Figyelő, 2020. január-március (63. évfolyam, 1-13. szám)
2020-02-27 / 9. szám
I MÁTRIX I RÉGIÓ S LESZ-E MAGYAR KÉPVISELET? Északi szomszédunkban február utolsó napján, szombaton parlamenti választásokat tartanak. A múlt héten nyilvánosságra került felmérések szerint szoros eredmény várható. A jelenlegi kormány fű erejének számító irány - Szociáldemokrácia (Smer - SD) győzelmét jósolják, de feljött mögéje az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OLaNO) konzervatív párt. ■I Huszonöt párt és politikai mozgalom jelölt embereket a 150 fős törvényhozásba. Teljes listával tizenhárom tömörülés indul, két párt - az elmúlt időszak legnagyobb ellenzéki parlamenti alakulata, a Szabadság és Szolidaritás (SaS), valamint az egykori igazságügyi miniszter, Stefan Harabin Haza formációja 149 jelöltet állított, míg tíz szerveződés száznál kevesebbet. Időközben az egyik kis párt az SaS javára visszalépett, így 24 politikai tömörülés indul a megmérettetésen. Szlovákiában két héttel a választások előtt lehetett utoljára közvélemény-kutatási eredményeket közölni az egyes alakulatok támogatottságáról (a múlt héten azonban készültek felmérések, amelyeket magánemberek tettek közzé), így nehezen jósolható meg, hogy végül kinek sikerül átlépnie az ötszázalékos parlamenti küszöböt. Sokéves tapasztalat, hogy a különböző ügynökségek gyakran egymásnak ellentmondó adatokat közölnek, sokszor attól függően is, hogy kinek a megbízásából készítették a felmérést. A legutóbbi állás szerint a legerősebb kormánypárt, a Smer - SD nyerné a választásokat 17 és 20 százalék közötti eredménnyel. Úgy tűnik, az ellenzéki Ol’adD szorosan követi több mint 16 százalékos támogatottsággal, míg egy kissé leszakadva Marian Kotleba szélsőségesen jobboldalinak tartott A Mi Szlovákiánk Néppárt (ESNS) nevű formációja futna be a harmadik helyen. A jelenlegi parlamenti pártok közül bizonytalan a helyzete a konzervatív-liberális SaS-nek és a Bugár Béla vezette szlovák-magyar formációnak, a Most- Hídnak - ezeket legutóbb öt százalék alatt mérték. A tavaly májusi EP-választásokon több mint húszszázalékos eredménnyel győztes parlamenten kívüli koalíció, a köztársasági elnököt is adó Progresszív Szlovákia Együtt (PS-Spolu) jelenleg erősen a középmezőnyben található kilenc százalékkal, és a volt államfő, Andrej Kiska Emberekért (Za l’udí) nevű pártja is ezen a szinten található. Mindez azonban még a feje tetejére állhat, mivel északi szomszédunkban is felbukkannak időnként rejtélyes videófelvételek, amelyek rossz színben tüntetik fel az egyes formációk vezetőit. A múlt héten Kiskának kellett magyarázkodnia két nyilvánosságra hozott, meglehetősen kompromittáló tartalmú felvétel miatt. Ezekben zavaros telekvásárlásaira és a Tátra környéki maffiózókkal kialakított kapcsolataira hívják fel a figyelmet. Erről már korábban is sokat írtak, de akkor az államfőt még védte a mentelmi joga. A vele rokonszenvező média közönséges manipulációnak tartja a napvilágra került felvételeket, Kiska pedig perekkel fenyegetőzik, de korábbi népszerűsége érezhetően visszaesett. A múlt hét eseménye volt az is, hogy a két legnagyobb kormányerő, a Smer - SD és az öt százalék alá mért Szlovák Nemzeti Párt (SNS) rendkívüli parlamenti ülést kezdeményezett, hogy még a választások előtt elfogadtasson olyan törvényeket, amelyektől pluszszavazatokat remél. A tizenharmadik havi nyugdíj bevezetéséről, a családi pótlék megemeléséről, a magánszemélyek autósztrádadíjának eltörléséről és az isztambuli egyezmény ratifikálásának elutasításáról kellene a törvényho 34 I FIGYELŐ 2020/9