Figyelő, 2020. április-június (63. évfolyam, 14-26. szám)

2020-05-14 / 20. szám

I GEOPOLITIKA |­ ÖMB Ismét éleződik a Washington és Peking közötti feszültség, ami a koro­­navírus-válsággal küzdő világnak na­gyon rossz hír. Kína bizonyos terüle­teken vitathatatlanul előnybe került, az Egyesült Államok ezért a visszavá­gáson gondolkodik. A kórokozó kínai eredetével, kezelési módjával kapcso­latos amerikai állásponttól vezettetve újabb súlyos büntetőintézkedéseket fontolgatnak a Fehér Házban. SZANKCIÓS ÚJ HULLÁM JÖHET Felvetődött például, hogy eltörlik az USA-nak az ázsiai óriással szembeni adósságát, érvénytelenítenék a kínai kézben lévő nagyjából 1100 milliárd dollárnyi amerikai államkötvényt. Egy­fajta sajátos technikai államcsőd lenne ez. Nem valószínű persze, hogy Washington ezt komolyan gondolja, megrendülne a bizalom a dollárban, az amerikai állampapírokban, viszont az­ ötlet felvetése utalhat arra, hogy ko­molyabb pénzügyi szankciókat tervez­nek Kína ellen. Emellett az Egyesült Államok kilá­tásba helyezte a kereskedelmi feszült­ségek eny­hítését célzó részmegállapo­dás (Phase 1) felmondását is. Ehhez képest váratlan fejlemény, hogy múlt csütörtökön a kínai és az amerikai fél telefonon tárgyalt egymással, s bár az erről kiadott amerikai sajtóny­ilatko­­zat meglehetősen semmitmondó álta­lánosságokat tartalmaz, de legalább benne van az, hogy a felek látnak elő­rehaladást a probléma megoldásában. Az amerikai-kínai egyezményt ez év január közepén jelentették be. Ennek kapcsán az USA megígérte, hogy mér­sékli a távol-keleti ország egyes termé­keire kivetett vámtételeit, ezért cserébe Peking vállalta, hogy több mezőgaz­dasági, energiaipari készárut vásárol az Egyesült Államoktól, és a szellemi produktumokkal kapcsolatos ameri­kai panaszokat is megvizsgálja. Kína ígéretet tett ezenkívül arra, hogy a kö­vetkező két évben további 200 milliárd dollár értékben vesz az USA-tól ter­mékeket és szolgáltatásokat. Továbbá elkötelezte magát amellett, hogy ex­portja verseny­képességének a javítása érdekében nem értékeli le a devizáját. Tavaly az Egyesült Államokból szár­mazó kínai behozatal a pekingi köz­ponti vámszervek adatai szerint több mint ötödével, 122,7 milliárd dollárra csökkent. Ez azt jelenti, hogy az ázsiai óriásnak az idén legalább meg kellene kétszereznie az amerikai áruk és szol­gáltatások importját, hogy teljesítse a 200 milliárd dolláros behozatalbővítési ígéretét. Az USA-ba irány­uló kínai ki­vitel 2019-ben 12,5 százalékkal, 418,5 milliárd dollárra apadt. A távol­ be­indította a New York Times által „ado­mánydiplomáciának" nevezett akciót, amely­hez megvolt a szükséges, gyor­san mobilizálható ipari kapacitása is. Még az Egyesült Államok is jelen­tős mennyiségű kínai egészségügyi se­gélyszállítmányt fogadott el. Igaz, mo­zogva és a szállítmányok propagan­dajellegét hangoztatva, vagy éppen az állítólagos silány minőséget rekla­málva. A kínaiak erre reagálva szigo­rítottak az egészségügy­i eszközök ki­vitelén. Ezt Pekingben úgy interpretál­ A világ azt várta, hogy az USA gyorsan reagál a krízisre, átállítja a gazdaságot és az egészségügyet. lett államnak a tengerentúli ország­gal szembeni kereskedelmi többlete a múlt évben 8,5 százalékkal volt kisebb, mint 2018-ban. Ezzel egy­ütt Kína tel­jes külkereskedelmi többletének a het­ven százaléka az Egyesült Államokkal lebonyolított árucseréjében képződött. ADOMÁNYDIPLOMÁCIA Az olajárzuhanásnak is van olyan ve­­tülete, amely visszavezethető az ame­rikai-kínai konfliktus fellángolására. Ugyanis Kína a világ legnagyobb olaj­kitermelői sorában már az ötödik-hato­dik helyen áll, ugy­anannyit hoz a fel­színre, mint Irán. Azaz két olyan or­szágról van szó, amely vezeti az USA potenciális ellenfeleinek a listáját. Rá­adásul Peking az iráni fekete arany legnagyobb vásárlója. A járvány súlyos presztízsvesztesé­get jelent Washingtonnak. A világ azt várta volna, hogy a Ny­ugat vezető ere­jének tartott ország villámgyorsan rea­gál a krízisre, átállítja a gazdaságot és amerikai egészségügy­i felszerelésekkel megrakott gépek landolnak majd Nyu­­gat-Európa, Afrika, Ázsia repülőterein. Nem ez történt. Kína lábalt ki először a pandémiából (legalábbis a hivatalos tájékoztatás szerint), felismerve a vál­sághelyzet kínálta lehetőségeket arra, hogy megerősítse globális pozícióit. El­ták, hogy a szállított termékek foko­zott minőség-ellenőrzésének a biztosí­tásáról van szó. Ez az ázsiai óriás se­gély- és/vagy fizetős szállítmányai szá­mának apadását eredményezte, emi­att ismét kritika érte Kína vezetését. RÁGÓGUMI KÍNA TALPÁN Míg a távol-keleti ország késznek mu­tatkozott a koronavírus elleni vakcina kifejlesztésében, a majdani oltóanyag igazságos elosztását támogató multi­nacionális tárgyalásokon való rész­vételre, az USA eddig kivonta magát ezekből, ami ugyancsak rontotta nem­zetközi megítélését a „Mennyei Biro­dalommal" fennálló ellentéteket ille­tően is. Ám Peking sem tétlenkedik: a Dél-kínai-tengeren folyó csapatössze­vonásai miatt Japánból útnak indítot­ták a térségbe a Ronald Reagan repü­lőgép-hordozó vezette csapásmérő cso­portot. Izraeli források figyelmeztet­tek, hogy a kínai hadsereghez kötődő Najkon csoport új, roppant hatékony kiberhadviselési rendszert telepített. Ez elsősorban Ausztráliát veszi célba, amelyet nyugati források szerint a pe­kingi pártmédia csak „Kína talpára ra­gadt rágógumiként" emlegetett. D. P. 2020/20 FIGYELŐ | 53

Next