Film Színház Muzsika, 1957. július-december (1. évfolyam, 8-33. szám)
1957-12-20 / 32. szám
Nagyajtai Teréz műterem, a Damja-Ingrid (Peer Gynt) FFI nich utcai bérház ' * •' hatodik emeletén. A belépő ne várjon holmi „bohémes” álromantikát, „festői” rendetlenséget, (ilyennel csak Murgernél s az Operaház díszletei között találkozhat manapság). A műteremben valami különös, finom hangulat árad, az ember legszívesebben lábujjhegyen járna, nehogy megzavarja a csendet, a pannók álmát a falon, ez egymás mögött, katonás rendben sorakozó akvarelleket a polcokon, s a finom figurinokat a mappák között. A Damjanich utcán decemberi szél vihorászik, az üzletekben karácsony előtti boldog tülekedés, a közeli remízben beálló trolik suhanása — itt a műteremben kellemes meleg leng körül A hangulat, a miliő pontosan olyan, mint a műterem gazdái, a művészpár: Nagyajtay Teréz, Kossuthdíjas jelmeztervező és Diósy Antal festőművész. Lényük halk, finom, léptüket és szemük villanását a művészet jóleső melege járja körül. Itt, ebben a tágas, szép műteremben dolgoznak együtt, évek óta már, a falakon, a polcokon életük története képekben, oklevelekben, régi újságokban, megfakult vázlatokban és friss színekben. A párizsi Világkiállítás Grand Prix-je, melyet 1937-ben Diósy Antal hozott haza Budapestre, akvarellek Oslóról, Balatonról, a Köröndről. Az albumokban freskók képei, ott van a Szilágyi Mihályfreskó mása is, az eredetit a Parlament falai őrzik. Egy nagy gobelinkartonon dátum, 1922. A kép Petőfi versének hangulatát eleveníti meg.