Film Színház Irodalom, 1942. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)
1942-08-14 / 33. szám
Ollhund FŐZZÜNK JOBBBAN! Nemrég olvastam a Közélelmezési Hivatal kiadásában megjelent új szakácskönyvecskét. Címe: Főzzünk jobban. Mivel állítólag az ember holtáig tarvul, el is olvastam a sok kitűnő receptet. A könyv hatása alatt elhatároztam, hogy saját háborús háziasszonyi tapasztalataim tanulságait felhasználva, néhány könnyen valóságra váltható hadireceptet közlök. íme: PALACSINTA. Vegyünk huszonnégy deka lisztet, négy deka vajat, két deka cukrot, féldeka sót és két tojást. A békebeli palacsintasütéshez szükséges tejet remekül lehet pótolni szódavízzel. (Recept különösen tejszegény, de zsírban gazdag háziasszonyoknak felel meg). HADI-LINZER. Harminc deka liszthez tizenöt deka cukrot, egy tojást, nyolc deka vajat vagy zsírt szoktam venni. A masszát kevés tejjel gyúrom össze. Ha nincs tej, néhány csepp bor is megteszi. Majd késhegynyi szódabikarbónát teszek bele, vékonyra sodrom, ízzel megkenem és a tészta masszájából rácsot csinálok a tetejére. Ha megsült, vaníliás porcukorral kell behinteni. GYERMEKEKNEK KEKSZPÓTLÓ. Három deka vaj, hat deka cukor, tizenkét deka liszt kell hozzá. Ha a massza nem áll össze, kis tejjel kell összegyúrni, sodrófával kinyújtani és a sütőplére tenni. Tetejét tejjel vagy tojással kenjük meg, hintsük meg kristálycukorral és osszuk kis kockákra. Ha megsült, szépen szét lehet törni. Száraz helyen, hetekig tartható. HIDEG GRIZPUDDING. Háromnegyedliter tejben öt deka grízt kell megfőzni, ha megfőtt két tojásfehérjét habnak felverve és egy kis vaníliáscukrot teszek bele. Vízzel öblített formába kerül ezután a tészta és tálalásig hűvös helyen áll. Friss gyümölcslével tálalható. HADI VAJASTÉSZTA. Tizenöt deka tepertőt, húsz deka lisztet, egy tojás sárgáját, kevés sót, tejben, két kockacukorral áztatott élesztőt, gyúrjunk össze, töltsük meg dióval, mákkal vagy ízzel és süssük meg. A tetejét tojással kell megkenni. KEKSZ. Harminc deka liszthez, tizenöt deka cukrot, öt deka vajat, egy egész tojást és egy kevés szódabikarbónát kell vennünk. Kis tejjel összegyúrjuk, vékonyra nyújtjuk, tojásfehérjével megkenjük, fánkszaggatóval kiszaggatjuk és lassan megsütjük. Még egy bevált hadirecept, hogyan lehet zsír nélkül főzeléket berántani. A zöldséget, parajt, zöldborsót vagy zöldbabot megfőzzük, amikor puha, akkor a levét leszűrjük. A leszűrt levet habverő segítségével liszttel jól összekeverjük és visszaöntjük a megfőtt zöldségre, így megmentjük a legértékesebb kifőtt anyagokat, a főzelék élvezhető és ami a legfontosabb, tápláló is. Egészen bizonyos, hogy a felsoroltaknál vannak jobb, olcsóbb és gazdaságosabb receptek is. Éppen ezért jó volna, hogy az, akinek van könnyen kivitelezhető, a mai időkre szabott receptje, az küldje el a Film Színház Irodalom szerkesztőségének. Legfeljebb ezt a részt nem olvassák el a férfiak, de biztosan örülni fognak ők is az új, jó és változatos ételeknek. • Mulatságos, kedves és jó film a fitdeltsvnekM* A »Kadett szerelem« mindenekelőtt: magyar film! A kadétok, ludovikások benne sneidig, kemény, pompás magyar fiúk, akik vidámságukkal, temperamentiumukkal, jókedvükkel, csinyjeikkel valósággal felverik a jó, öreg Ludovika Akadémiát, az új magyar hadsereg tisztikara javarészének áldott Alma Materét. Az ezredes úr ludovikáts fia is ugyanabban a kótetben csücsül, amelyben valamikor a méltóságos papa