Fillértár mindennemű közhasznú isméretek terjesztésére 1834-1835 (1. évfolyam, 1-51. szám, Pozsony, 1834)
1835-01-31 / 49. szám
FILLÉRTÁR mindennemű közhasznú ismeretek■ terjesztésére. Kijön minden szombaton. (Január’ 31-bén, 1035.) Attila. Ezen világhódítónak eredetéről nem egyeznek meg a’ történetírók, mert a’ görögök Mund’uch, a’ honiak pedig Bendegúz’ írjának állítják, kik nem is Attilának nevezik magyarosan, hanem Etelnek ’s az tartják, hogy Nagy-Enyeden született Erdélyben. 434. kezdett uralkodni a’ hunnokon, apja’ testvére Roas, Ruas vagy Ruhás után, lakhelye lévén a’ Tisza ’s Erdély közt, a’ Marostól éjszakra egy nagy kiterjedésű helységben, birtoka pedig a’ régi Dacia. Eleinte megosztá öccsével Bledával vagy Budával az uralkodást,s Jr Theodosiust a’ keletrómai birodalom’ császárját adófizetésre alázta. De 444. megölette testvérjét, még pedig úgy látszik, a’ nép’ helybenhagyásával. Theodosiussal újólag háborúba keveredvén, tartományait pusztította, ’s nagy zsákmánnyal tért vissza. A’ császár tehát követséget küldött hozzá, melly bármi feltételek alatt békességre bírja, de ezen követségnek kívánt sikere nem lett, mert a’ követség’ tolmácsa száz font aranyon vásárolt egy méregkeverőt, ki Attilát elveszítse, ’s ezt Edekon, ki az undok cselekedetet magára vállalta volt, felfedezte. Theodosius más nagyobb követséget küldött ekkor, mellynek csakugyan sikerült a’ béke’kieszközlése nagy adó ígéret mellett, mivel a’ nyugoti birodalom’ császárjának III Valentinianusnak huga Honoria, ki bátyja’ udvarából elutasítatott volt ’s most Konstantinápolyban egy klastromban tartózkodók, alattomban egy gyűrűt küldött neki, ’s azzal magát’ ’s örökségét, a’ nyugot birodalom’ felét, Attilának eljegyezte. Már most tehát nyűgöt felé vonta őt vágyódása, ’s megindította seregét 451. és útjában a’ nemzeteket meghódítván, magával vitte fegyvereseiket. A’ Rajnához érvén hadával, melly útközben 700,000-re szaporodott, átkelt a’ folyamon ’s több helyeket elfoglalt. A’ Galliának éjszaki részét biró frankok’ királya elhalván, örökösei veszekedtek az uralkodáson, Méring a’ kisebbik fiú Aetiusnak, a’ Galliában parancsoló római vezérnek segítségével kikelő bátyja Chlodio ellen. Attila azt hirlelé, Chlodio mellett kíván hadakozni ’s a’ catalaunumi térségen szállott táborba. Aetiussal és társaival hosszas, véres viadalt tartatt, mellyben Dietrich a’ nyugoti gothok’ királya, ki Aetiussal tartott, elesett. Már kezében vala Attilának a’ győzedelem , de Thorismund, Dietrich’ fija, alkonyodás tájban a’ szomszéd tetőkről véletlenül lerohanván, zavarba hozta táborát. Szekerekkel kerítvén azt be Attila, belől nyergeket és minden egyéb holmit összehordatott, hogy szerencsétlen esetben táborát felgyújtván, magát embereivel és kincseivel együtt tűz által emésztesse el. De az ellenség nem bátorkodván újra megtámadni, hátravonulását megengedte ’s Attila szerencsésen érkezett honjába. Más esztendőben 452. helyre állított seregével Olaszországnak indult, világosan azt kívánván Valentinianustól, hogy neki mint Konoria’ jegyesének, adja ki a’ birodalom’ felét. Megtagadtatván kívánsága, Alléjának esett, megvette és feldúlta, igy bánt több városokkal is, azért Mediolanum, Placentia, Párma ’s egyebek nyílt kapukkal várták; a’ vidéki lakosok pedig elszaladván, a’ tenger’ szigetébe vették magokat, hol Veneczia várost alapiták. Már Róma is rettegő, midőn a’ császártól követség érkeze, mellynek feje I Leo római püspök rá tudta bírni Attilát, hogy nagy summa pénzért lemondana Honomról és annak örökségéről. A’ követségnek ezen remény feletti foganatjáról azt mondják némelly krónikák, hogy midőn Attila a’ követségnek elejébe menne, a’ püspök mellett egy felséges tekintetű tüneményt vett észre kivont kardal fenyegetőleg, melly Sz. Péter apos49