakulása ügyetlenül, koncepciótlanul ment végbe. Törvényszerűen be is következtek a „beprogramozott” bajok, például az értékesítésben, az árakban. A belpiac a kelleténél is nagyobb mértékben csökkent, s vészesen kinyílt az agrárolló (lásd a Hét grafikonját a 1. oldalon). A termelőnek a pénzügyminiszter szerint is biztonságot kell adni. Ezt is hivatott szolgálni az a bejelentés, miszerint 1998-tól 130-140 milliárd forintnyi közvetlen mezőgazdasági támogatás várható. Medgyessy egyébként egyetért a nemzetgazdaság teljesítményéhez kötődő támogatással. (A GDP 2,5 százaléka - a NAP-ban rögzítendő mindenkori agrárszubvenciós keret - ma nagyjából 230 milliárd forint lenne.) Az azonban tarthatatlan, hogy jelenleg mintegy nyolcvan különböző jogcímen tudnak a gazdák támogatáshoz jutni. A rendszert egyszerűsíteni kell, a szociális jellegű támogatásokat pedig le kell építeni, s növelni a közvetlen termelői szubvenciókat. (Utóbbiak hatékonyságát, árcsökkentő hatását a vitában többen is megkérdőjelezték.) Az agrárgazdaság távlatos feladatai között egyre nagyobb súlya lesz a vidékfejlesztésnek - vélekedett Baja Ferenc környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter. (A vitán az is felvetődött, hogy EU-mintára miért nem tartozik egy tárcához az agrárgazdaság és a térségfejlesztés.) Egyes aprófalvas vidékeken - ahol 40-50 százalékos a munkanélküliség - reményük sem maradt a lakosoknak, hogy a mezőgazdaságon kívül munkát kapjanak. Ezért is épül az együttműködés közös programokra a térségi területfejlesztési szervezetek és a helyi agrárkamarák között. A pályázatos fejlesztési pénzek nagy részét már tavaly is az agrárvállalkozások nyerték el. A tárca vezetője szerint a munka még eredményesebb lesz a térségi integrációs társaság megalapításával. A több évre szóló Térségi Integrációs Program pedig ezt az agrár-területfejlesztési együttműködést még szorosabbra fűzi. A program finanszírozásához a miniszter forrásszerző és -kezelő intézmények, központok, tanácsok létrehozását javasolja. Azért nem mindenben értett egyet a publikum. A legvitatottabb a birtokpolitika volt, magyarán, hogy szövetkezet, gazdasági társaság, vagy külföldi is szerezhessen-e földet. Jelenleg egyik sem vásárolhat, s ez károsan hat a gazdálkodásra, növeli az agrártermékek árát. Ésszerű lenne felszabadítani a földpiacot, az alacsony földárak miatti spekulációtól azonban kétségkívül joggal tartanak az érintettek. Ha pedig a belföldi jogi személyek előtt megnyílna a lehetőség, a jogot a nemzetközi megállapodások miatt a külföldi társaságok számára is meg kell adni. Nagy Frigyes reméli, hogy a nemzetközi jogászok megtalálják a megoldást. Az agrárkerekasztalt - amit a szakminiszter a vártnál is eredményesebbnek értékeli - a beérkezett javaslatok feldolgozása után szeptemberben várhatóan újra összehívják. Napirend előtt érezhetően zavarban vannak a Ház számvevőszéki bizottságának tagjai, amikor az Állami Számvevőszéknek (ÁSZ) a Dunamenti Erőmű Rt. privatizációjáról készült, s az energetikai privatizáció egészének minősítésére is kiterjedő jelentését vizsgálják. A bizottság állásfoglalásának előkészítése során felmerült, hogy az ÁSZ valójában alaptalanul kérte számon az ÁPV Rt.-től az energetikai privatizációról szóló szóban forgó döntés betartását, ugyanis a kormányhatározat nem kötelező erejű a holdingra. További aggály, hogy valójában lehetetlen volt a privatizációs szerződésekbe foglalni az energetikai rendszer fejlesztési terveit, mert a fejlesztéseket csak az ipari tárca konkrét engedélyei alapján lehet elvégezni, engedélyek nélkül pedig bármilyen szerződésbeli kikötés semmis lenne. A gondolatmenetet továbbfűzve a most vizsgálódó képviselők odajutnak, hogy az energetikai privatizáció alapelveit rögzítő kormányhatározat valójában értéktelen papírosnak bizonyult, a fejlesztési követelmények emlegetése pedig tartalom nélküli volt. E megállapításoktól a bizottság többségben lévő kormánypárti tagjai érthetően óvakodnak. Az országgyűlési biztosok beszámolója miatt az idén először tartanak háromnapos plenáris ülést a Házban. Legközelebb akkor vitáznának heti három napon át a képviselők, ha a kormány még májusban előterjeszti a nyugdíjreformról szóló törvényjavaslatokat. Április végén, a tervezetthez képest egyhónapos csúszással jutott túl az országgyűlés a jelzálog-hitelezésről, valamint a csődeljárásról szóló törvényjavaslatokon. Várhatóan nem sikerül teljesíteni az idei első félévre kitűzött jogalkotási tervet. Májusban módosítják a képviselők a Munka Törvénykönyvét. A változtatás fő célja, hogy erősebb garanciák fűződjenek a szakszervezeti jogok érvényesítéséhez. A MEZŐGAZDASÁGBAN DOLGOZÓ AKTÍV KERESŐK, A MUNKÁLTATÓK TULAJDONJOGA SZERINT, 1996. Ezer fő 14,5 ^Magán ^Szövetkezeti [^Vegyes Dllami ^Egyéb, illetve ismeretlen Forrás: KSH 6 fijele 1997. május 1.