Figyelő, 2020. január-március (63. évfolyam, 1-13. szám)

2020-02-27 / 9. szám

I MÁTRIX I RÉGIÓ­ S LESZ-E MAGYAR KÉPVISELET? Északi szomszédunkban február utolsó napján, szombaton parlamenti választásokat tartanak. A múlt héten nyilvánosságra került felmérések szerint szoros eredmény várható. A jelenlegi kormány fű erejének számító irány - Szociáldemokrácia (Smer - SD) győzelmét jósolják, de feljött mögéje az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OL­aNO) konzervatív párt. ■I Huszonöt párt és politikai mozga­lom jelölt embereket a 150 fős törvény­­hozásba. Teljes listával tizenhárom tö­mörülés indul, két párt - az elmúlt idő­szak legnagyobb ellenzéki parlamenti alakulata, a Szabadság és Szolidaritás (SaS), valamint az egykori igazságügyi miniszter, Stefan Harabin Haza formá­ciója­­ 149 jelöltet állított, míg tíz szer­veződés száznál kevesebbet. Időközben az egyik kis párt az SaS javára vissza­lépett, így 24 politikai tömörülés indul a megmérettetésen. Szlovákiában két héttel a választások előtt lehetett utoljára közvélemény-kuta­tási eredményeket közölni az egyes ala­kulatok támogatottságáról (a múlt héten azonban készültek felmérések, amelye­ket magánemberek tettek közzé), így ne­hezen jósolható meg, hogy végül kinek sikerül átlépnie az ötszázalékos parla­menti küszöböt. Sokéves tapasztalat, hogy a különböző ügynökségek gyakran egymásnak ellentmondó adatokat közöl­nek, sokszor attól függően is, hogy ki­nek a megbízásából készítették a felmé­rést. A legutóbbi állás szerint a legerő­sebb kormánypárt, a Smer - SD nyerné a választásokat 17 és 20 százalék kö­zötti eredménnyel. Úgy tűnik, az ellen­zéki Ol’adD szorosan követi több mint 16 százalékos támogatottsággal, míg egy kissé leszakadva Marian Kotleba szélső­ségesen jobboldalinak tartott A Mi Szlo­vákiánk Néppárt (ESNS) nevű formáció­ja futna be a harmadik helyen. A jelenlegi parlamenti pártok közül bizonytalan a helyzete a konzervatív-li­berális SaS-nek és a Bugár Béla vezette szlovák-magyar formációnak, a Most- Hídnak - ezeket legutóbb öt százalék alatt mérték. A tavaly májusi EP-választásokon több mint húszszázalékos eredménnyel győz­tes parlamenten kívüli koalíció, a köztár­sasági elnököt is adó Progresszív Szlová­­kia­ Együtt (PS-Spolu) jelenleg erősen a középmezőnyben található kilenc száza­lékkal, és a volt államfő, Andrej Kiska Emberekért (Za l’udí) nevű pártja is ezen a szinten található. Mindez azonban még a feje tetejére állhat, mivel északi szom­szédunkban is felbukkannak időnként rejtélyes videófelvételek, amelyek rossz színben tüntetik fel az egyes formációk vezetőit. A múlt héten Kiskának kellett magyarázkodnia két nyilvánosságra ho­zott, meglehetősen kompromittáló tar­talmú felvétel miatt. Ezekben zavaros telekvásárlásaira és a Tátra környéki maffiózókkal kialakított kapcsolataira hívják fel a figyelmet. Erről már koráb­ban is sokat írtak, de akkor az államfőt még védte a mentelmi joga. A vele ro­konszenvező média közönséges manipu­lációnak tartja a napvilágra került felvé­teleket, Kiska pedig perekkel fenyege­tőzik, de korábbi népszerűsége érezhe­tően visszaesett. A múlt hét eseménye volt az is, hogy a két legnagyobb kor­mányerő, a Smer - SD és az öt százalék alá mért Szlovák Nemzeti Párt (SNS) rendkívüli parlamenti ülést kezdeménye­zett, hogy még a választások előtt elfo­gadtasson olyan törvényeket, amelyektől pluszszavazatokat remél. A tizenharma­dik havi nyugdíj bevezetéséről, a családi pótlék megemeléséről, a magánszemé­lyek autósztrádadíjának eltörléséről és az isztambuli egyezmény ratifikálásá­nak elutasításáról kellene a törvényho­ 34 I FIGYELŐ 2020/9

Next