Fillértár mindennemű közhasznú isméretek terjesztésére 1835-1836 (2. évfolyam, 1-51. szám, Pozsony, 1835)
1835-04-25 / 8. szám
Czélja az életre megkivántató ’s valóban hasznos tárgyak’ közlése,és tudományos oktatás. Megjelen minden szombaton. Előfizethetni reá a’ kiadás’ helyén kívül minden posta-hivatalnál, könyvárosoknál ’s vidéki beszedőknél , kik aztán a’ példányokat is kiosztják, mindennemű Ára az egész évi folyamatnak valami 110 kőmetszésű’s külön hozzá csatolt képpel a’ beszedőknél csak 5, a’ könyvárosoknál 5 for. 30 kr., postán pedig nyomtatott czím alatti elküldéssel 6 forint p. p. Esztendő’ végével csinos boríték járuland hozzá a’ foglalat’ lajstromával. Aprilis’ 25-ként közhasznú ismeretek terjesztésére. 8. Második évi folyamat. Johannisberg vára. A’ múlt évi folyamatban Tokajt közlöttük olvasóinkat, a’ magyar világszerte híres bor’ gazdag forrását, most Johannisberget, melly gyönyörű várral is ékeskedik, terjesztjük elő természet után rajzolt képpel, az lévén a’ Rajna’ borvidékének Tokaja ’s a’ német bor’ leghíresebb forrása. Regényes vidéken nagy szorgalmú szőlőmivelő népesség termeszti a’ hires rajna melléki bort, honnan hegyaljánkra gyakran hozatnak tőkék és vinyigék, mivel a’ magyar még akkor is kap a’ külföldin, mikor a’ hazai értékesebb. Maga Johannisberg falu, 800 lakost számlál , ’s a’ nassaui kerületben fekszik, hajdan a fuldai püspökséghez tartozott. 55 holdra menő környéke egészen szőlővel vagyon beültetve, mellynek termése sokkal felülmúlja a’ tokajit értékben, minthogy egy akónak ára valami 300 for. közönséges esztendőben. Magán a’ várhegyen terem a’ legjobb bor. Ezen várhoz nincsen oly érdekes történeti emlékezet ragadva, mint a’ mi Tokajunkhoz, mert egyebet alig említ róla a’ historia annál, hogy 1807. Kellermann tábornoknak ajándékozá Napoleon. Németország felszabadítása után 1816. kedvelt miniszterének herczeg Metternichnek adá idvezült s Ferencz fejedelmünk , mint örökös jószágot, de tizedét maga ’s urói’ számára megtartá. A’ vár 1722 — 32-ig építetett egy régi összeomlott kolostor’ romjain. Egész jószág’ jövedelme, melly csupán a’ borból kerül be, könnyen felszámolható, minthogy esztendőnként, 7 ■— 8 száz akó mustot szüretelnek belőle. Olasz haramiák. Egy nemzet sincs Európában, mellynél a’ haramiaság oly divatban volna mint az olasznál, mert nála, szinte a keresethez tartozik ez , és valamint a’ nemes mivészetekben ’s mesterségekben bámulatos előmenetelt tett, úgy ezen nemtelen mesterségben is tökélyre ment, és ezt nagyban, finomul ’s egész systhemával űzi. Egyes tettek gyakran úgy tűnnek elő, mint remekjei a’ rablásnak és valóban nem közönséges elme’ találmányai. Például egyik városban bizonyos nagyrangu ember látogatásra akara menni, de oda kocsizás közben megüté a’ szél. Rendelt helyére érvén a’ bérkocsis, rémülettel vévé észre, hogy embere halva van. A’ nép összecsődült, ’s egy valaki előrohanván a’ szerencsétlenhez, rá borulva hangosan siratá, kiáltván hogy az neki atyja. Vigasztalhatatlan vala ’s kéré a’ kocsist jó ígéret mellett , hogy hajtson hirtelen házukhoz, talán még nem leend késő az orvosi segedelem. A’ kocsis gyorsan hajtott a’ megnevezett igen távol fekvő utczába, ’s midőn oda ért, akkor látta, hogy csak a’ halott van kocsijában, mert az álfia, órát, szelenczét, pénzt, szóval mindent, a’ mit talált a’ halottnál, magához vevén, útközben szerencsésen elillantott. — Nem kevésbé furcsán bánt egy másik, bizonyos utassal. Ez ugyanis megszállván egy vendégfogadóban, alig lépett le a’ kocsiról, valaki befogta hátulról szemét, ’s nehány pillantat múlva azzal mentegeté magát az enyelgő, hogy másnak vélte a’ fiatal utast. Ezen tévedést nem igen lehetett rész néven venni első pillantatban, de annál kellemetlenebb lön utóbb, hogy ezen tréfa mellett a’ briliantos, tiz aranyat érő melyte a’ tréfaüzővel együtt eltűnt az utazó ifjú’ kebeléről. — Gyakran megesik, hogy ha az uraság épen oda haza nincs, tisztességesen öltözött ember valami tetemes csomagot viszen czímje alatt házába, ’s a’ vitel’ árát gazdagon megfizetteti magának, ’s mikor az uraság hazajővén felnyitja a’ csomagot, csak szénát és szalmát talál benne. De elmellőzvén az ilyen finomul kigondolt egyes eseteket, a’ nagyban űzött rablásnak hozzuk elő némelly példáit, mellyekről Olaszország szinte világszerte híres. A’ többek közt Zampieri, ca