Figyelő, 2015. április-június (59. évfolyam, 14-26. szám)
2015-06-04 / 23. szám
PÉNZPIAC Kács Krisztián, a BTel elnök-vezérigazgatója úgy indokolta a felvásárlást: több, az ügyfelek számának bővülését célzó tranzakció után most egy olyan céget vett a társaság, amely erős technológiai potenciált hordoz, és nagymértékben hozzájárulhat a cégérték növeléséhez. Ismeretlen áron vásárolta fel a vállalatot, majd Varga István, a korábbi tulajdonos 2013-tól a BTel hálózatüzemeltetési és hibaelhárítási igazgatója lett. De a növekedésben szinte bármilyen megoldás érdekelte a társaságot: a legtöbb szolgáltatásukat bérelték, ami nem tűnik a legolcsóbb módnak. A műholdas tv-szolgáltatást a Hello HD Kft.-től, a telefon- és IPTV-szolgáltatást a Magyar Telekomtól, a műholdas internetet az RG Networks Kft.-től. Ezzel leginkább az volt a probléma, hogy - mint utólag kiderült - nem igazán fizettek: 2014-ben a cég a Magyar Telekomnak 944 millió forint szolgáltatási díjjal és járulékaival tartozott - csak ez elvinné a 2013 előtti öszszes üzemi eredményt. A társaságot ismerő forrásaink pilótajátékhoz hasonlították a gazdálkodást: drágán vettek ügyfeleket, akiknek a beszállítók árainál olcsóbban kellett adni a szolgáltatást. A dömpingár persze működhetett volna vevőszerzésként, de hosszabb távon sem látszott a kompetitív piacon az áremelés lehetősége. MODELL De hogyan működött a cég? Akik ott dolgoztak, azok is keveset láttak, de ennél még kevesebbet a befektetők. Az alapító testvérpár, Takács Krisztián és Gábor közül előbbi a GTS-Datanetnél és a PanTelnél, utóbbi az EuroSysnél ismerkedett a távközlési piaccal, bár vezető tisztséget nem töltöttek be. Ismerőik Gábort a műszaki kérdésekkel foglalkozó, a lényeget kevésbé átlátó, testvérét követő emberként írták le. Valójában Krisztián volt a BTel motorja, de ő sem éppen a klasszikus vállalatvezetéssel foglalkozott. Őt a befektetők megnyerése, partik szervezése, prezentációk tartása kötötte le. Többen megnyerő, lelkesítő emberként írták le, ezen tulajdonságok nélkül valószínűleg már jóval korábban véget ért volna a BTel-sztori. A kecskeméti családi házba bejegyzett cég a Népliget Centerben bérelt irodát, ide naponta jártak be középkorú Lexusszal és BMW- vel, nem éltek igazán hivalkodó életet: a luxust legfeljebb a Las Vegas-i konferenciakirándulás jelentette. Szükségük volt azonban segítőre, idegen nyelveken ugyanis nem boldogultak. Ezt a vonalat Beier András vitte. A szintén megnyerő megjelenésű befektetői kapcsolatok igazgatója nagy szerepet kapott a frankfurti tőzsdei bevezetésben, mivel kiválóan beszél németül. Dolgozott korábban a Tele2 alternatív szolgáltatónál, és az EuroSys értékesítési vezetője is volt; ez szintén a Takács testvérek tulajdonában állt, a BTellel közös a kecskeméti Mindszenti körúti székhely is. Amikor a BTel tőzsdére ment és kötvényprogramba kezdett, ennél a cégnél megugrottak az árbevételek, a 2010-es 100 millióról 2012-re 1 milliárdra a felszámolónak érdekes feladat lesz a két társaság kapcsolatának feltérképezése. A negyedik tag a belső körben a szerencsi NetCore korábbi tulajdonosa, Varga István, aki a BTel Technologies Kft.-re átkeresztelt céget vezette, és az anyavállalat műszaki vezetését vitte. Négyükön kívül nem igazán jutott ki információ, és már az is elgondolkodtató, hogy gazdasági vezető nem volt köztük. A cég üzletpolitikája mindent az ügyfélszám növekedésének rendelt alá, cash flow tervezés vagy gazdasági számítások nem játszottak igazán szerepet. A társaságnál vállalatirányítási rendszerről nem tudtak az ismerői. KOZMETIKA Ezzel sikerült évről évre, negyedévről negyedévre szebb és szebb számokat mutatni a befektetőknek. Hallottunk azonban durvább történeteket is: olyan ügyfélről, akinek, miután korábbi szolgáltatójától átvették, még számlát sem küldtek évekig - ez azt a feltételezést támasztja alá, ami szerint a cégnek az árbevétel lekönyvelése volt a fontos, nem a valós begyűjtés. Egy sokkal meredekebb történet szerint olyan számlákat is állíthattak ki, ami későbbi szolgáltatásokról szólt, nem éppen makulátlan ügyfelek részére. Ezt a számla kiállításával már le lehet könyvelni, az esedékességkor azonban az összegek mégsem folytak be. Ezeket a sejtelmeket látszik igazolni, hogy a cég 2013-as éves beszámolójához csatolt független könyvvizsgálói jelentés hamisnak bizonyult. Az MNB 2014. november 4-től felfüggesztette a BTel-részvények kereskedését, majd 2,5, illetve 5 millió forinttal elkezdte sorozatban bírságolni az amúgy is legatyásodott céget, így a maradék bizalom is elpárologhatott a vállalat iránt. A cég körül bőven voltak érdekes fejlemények, a BÉT mégis felvette a prémium osztályba - hiszen a formai követelményeknek eleget tettek. 2013 nyarán a Frankfurti Értéktőzsdén is megjelent a társaság, ami mindenképpen bizalomerősítő lépés volt. Ez az év hozta a várva várt csodát, a felvásárlások kifulladása után az XPrime szolgáltatást. Ennek bevezetése 2014. február 1-jén indult Magyarországon. Ez az ötlet arról szólt, hogy az internetezők a reklámok megtűréséért cserébe pénzt kapnak, és ezzel csökkenthetik az internetelőfizetésük árát, akár zéróra. Ez természetesen nagyon jól hangzott, és kétségkívül jó ötlet is. Egy ilyen rendszer bevezetése azonban komoly felkészültséget, tőkeerőt és médiapiaci ismereteket is igényelne. Hiszen nemcsak arról szól, hogy a szolgáltató levonja a reklámdíjat az ügyfél számlájáról, hanem jóval többről. Tulajdonképpen egy sales house-t, reklámértékesítő rendszert is létre kell hozni, és ennél is fontosabb: megrendeléseket kell szerezni. A BTel vezetői között azonban információnk szerint sosem volt olyan tag, aki rálátott volna erre a területre. Márpedig a reklámozóknak egyszerűbb és olcsóbb a Google és a