nyögte a pricscset s a felnőtt tiszt urak és leendő tisztjelöltek szép katonaéletének ez ,a vicces és meghitt keveredés© valósággal dijjongással tölti el a nézőt és öreg militaristalelkületünk is elandalodva vágyakozott a film láttán az édes, szép, felemelő és büszke magyar katonaéletután, szerettünk vola beiratkozni a Ludovikára. Mondták is a ludovikás főemberek Güttler Antalnak, a producernek, mikor levetítették előttünk a filmet, hogy nem fogják győzni visszautasítani a jelentkezőket, olyan varázsos az egész film hangszerelése, olyan angyaliak a figurák, olyan andalítóak és viccesek benne a történések ... Az egyik kadett és a Stefánia leánynevelőintézet egyik kisasszonya között nagy szerelmi regény szövődik pontosan a hadnagyavatás és a leányiskola évadzáró ünnepélye között és e körül az »élet-halálra« szóló szerelmi történet körül bonyolódik azután le maga a film. Dicsérjük a szövegkönyvnek azt a tehetségét s mindenenekelőtt, hogy remek figurákat tudott kiválasztani a story számára: a kis ludovikások valamenynyien kemény fából faragott, jellemes, remek, magyar úriemberek, akik már most, (a képen) hadnagyjelölt korukban is, tudják azt, — és nemcsak a ludovikaparancsnok-ezredes figyelmeztetéséből! — hogy »magyar tiszt, csak jellemes, derék, magyar úriember lehet!« Megható és külön gratuláció is jár érte azoknak, akik a filmet csinálták (egyszóval írónak, rendezőnek, producernek egyaránt), hogy ezek a nevelő tendenciájú mondatok sohasem nagyképűen hangzanak el a filmen, hanem mindig oly magától értetődő természetességgel, hogy az embernek egy pillanatra se jut eszébe,—shogy mindez másként is hangozhatnék... Szerepel a fiatal fiúk között egy nyafogó, árulkodó természetű is (a hálátlan szerepért nem nagyon irigyeljük a kis Puskást), akinek a parancsnok meg is mondja közvetlenül a hadnaggyá avatás előtt, hogy — nem való katonának, lépjen ki a Ludovikából, mert nincs benne bajtársias érzület, a fiúkkal való szolidaritás, jóban-rosszban való együttérzés... A végén direkt megsajnáljuk szegény gyereket, hogy ott kell hagynia a szép Akadémiát , le kell mondania agyönyörű pályáról... Az Akadémia ciános, rangelső főamorozóját Pataky Jenő játssza, ő a fiúk bálványa és ideálja, ő az, aki a göndlörloknis Hidvéghy Valiba, a leánynevelő intézet szép kis növendékébe szerelmes és aki azután rengeteg bonyodalom után, az imspiciáló főherceg jóvoltából el is éri Szerelmesének kezét. A csillogó szermű, angyali és andalító Hidvéghy Valéria mellett a kis Zsilley Margit lövi le a siker kék madarát, tréfás, pikáns, rakoncátlan bájával és kedvességével. Amolyan Anny Ondra-szerű kit, magyar Durbin. No és Árpád Margit, a leánynevelő intézet tanárnőjének szerepében. Csak nézzük, hogy egy ilyen, végeredményben »mumus«szerepet mennyi kedvességgel és kellemmel lehet játszani ... !Kedves, finom és nagyon tehetséges. Jó szerepe vett a filmben Solthy Györgynek, az Akadémia parancsnokának, Rajnaynak, mint hadseregparancsnok-főhercegnek, Mihályi Ernőnek, mint ezredorvosnak, a fiatal Benkőnek, mint akadémikusnak, az ezüsthajú Zala Karolának, mint a leánynevelő intézet igazgatónőjének, végül Juhász Józsefnek, mint érmet ítarnak az Akadémián. Bán Frigyes rendezte a viharzóan friss és üde darabot, Dolecskó Béla szerezte hozzá a zenét és végeredményben csak annyit óhajtunk még közölni az egész filmről, hogy miközben forgatták, húsz évvel fiatalabbnak éreztük magunkat... (e. z.)