Figyelő, 2021. január-március (64. évfolyam, 1-12. szám)
2021-02-11 / 6. szám
I GAZDASÁG ÉS POLITIKA FOTÓ: KURUCZ ÁRPA Ilyek eddig nem változtattak a működésükön, és azok is, amelyek nem akarnak rátérni erre az útra. Például az ELTE, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem sem marad ki a fejlesztésekből. 150 milliárd jutna a felnőttképzésre, a duális képzésre, tehát az egyetemek továbbképzési mechanizmusainak a támogatására, további 350 milliárd pedig a science parkokra, amelyeket Palkovics László miniszter - nagyon helyesen - a szívügyének tekint. Ezek ugyanis azok a helyszínek, amelyek hidat tudnának képezni az egyetemek és az üzleti világ között. Például Szegeden is működik már ilyen science park - amely Európában egyedülálló -, a lézerkutatást végző ELI-ALPS Kutatóintézet, amely kifejezetten fontos egyetemi és régióbeli versenyképességi tényező is. - Ön szerint miért lesz hatékonyabb az új fenntartói struktúra? Az állami felsőoktatási dotáció ezután is megmarad? - Az egész modellváltás lényege, hogy a jelenlegi megalvadt felsőoktatási struktúrák helyett olyan dinamikusak jöjjenek létre, amelyek hatékonyan fel tudják használni a támogatásokat, rugalmasabb jogi környezetben, amelyben nem kell az esetenként túl bürokratikus és centralizált államháztartási szabályokhoz igazodni. A közbeszerzéseknél például sokkal könnyebb lesz a „pálya”, s kevésbé bürokratikus a rendszer. Tehát ezeket a forrásokat az egyetemek a saját felelősségi rendszerükön belül, a közpénzekkel való felelős gazdálkodás keretein belül tudják majd felhasználni. Ugyanakkor végre lehetőség nyílik a kitűnő tanárok, a nagy nevek, a jelentősebb kutatások komolyabb pénzzel való támogatására, így nagyobb esély mutatkozik majd a nemzetközi hírű tudományos kutatásokra, és azt remélem, hogy mint azt Szeged példája is mutatja, ahol már külföldről is bejelentkeznek a kutatásokba, úgy ez egyre több magyar egyetem esetében így lesz. Az intézményeket sokszor a teljesítmény-visszatartás jellemezte. A tanárok az alacsony fizetés miatt arra kényszerültek, hogy két-három másodállást vállaljanak, így nem mindenki tudott helytállni az egyetemi munkájában. A tömegoktatás elterjedése lehetetlenné tette, hogy egy-egy professzor mögött iskolák alakuljanak. Most erre is lesz lehetőség, tehát a tanár-hallgató viszony szintén átalakul. -Az állam felsőoktatási „megrendelői szerepe” változik-e a modellváltás után? Az új szerkezetben felálló intézmények hatékonyabbak lesznek a megrendelői igények kiszolgálásában? - Az állam az egyetemekkel hosszú távú, 15-20 éves megrendelői keretszerződést köt, ezen belül három-öt éves egyedi finanszírozási megállapodásokat hoz létre. Tehát államilag finanszírozott hallgatói helyek létesülnek, így egyértelműen meghatározható lesz az indikátorszám, az, hogy az állam milyen minőségi teljesítményt vár el az intézménytől. Az állam ezenkívül a tudományos ellenőrzési rendszerén keresztül, a különböző egyéni pályázati kiírásokon át a már említett megrendelői szerepig ott marad az egyetemeken. Az új felsőoktatási szerkezetnek három meghatározó szereplője lesz: a már említett állam, az egyetemi alapítványi fenntartók, a kuratóriumok által dominált stratégiai gondolkodás és üzleti szempontrendszer, továbbá az intézmények autonómiáját szimbolizáló szenátus. Az új modellben e három aktor között kell egyensúlyt teremteni, egyikőjük sem nőhet a másik feje fölé. A kuratóriumoknak akceptálniuk kell az egyetemeken tradicionálisan meglévő, az autonómiát reprezentáló képviseleti intézményeket, a szenátust és a hallgatói önkormányzatokat. Az Alaptörvényben garantált, az oktatás és a kutatás szabadságát jelentő jogok nem sérülhetnek. „SZÁMONKÉRHETŐ ELVÁRÁSOK LESZNEK" BÓDIS JÓZSEF felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkár ■i Mit jelent majd a felsőoktatási modellváltás az állami költségvetés szempontjából? A támogatás mértéke is változni fog a fenntartóváltások után? A kormány célja, hogy az eddiginél rugalmasabb és kiszámíthatóbb működési környezet kialakításával növelje a magyar fiatalok képzésének a színvonalát. Ennek egyik, az egyetemek kezdeményezése esetén választható iránya a modellváltás, melynek eredményeként az intézmény fenntartója egy állam által alapított, közfeladatot ellátó, közérdekű vagyonkezelő alapítvány lesz. Az univerzitások az évtizedek óta változatlan működési modelljük megújításával sikeresebben tudnak majd megfelelni az új kihívásoknak. “A-'.-v..-íí.--—- .•* ■■’m 2021/6 FIGYELŐ | 23