Figyelő 6. (1879)
Abafi Lajos: Magyar írók élete: Pulszky Ferenc Aurél
és hol nejétől erélyesen támogatva — a német, francia, olasz, angol és amerikai sajtó részére dolgozott. Turinból érintkezésbe lépett Garibaldival, kit Caprerában több ízben meglátogatott, s megválasztatván az 1860-iki országgyűlésre, melyen természetesen jelen nem lehetett, ,néhány cikket írt a Pesti Hirlapba ״ a száműzetésből* cím alatt. Ő — úgymond egyik biographusa — egy Garibaldi-Deák programmal lépett fel, mely szerint minden nép csak önmagára számíthatván biztosan, felszabadítását csak önerejétől, nem pedig külső segélytől várhatja. Ez okozta 1861־ en a szakadást Kossuth és P. közt, mivel Kossuth majdnem kizárólag III. Napóleon segélyére támaszkodott. Garibaldi aspermontei kalandjában részt vett s ennek folytán Nápolyban két hónapig fogva volt. Hazatérési engedelmet 1866-ban nyert ki, lesújtó családi esemény folytán. Ugyanis neje és egyik leánya Magyarországba utaztak volt, hogy a család lefoglalt jószágainak visszaadását szorgalmazzák, de cholerába estek; meglátogathatásukra kieszközölték barátai az engedélyt. Budán halva találta nejét és leányát. Újabb csapás is érte: Gábor fiát, kit magával hozott, szintén elvette a halál. Barátai fáradozásai folytán audienciát nyert ezután P. ő felségénél, ki személyesen értesítette felmentéséről és hazatérhetéséről. E hírt nagy örömmel fogadta a sajtó, sőt az egész nemzet, bízván P. kapacitásában, ki azóta folyvást tagja az országgyűlésnek és számos fontos ügyben lényeges szerepet játszott. Végre 1869-ben, midőn Kubinyi Ágoston a nemzeti muzeum vezetésétől felmentetett, ő bízatott meg ez intézet igazgatásával, mely hivatalában nagy ügybuzgalommal és lelkiismerettel jár el. Kevéssel azelőtt Jókai Mórral volt komoly ügyes baja; ennek lapjában ״ A Honi־ ban ugyanis Csernatony keményen megtámadta Pulszkynak 1848/49-iki működését és magaviseletét; ez párbajra vezetett Jókaival és Csernatonyval. 1874-ben a Múzeumok és közkönyvtárak országos főfelügyelőjévé s a nemzeti Eszterházy képtár igazgatójává nevezteték ki. A múzeumi igazgatóság mellett talál P. még időt és erőt arra, hogy irodalmilag foglalkozzon, és több társulatban, melyeknek tagja (1847 óta a Kisfaludy-társaságé, 1868 óta a Történelmi-társulaté, 1876 óta a Petőfi-társaságé stb.) tevékeny részt vegyen. Az 1876-ban Budapesten tartott őstörténelmi congressusnak ő volt elnöke s a legújabban alakult őstörténelmi társulat is őt választá elnökéül. A M. Tudományos Akadémiának tiszteleti és igazgató tagja, a nyelvészetiosztály, úgymint az archeológiai bizottság elnöke. A képzőművészeti tanács elnökéül neveztetett ki. Számos felolvasásokat tartott különböző körökben s társulatoknál. Pulszkynak, mint e vázlat mutatja, gazdag múltja van, mint képviselői pártember és államférfi, mint tudós és író sokoldalúlag működött. Politikai működésének első korszakában nagy ügyességet