Fillértár mindennemű közhasznú isméretek terjesztésére 1835-1836 (2. évfolyam, 1-51. szám, Pozsony, 1835)
1835-05-16 / 12. szám
Pillértár. 10 nagyságú része, az Andesek’ teteji ’s Patagonia’ déli csúccsá valami 500,000 n. m. földöt; mind ezen terméketlen részek tesznek öszvesen 3,000,000 n. m. földet, ’s ez kivonatvan a’ 13,900,000 mértföldből, mennyit Amerika teszen, termékeny földe marad 10 millió négyszeg' m. föld. .. A’ tenyésztő erő a’ melegségtől és nedvességtől függ, ’s mind kettő növekedik az egyenlítőhez közeledéssel. A’ földgolyó’ hő vidékei nem csak sokkal nagyobb bőségben termik azon növényeket, mellyek a’ mérsékleti éghajlatokkal közösek, hanem tulajdon növényeik is vagynak, mellyek ugyanazon földön nevezetes táplálatot adnak. így például a’ tengeri vagy kukoricza Francziaországban negyven-ötven annyit ad, Amerikában általánosan száz - százötven annyit, és Humboldt kiszámolá, hogy egy gabonával bevetett hold alig táplál két embert, pedig ötvenet táplálhat hapitányfával beültettetik. Ebből kitetszik, hogy a’ földnek tenyésztő vagy táplálatot nemző erejét elég pontosan meg lehet határozni a’ melegség’ és nedvesség’ idomzatának kiszámolása által, így tehát felvévén, és a’ tápláló anyag’tulajdonsága tekintetbe nem vétetvén, ugyanazon földfelület, melly a’ szélesség’ 60 gradusa alatt négy személyt tart, a’ 35 grádus alatt tizenötöt , az egyenlítő alatt pedig százat tarthat el. Egy más igen fontos körülmény az, hogy a’ földet termővé tevő munka, az emberek’ physikai erejével igen megcsökken a’ forró éghaj alatt, mert ott alig lehetséges naponként többet dolgozni öt óránál, ’s igy csak felényit mint nálunk. Angolországban oly nagy a’ népesség, hogy valami 250 lélek jut egy angol négyszeg m. földre; de bizonyos tekintetben műhelye Angolország a’ földnek, és világkereskedése által nagyobb népességet enged mint földje táplálhatna tulajdonképen. Francziaországban a’ népesség mintegy 160, Németországban 100 — 200 egy angol nemföldön. Ezen feltételre támaszkodva vegyük fel, hogy azon lakosoknak száma, kiket egyföld kényelmesen táplálhat minden megterheltetés nélkül, a’ szélesség’ 45 gradusa alatt 150-re megyen , ezen parallela’ tenyésztő erejének kifejezésére 26-ot nyerünk. Vegyünk továbbá 35-öt mint aránylagos számát a’ föld’ termékenységének a’ 30 gráduson túl Amerikába ki, és 85-öt mint azon tartományokét, mellyek a’ 30-dik parallelától lefelé az aequatornak mindkét oldalán feküsznek, körülbelől 4,100,000 angol n. m. földünk lesz, mellynek mindenike kétszáz embernek adhat táplálatot, és 5.700,000 n. m. földünk, maellynek mindenike 490 embert tarthat el. Ebből következik, hogy Amerikának természeti forrásai, ha teljes kifejlődésre jutottak, három milliárd és hatszáz millió lakost táplálhatnak, melly szám ötször annyi, mint a’ földnek mostani népessége. De még inkább csodálkozhatni azon, hogy ezen iszonyú népesség három vagy négy század alatt lételezni is fog. A’ képzelet eltéved a’ csudák’ országában, ha a’ dolgok’ állapotján gondolkodik, mellyek oly nagy és hirtelen változást okozandanak az emberi nem’ viszonyaiban. Csaknem magunk is merész álomnak tartanók ezt, pedig a’ következtetések, mellyek ama’ jövendőbe tekintetnek bennünket, oly biztos elveken nyugszanak, mint azok , mellyektöl a’ közönséges életviszonyok függenek. Csaknem minden társasági jobbítások az oly nagy tömött népességből és az elterjedt ismeretek’ tömegéből származnak. Mily állapotban fog tehát két század múlva Amerikának társasága lenni, mikor egy vagy két milliárd pallérozott ember egy idomlag keskeny helyre szorul? A’ történet mutatja , hogy gazdagság, hatalom, tudomány és literatura a’ tömeg’ lassankénti elöhaladásában a’ köz értelmességet és szabadságot vonja maga után. Ugyanazon okok, mellyek a’civilisatiónak uralkodói palozáját az Euphratestől és Nílustól nyugoti Európába áthozák, innen is az Amazon’ és Missisippi’ síkjaira vihetik által idővel. Ha ezen változásokról gondolkodunk, mellyek épen oly rendkívüliek mint igazak és múlhatatlanok, azon meggyőződés fog el bennünket, hogy az emberi társaság minden eddigi előhaladása mellett még mindig gyermekségében van , hogy a’ lakható világ, tenyésztő erejére nézve vizsgáltatván , eddig még mintegy szőnyeggel volt bevonva, és mielőleg csak gyenge fényét látók az emberiségi hihető jövendőjének és nagy rendeltetésének, melly reá ide lem várakozik. Talán hihetetlenül fognak némellyek ezen adatokon mosolyogni mint merész álmokon; de vessenek csak egy pillantatot az egyesült státusok’ eddigi előhaladásaira, nem fogják tagadhatni az ipar’, gazdagság’ óriási növekedését, az értelem’ és társasági kifejlődés’ roppant előmenetelét, szinte nem az elronthatatlan szabadság’ megalapítását, ’ főképen a’ népesség’ bámulatos szaporodását; pedig mindezek szinte oly merész álomnak tetszhettek egy század előtt. Kérdje ekkor az ember magától, micsoda hatalom vethet gátat a’ civilisatio’ előhaladásának, melly ezen egyetlen forrásból ered, hogy egy még eddig lakatlan világra terjedjen? Az egyesült statusok’ népessége, melly most 14 millió, évenkénti szaporodásának skálája szerint 25 esztendő alatt két annyi leszen ’s 1850, többet számlálnod 28 milliónál, 1875 — 56 milliót ’s 1900 száztizenkét milliót.