Fillértár mindennemű közhasznú isméretek terjesztésére 1835-1836 (2. évfolyam, 1-51. szám, Pozsony, 1835)
1835-07-22 / 24. szám
186 Fillértár. kényszerítő Schwarzenberg herczeg alatt, úgy az éjszaki tábort a’ svéd koronaörökös alatt. A’ lipcsei nagy napok közelgetvén october’ 16. Mormont tábornokon Mökernnél diadalmas erőt véve, ’s már e’ nap Lipcse’ külvárosaihoz nyomult. 18-kan a’ svéd koronaörökössel egyesülvén, nagy része volt az ellenség’ megverésében, 19-kén pedig az ő seregei rohantak be legelőször Lipcsébe. Sajátságos gyorsasága és megtámadás módja már a’ táborozás’ kezdetén ,,Előre marsalll nevet szereztek neki a’ muszkáktól. Ezen időtől fogva ez len díszneve az egész német nemzetnél. 1814 január’ 1. a’ sléziai sereggel, melly most 2 porosz , 2 muszka, 1 heszi és 1 elegyes testből állott, átment a’ Rajnán Kantnál; 17-kén elfoglalta Nancyt, febr. 1. megnyerte az ütközetet La Rothiérenél és Paris felé nyomult. Külön vált seregét ugyan visszaveré Napoleon, de azért, noha nagy veszteséggel, Chalonsig vonulást szerze Blücher magának. Ezután átment Soissonsnál az Aisnen, egyesült az éjszaki táborral, meggyőzte mart. 9. Napóleont Laonnál, ’s ugyanazon hónap’ végén Schwarzenbergel egyesülve Páris felé nyomult. Montmartrené koszorúzta ezen táborozást nagy tettével, és mart. 21. bement Francziaország’ fővárosába. Királya a’ wahlstadti győzedelem’ emlékezetére wahlstadti herczegnek nevezé, ahoz illő adománnyal jutalmazván. Angolországban, hová júniusban a’szövetséges monarchákat követte, lelkesedéssel fogadta a’ nép. Azután jószágain élt Sléziában, míg 1815 ismét parancsnokság bízatott rá. Gyorsan vezeté a’ seregeket Németalföldre. Junius 15 megtámadta Napoleon, ’s ő másnap elveszté a’ győzedelmet Lignynél. Lova alá esvén, melly alatta agyon lövetett, élet- és szabadságvesztés’ veszedelmében forga. Ezen szerencsétlen de dicsőséges nap után tűnt még ki csak a’ tábornok’ igazi nagysága. 18-kán az elválasztó pillanatban érkezett meg a’ csatamezőre, hátba és oldalba véve Napóleont és Wellingtonnál együtt kivivá a' nagy Waterlooi ütközetet. Az ajánlott fegyverszünetet el nem fogadá, Párisi megadásra kényszerűé, ’s ezen fővárosnak második bevételekor hathatósan ellene volt a’ kímélésnek. Újabb érdemeiért III Fridrik Wilhelm egy saját rendjellel jutalmazta meg, egyedül az ő számára rendelvén azt, minthogy már minden fennlévő rendnek birtokában vala. Ezen uj disztel egy vas kereszt vala arany sugárokkal körülvéve. A’ párisi béke után visszavonult jószágaira. Aug. 1819 mint a’ katzbachi győzedelem’ évnapján Rostokban, születéshelyén is különös tisztelet létetett az ősz bajnoknak honfiai által, a’ meklenburgi országos rendek’ határozatára még életében emlék emeltetvén neki, mellyet Schadow készített Berlinben. Ezen emlék érckből öntött óriási képét ábrázolja Blüchernek egy magas talapon finomult pallérozott gránitból. A’ rendek ez alkalommmal számára vert emlékpénzel is megtisztelék. Egy másik emlék Boroszlóban a’ nagy piaczon emeltetett neki sléziai gyűjtemények által készíté Rauch. A’ mivész belvederi Apolló gyanánt elöhaladólag ábrázolá a’hőst, azon aláírással: „Istennel, királyért és hazáért*4 . Egy harmadik emléket, szinte Rauch által, a’ király Berlinben emeltetett ön palotája előtt, szép oldalképekkel. A’ berlini város emlékpénzt veretett Blücherre, mellyet 1816 különös küldötség által Karlssorfban átnyujtatott neki. Mai képeink’ egyike azon szívemelő szempillanatott adja elő, midőn a’ porosz király Károly herczeggel meglátogatá Blüehert septemb. 6-kán halála előtt nehány nappal Kublovicz jószágán Sléziában, hogy búcsút vegyen hű szolgájától. A’ király felszóllítá hogy az orvosok’ tanácsát kövesse és háladosságára számot tartson. Blücher, mélyen megilletödve, köszöné a’ királynak iránta mutatott kegyességét, kételkedők meggyógyulásán és nejét ismételve ajánlá. Ezen meglátogatás után álomnemü ’s fájdalmatlan lón állapotja, ereje látszólag fogyott, és sept. 12-kén halt meg majd egészen 77 esztendős korában. Másik képünkön Blücher’ emlékei egyikét szemléli az olvasó. (Folytatása következik.) A’ kis varangyok. A’ törökséggel küzdés a’ magyar földön nem méltatlan ellenképe túl a’ pyrenéi félsziget’ küzdésének az arabsokkal, csak hogy a’ török az emberiség’ előmenetelének sokkal nagyobb ellensége volt, mert minden talpalattnyi föld, melly hazánkból elveszett, a’ barbarismus’ igájába görnyedt , de a’ Tajónál remekmiveket hagytak az arabsok. Azon korból egy név fénylik a’ magyar történetben , a’szigeti hősé, ki annyira pusztítá a’ nagy Szolimán’ tenger táborát maroknyi népével , hogy a’ nagyúr békességet könyörgött, míg haltjait eltemetheti, hogy a’ pestis még jobban ne pusztítsa seregét mint Zrínyi; szive pedig meghasadt bosszújában és szégyenében , ’s utána 18 szultán között alig volt kettő győzedelemhez szokott, ’s alig volt három bátor katona. Ezen tekintetben is nagy jelentésű tehát Sziget, mert