Figyelő, 2020. április-június (63. évfolyam, 14-26. szám)
2020-05-14 / 20. szám
neti ÖNTÖZÉSI MIZÉRIA ROMÁNIÁBAN A májusi eső aranyat ér - tartja a közmondás. A hónap eleje nem is volt teljesen zsugori e tekintetben. Ezzel együtt történelmi léptékű aszályveszély fenyegeti a mezőgazdaságot. így kerül elő évente a kérdés: mi lett az öntözőberendezésekkel? ■i Ritka pillanat a bukaresti parlamentben: szinte valamennyi képviselő támogatott egy tervezetet. Mindössze két tartózkodással szavazták meg, hogy a koronavírus-járvány miatt kihirdetett szükségállapot ideje alatt, valamint az azt követő fél év során a mezőgazdasági területek öntözésére illetékmentesen használható a fúrt kutakból származó talajvíz, valamint a felszíni vizek, így immár törvényes háttérrel kínálja díjmentesen az öntözővizet az agráriumnak az Országos Talajjavító Hatóság (ONIF). Honlapjának tájékoztatása szerint a gazdáknak a szervezet helyi képviselőjével kell online szerződést kötniük, hogy használhassák az öntözőcsatornákba szivattyúzott vizet. Az elnöki rendelettel törvényerőre lépett szociáldemokrata párti (PSD) kezdeményezés azt is tartalmazza, hogy eltörlik az öntözési infrastruktúrába történő beruházások elvégzéséhez szükséges vízgazdálkodási engedélyek megszerzésének illetékét, kibocsátásuk határidejét pedig a felére csökkentik. A ritka egyetértés egyfajta aszályjelentésként is felfogható. Idősebb mezőgazdasági szakemberek szerint 1947 óta nem volt ilyen nagy szárazság az országban. SÖTÉT PROGNÓZISOK Az Európai Bizottság előrejelzése „csak” az elmúlt évtizedekhez viszonyít - talán azért, mert 1947-ben még nem is létezett -, de eme időintervallum legnagyobb szárazságveszélyére figyelmeztet. Keleti szomszédunk az idén nagyon gyenge gabonatermésre számíthat. Az unió jelentése szerint a kelet-közép-európai térség államai legutóbb 1979-ben küzdöttek olyan aszállyal, amilyen Romániában, Magyarországon vagy Lengyelországban immár a tél vége óta tart. A Románia fő gabonatermelő vidékének számító déli síkság, a Baragan egyes részein 2019 augusztusa óta lehullott teljes csapadékmennyiség nem haladja meg a négyzetméterenkénti 35 litert, ami töredéke az ideálisnak. Az akut vízhiány nemcsak az őszi vetésekre lesz fokozottan káros hatással, de a tavaszi és a nyári vetés körülményeire is. A legnagyobb kiesés az árpa, a kukorica, a búza és egyéb gabonafélék termésében várható. heif 62 | FIGYELŐ 2020/20