Figyelő, 2021. január-március (64. évfolyam, 1-12. szám)

2021-02-11 / 6. szám

I GAZDASÁG ÉS POLITIKA­­ FOTÓ: KURUCZ ÁRPA I­lyek eddig nem változtattak a működésükön, és azok is, ame­lyek nem akarnak rátérni erre az útra. Például az ELTE, va­lamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem sem marad ki a fejlesztésekből. 150 milliárd jutna a felnőtt­­képzésre, a duális képzésre, tehát az egyetemek továbbképzési mechanizmusainak a támogatására, további 350 milliárd pe­dig a science parkokra, amelyeket Palkovics László minisz­ter - nagyon helyesen - a szívügyének tekint. Ezek ugyanis azok a helyszínek, amelyek hidat tudnának képezni az egye­temek és az üzleti világ között. Például Szegeden is működik már ilyen science park - amely Európában egyedülálló -, a lézerkutatást végző ELI-ALPS Kutatóintézet, amely kifejezet­ten fontos egyetemi és régióbeli versenyképességi tényező is. - Ön szerint miért lesz hatékonyabb az új fenntartói struk­túra? Az állami felsőoktatási dotáció ezután is megmarad? - Az egész modellváltás lényege, hogy a jelenlegi megal­vadt felsőoktatási struktúrák helyett olyan dinamikusak jöjje­nek létre, amelyek hatékonyan fel tudják használni a támoga­tásokat, rugalmasabb jogi környezetben, amelyben nem kell az esetenként túl bürokratikus és centralizált államháztartási szabályokhoz igazodni. A közbeszerzéseknél például sokkal könnyebb lesz a „pálya”, s kevésbé bürokratikus a rendszer. Tehát ezeket a forrásokat az egyetemek a saját felelősségi rend­szerükön belül, a közpénzekkel való felelős gazdálkodás ke­retein belül tudják majd felhasználni. Ugyanakkor végre le­hetőség nyílik a kitűnő tanárok, a nagy nevek, a jelentősebb kutatások komolyabb pénzzel való támogatására, így nagyobb esély mutatkozik majd a nemzetközi hírű tudományos kuta­tásokra, és azt remélem, hogy mint azt Szeged példája is mu­tatja, ahol már külföldről is bejelentkeznek a kutatásokba, úgy ez egyre több magyar egyetem esetében így lesz. Az in­tézményeket sokszor a teljesítmény-visszatartás jellemezte. A tanárok az alacsony fizetés miatt arra kényszerültek, hogy két-három másodállást vállaljanak, így nem mindenki tudott helytállni az egyetemi munkájában. A tömegoktatás elterje­dése lehetetlenné tette, hogy egy-egy professzor mögött isko­lák alakuljanak. Most erre is lesz lehetőség, tehát a tanár-hall­gató viszony szintén átalakul. -Az állam felsőoktatási „megrendelői szerepe” változik-e a modellváltás után? Az új szerkezetben felálló intézmények ha­tékonyabbak lesznek a megrendelői igények kiszolgálásában? - Az állam az egyetemekkel hosszú távú, 15-20 éves meg­rendelői keretszerződést köt, ezen belül három-öt éves egyedi finanszírozási megállapodásokat hoz létre. Tehát államilag finanszírozott hallgatói helyek létesülnek, így egyértelműen meghatározható lesz az indikátorszám, az, hogy az állam mi­lyen minőségi teljesítményt vár el az intézménytől. Az állam ezenkívül a tudományos ellenőrzési rendszerén keresztül, a különböző egyéni pályázati kiírásokon át a már említett meg­rendelői szerepig ott marad az egyetemeken. Az új felsőokta­tási szerkezetnek három meghatározó szereplője lesz: a már említett állam, az egyetemi alapítványi fenntartók, a kurató­riumok által dominált stratégiai gondolkodás és üzleti szem­pontrendszer, továbbá az intézmények autonómiáját szimbo­lizáló szenátus. Az új modellben e három aktor között kell egyensúlyt teremteni, egyikőjük sem nőhet a másik feje fölé. A kuratóriumoknak akceptálniuk kell az egyetemeken tradi­cionálisan meglévő, az autonómiát reprezentáló képviseleti intézményeket, a szenátust és a hallgatói önkormányzatokat. Az Alaptörvényben garantált, az oktatás és a kutatás szabad­ságát jelentő jogok nem sérülhetnek. „SZÁMONKÉRHETŐ ELVÁRÁSOK LESZNEK" BÓDIS JÓZSEF felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkár ■i Mit jelent majd a felsőoktatási modellváltás az állami költ­ségvetés szempontjából? A támogatás mértéke is változni fog a fenntartóváltások után?­­ A kormány célja, hogy az eddiginél rugalmasabb és ki­számíthatóbb működési környezet kialakításával növelje a ma­gyar fiatalok képzésének a színvonalát. Ennek egyik, az egye­temek kezdeményezése esetén választható iránya a modellvál­tás, melynek eredményeként az intézmény fenntartója egy ál­lam által alapított, közfeladatot ellátó, közérdekű vagyonkezelő alapítvány lesz. Az univerzitások az évtizedek óta változatlan működési modelljük megújításával sikeresebben tudnak majd megfelelni az új kihívásoknak. “A-'.-v..-íí.--—- .•* ■■’m 2021/6 FIGYELŐ | 23

Next