Film Színház Irodalom, 1942. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)
1942-11-20 / 47. szám
UTCÁT NEVEZTEK EL BABITS MIHÁLYRÓL PÉCSETT „ÜU'á volt uUHcUubtH’ is ilüt vigÜe tudottá a cautyát" Pécs, 1942. november Az egykori pécsi diák, Babits Mihály, utcát kapott a mecsekalji városban. A pár nap előtti városi közgyűlésen egyhangúlag, nagylelkesedéssel fogadták el az indítványt, hogy utcát neveznek el a »Tímár Virgil fia« írójáról. Ezt a regényt Pécsről írta Babits Mihály, könnyű ráismerni minden utcám, minden házra, mint, ahogy az »Isten kezében, az »Emléksorok egy pécsi uszodára« és az »Utca estefelé« című remek verseiben is azt a várost írta meg, amelynek kövein kopott a cipője talpa nyolc esztendőn keresztül. A pécsiek büszkék Babits Mihályra, úgy emlegetik, hogy »A mi költőnk« és róla beszélve, felcsillanó szemmel mondják ittélő egykori osztálytársai: »Remek fiú volt a Babits Misi. Már akkor első volt mindenben és élete végéig tartotta a rangját.« Most, hogy a városi közgyűlésen határozatba ment a Babits Mihály utca, megint sokat beszélnek róla, némelyek azt is mondják, márványtáblával kell megjelölni a József utcai házat, amelyben lakott, mások úgy vélik, mellszobrát kellene felállítani a helyre, ahol valaha az a bizonyos pécsi uszoda volt ée, ahol ma a strand pompázatos parkja terül el, pazar miliőt kínálva egy ilyen szobor számára... Az újra fellendült pécsi Babits-kultusz szólaltatta meg a népszerű »Dini bácsit«, Decseva Dénes nyugalmazott ügyészségi elnököt, akit rokoni szálak fűznek Babits Mihályhoz. Ezeket mondotta: — Szekszárdról került Budapestre Babits Mihály édesapja, onnan pedig táblabíróként Pécsre. Tekintélyt parancsoló, igazi magyar úr volt, hamar megszerette itt mindenki. Feleségével, két gyermekével jött Pécsre és Misit az első gimnáziumba íratta be. Misi hatodikos volt, amikor édesapja súlyosan megbetegedett. Az orvosok megállapították, hogy nyelvrákban szenved. Nem volt segítség. Sok szenvedés után, meghalt. Az özvegy visszaköltözött Szekszárdra és úgy határozott, hogy Misit hozzánk adja, kosztba, kvártélyba. Én jogász voltam akkor, 3—4 évvel idősebb Misinél és nagyon meglepett annak komolysága. Nehezen viselte el apja elvesztését. Sírni nem láttuk, csak ült előremeredt szemmel, nézett maga elé és, ha szóltunk hozzá, ijedten rezzent össze. Mindent elkövettünk, hogy vigasztaljuk. Édesanyám a kedvét kereste, nővéreim kényeztették. Mindezt szívesen tűrte, az a fajta fiú volt, akit a nők babusgatni szeretnek, gyámolítani, simogatni. — Meglepőően intelligens volt. Érdeklődési köre olyan, ami felnőtt embernél is ritkaságszámba megy. Figyelme odafordult az élet minden megnyilvánulási formája felé, irodalmi ízlése pedig már akkor, 15 éves korában kifinomult volt. Hókat olvasott, mert a tanulás kevés idejét vette igénybe- Könnyen, gyorsan tanult, minimális idő alatt végzett a leckével, néha alig vette a kezébe a tankönyvet, mégis mindig a legelsők között volt az osztályban. Barátja alig volt, kevesen jöttek hozzá. Ha nem tanult és nem olvasott, akkor írt. Versíráson alig kaptam rajta, inkább kis elbeszéléseket, apró történetkéket vetett papirosra. Nem szívesen mutogatta, szemérmesen dugdosta ezeket, nővéreim néha »kilopták« a fiókjából, úgy olvashattuk csak el. Szórakozott volt abban az időben. Semmit nem talált meg, a ruhájával alig törődött és előfordult az is, hogy csikorgó hidegben kalap, kabát nélkül indult el iskolába.Édesanyám utánakiáltott, akkor restelkedve jött vissza: »Elfeledtem felvenni ...« — Velem lakott egy szobában és én, aki pár évvel idősebb voltam nála, sokszor megkérdeztem a véleményét egy-egy könyvről, újságcikkről. Sohasem tévedett, biztos volt az ítélete. Tartózkodott attól, hogy kemény szavakkal bélyegezzen meg valakit, vagy valamit, de a maga tapintatos módján is találóan mutatott rá a hibákra. A Ciszterci gimnázium 1900—1901-es értesítőjéből kitűnik, hogy Babits Mihály kitűnő eredménnyel tett érettségi vizsgálatot. Az iskola önképzőkörének jegyzőkönyve sok érdekeset árul el. Babits hetedikes és nyolcadikos korában csaknem minden ülésen szerepelt. Ambícióval szavalt. A »Pázmán lovag«-ot, Szép Ilonkát, Kiss József több versét, de a bírálat nem sok elismeréssel adózik e szerepléseknek. Taglejtését »esetlennek, hanghordozását hamisnak« jelölik, sőt egyik bíráló azt is ajánlja, próbálkozzon komikus versek szavalásával, azzal talán többre viheti. Viszont nagy sikert arat hetedikes korában a »Viszály a tanács, házban« című elbeszélésével, dicséretet kap a »Bíró uram karácsony este« című novelláért, amelynek arányos szerkezetét és népies nyelvezetének hibátlanságát külön kiemeli a bírálat. A kör záróülésén Garay »Obsitos« átszavalja és négy díjat nyer. Nyolcadikos korában önképzőköri elnök Babits Mihály, de pár hónap múlva lemond riválisa, Frank Tivadar javára. Továbbra is sokat szaval, novellát, verset nyújt be, nagy sikert hoz számára »Pünkösdi rózsa« című verse és Martiális fordításai. Az utolsó ülésen neki ítélik a legjobb bírálót megillető díjat, így indult el Pécsről Babits Mihály ... Sisdl Sándor fényes, selymes, puha haj... a rendszeres tarpanozás eredménye 1M vitaminos hajápolószer táplálja a hajhagymákat, megszünteti a fejbőr korpásodását és a haj hullását Egy Tarpan-tartály körülbelül 2 hónapra elegendő ne felejtse el a bőrét, különösen kezét, arcát, NIVEA-val bedörzsölni, mert ettől lesz üde és friss a külseje. A NIVEA ideális hatása Eucerittartalmának tulajdonítható, ezért a NIVEA pótolhatatlan ( * /" X C's' NAPSÜTÉSBEN Ez kell a vérnek, szívnek, májnak és tüdőnek! Ily szabad pogányként, anyaszült meztelenül feküdni ki a cukor érlelő napra! S addig sütkérezni fönt a hegytetőn, míg rézszínűre, csokoládébarnára sül finom és finnyás bőröd! Ez, csak ez kell most neked te tunya! A nap, a részeg nap hadd csókolja csak ernyedt tested, villanyozza csak konok elméd minden gondolatát, hogy a Fény legmeztelenebb gyermeke lehess mindig, kiből a gyógyító világosság melege áradhat csupán. Berda József