Fillértár mindennemű közhasznú isméretek terjesztésére 1835-1836 (2. évfolyam, 1-51. szám, Pozsony, 1835)

1835-05-16 / 12. szám

P­illértá­r. 1­0 nagyságú része, az Andesek’ teteji ’s Patagonia’ déli csúccsá valami 500,000 n. m. földöt; mind ezen terméketlen részek tesznek öszvesen 3,000,000 n. m. földet, ’s ez kivonatvan a’ 13,900,000 mért­földből, mennyit Amerika teszen, termékeny földe marad 10 millió négyszeg' m­. föld. .. A’ tenyésztő erő a’ melegségtől és nedves­ségtől függ, ’s mind kettő növekedik az egyen­­lítőhez közeledéssel. A’ földgolyó’ hő vidékei nem csak sokkal nagyobb bőségben termik azon növényeket, mellyek a’ mérsékleti éghajlatokkal közösek, hanem tulajdon növényeik is vagynak, mellyek ugyanazon földön nevezetes táplálatot adnak. így például a’ tengeri vagy kukoricza Fran­­cziaországban negyven-ötven annyit ad, Ameri­kában általánosan száz - százötven annyit, és Humboldt kiszámolá, hogy egy gabonával beve­tett hold alig táplál két embert, pedig ötvenet táplálhat ha­pitányfával beültettetik. Ebből ki­tetszik, hogy a’ földnek tenyésztő vagy táplálatot nemző erejét elég pontosan meg lehet határozni a’ melegség’ és nedvesség’ idomzatának kiszá­molása által, így tehát felvévén, és a’ tápláló anyag’tulajdonsága tekintetbe nem vétetvén, ugyan­azon földfelület, melly a’ szélesség’ 60 gradusa alatt négy személyt tart, a’ 35 grádus alatt ti­zenötöt , az egyenlítő alatt pedig százat tarthat el. Egy más igen fontos körülmény az, hogy a’ földet termővé tevő munka, az emberek’ physikai erejével igen megcsökken a’ forró éghaj alatt, mert ott alig lehetséges naponként többet dolgozni öt óránál, ’s igy csak felényit mint nálunk. Angolországban oly nagy a’ népesség, hogy valami 250 lélek jut egy angol négyszeg m. földre; de bizonyos tekintetben műhelye Angolor­szág a’ földnek, és világkereskedése által nagyobb népességet enged mint földje táplálhatna tulajdon­képen. Francziaországban a’ népesség mintegy 160, Németországban 100 — 200 egy angol ne­mföldön. Ezen feltételre támaszkodva vegyük fel, hogy azon lakosoknak száma, kiket egy­­föld kényelmesen táplálhat minden megterheltetés nélkül, a’ széles­ség’ 45 gradusa alatt 150-re megyen , ezen pa­rallela’ tenyésztő erejének kifejezésére 26-ot nye­rünk. Vegyünk továbbá 35-öt mint aránylagos számát a’ föld’ termékenységének a’ 30 gráduson túl Amerikába ki, és 85-öt mint azon tartomá­nyokét, mellyek a’ 30-dik parallelától lefelé az aequatornak mindkét oldalán feküsznek, körül­belől 4,100,000 angol n. m. földünk lesz, melly­­nek mindenike kétszáz embernek adhat táplálatot, és 5.700,000 n. m. földünk, maellynek mindenike 490 embert tarthat el. Ebből következik, hogy Amerikának természeti forrásai, ha teljes kifej­lődésre jutottak, három milliárd és hatszáz millió lakost táplálhatnak, melly szám ötször annyi, mint a’ földnek mostani népessége. De még inkább csodálkozhatni azon, hogy ezen iszonyú népesség három vagy négy század alatt lételezni is fog. A’ képzelet eltéved a’ csudák’ országában, ha a’ dolgok’ állapotján gondolkodik, mellyek oly nagy és hirtelen változást okozandanak az emberi nem’ viszonyaiban. Csaknem magunk is merész álomnak tartanók ezt, pedig a’ következtetések, mellyek ama’ jövendőbe tekintetnek bennünket, oly biztos elveken nyugszanak, mint azok , mellyek­­töl a’ közönséges életviszonyok függenek. Csak­nem minden társasági jobbítások az oly nagy tö­mött népességből és az elterjedt ismeretek’ töme­géből származnak. Mily állapotban fog tehát két század múlva Amerikának társasága lenni, mikor egy vagy két milliárd pallérozott ember egy idomlag keskeny helyre szorul? A’ történet mu­tatja , hogy gazdagság, hatalom, tudomány és literatura a’ tömeg’ lassankénti elöhaladásában a’ köz értelmességet és szabadságot vonja maga után. Ugyanazon okok, mellyek a’civilisatiónak ural­kodói palozáját az Euphratestől és Nílustól nyu­­goti Európába áthozák, innen is az Amazon’ és Missisippi’ síkjaira vihetik által idővel. Ha ezen változásokról gondolkodunk, mellyek épen oly rendkívüliek mint igazak és múlhatatlanok, azon meggyőződés fog el bennünket, hogy az emberi társaság minden eddigi előhaladása mellett még mindig gyermekségében van , hogy a’ lakható vi­lág, tenyésztő erejére nézve vizsgáltatván , ed­dig még mintegy szőnyeggel volt bevonva, és mi­előleg csak gyenge fényét látók az emberiségi hihető jövendőjének és nagy rendeltetésének, melly reá ide lem­ várakozik. Talán hihetetlenül fognak némellyek ezen ada­tokon mosolyogni mint merész álmokon; de ves­senek csak egy pillantatot az egyesült státusok’ eddigi előhaladásaira, nem fogják tagadhatni az ipar’, gazdagság’ óriási növekedését, az értelem’ és társasági kifejlődés’ roppant előmenetelét, szinte nem az elronthatatlan szabadság’ megalapítását, ’­ főképen a’ népesség’ bámulatos szaporodását; pe­dig mind­ezek szinte oly merész álomnak tetsz­hettek egy század előtt. Kérdje ekkor az ember magától, micsoda hatalom vethet gátat a’ civili­­satio’ előhaladásának, melly ezen egyetlen forrás­ból ered, hogy egy még eddig lakatlan világra terjedjen? Az egyesült statusok’ népessége, melly most 14 millió, évenkénti szaporodásának skálája szerint 25 esztendő alatt két annyi leszen ’s 1850, többet számlálnod 28 milliónál, 1875 — 56 mil­liót ’s 1900 száztizenkét milliót.

Next