Film Színház Muzsika, 1958. július-december (2. évfolyam, 27-52. szám)
1958-09-26 / 39. szám
lett helyettesítenie. A hangosfilmnél a súlypont a dialógusokra csúszott át és sajnos, ennek még ma is sok filmben megtaláljuk a nyomát. Ezekben a filmekben az emberi viszonylataikat és konfliktusokat szavakban fejezik ki, úgy hogy az operatőr csak a dialógusok illusztrátorává lesz Én magam is készítettem nem egy ilyen filmszerűtlen filmet, noha attól a pillanattól kezdve, hogy a játékfilmgyártáshoz kerültem — azelőtt híradós voltam — kerestem, kutattam az érzelmek, a drámai konfliktusok legjobb képi kifejezési eszközeit. — Mégis mi volt az oka a „filmszerűtlenségnek"? — Az 1950, 51 és 52-es években készült forgatókönyvek nagy többsége sematikus volt. Ezek bizony nem fogtak meg engem, tehát nem ösztönözhették munkámat sem. Eszközeim, s fantáziám valamilyen kocsonyás állapotba került, s a forgatókönyvekhez hasonlóan, az én munkám is sematikus lett. Én is a dialógusok illusztrátora lettem, és sehogyan sem tudtamkijutni ebből a kátyúból. — Mégis, mikor történt változás a munkájában? — A számtalan sematikus forgatókönyv után a „Budapesti tavasz” volt az első, amelyik, olyan hallatlan gazdagsággal ábrázolta a jellemeket és a helyzeteket, hogy ha viszszaadásához a szó kevésnek bizonyult, a jeleneteknek egész sora volt, amelyeket csak képpel lehetett kifejezni. Ekkor döbbentem rá, hogy az én munkám az évek során a legmerevebb naturalizmusba jutott, s tudatosan szakítottam azokkal a sémákkal, amelyekkel addig dolgoztam, s ismét szárnyalni kezdett képzeletem. — Ami az írónál a jellemformálás, az az operatőr művészetében a fények és az árnyékok variálása, a jelenetek beállítása, a szerkesztés. Egyegy statikusnak látszó képpel is rendkívüli sokat lehet kifejezni, ha az alkotóknak van bátorságuk, hogy ne rágjanak mindent a nézők szájába. A „Szóljanak a darvák” operatőri munkája egyik legjobb példája ennek. • A film kezdeti jelenete példul mint önálló kompozíció is gyönyörű, de ugyanakkor a fények és árnyak mesteri hangsúlyozása híven tükrözi a kora hajnali, a hajnali órák hangulatát. És emlékezzünk csak egy jelenetsorra: a borzalmas légitámadás, majd Mark zongorajátéka, mely után Veronika végülis odaadja magát a fiúnak. Ez alatt talán öt mondat sem hangzik el, és mégis hallatlan drámai kifejező ereje van. Én a magam részéről ezen az úton akarok haladni, de bátran mondhatom, hogy filmgyári kollégáim, rendezők, operatőrök is valamenynyien. Munkám perspektíváját a képek kifejező erejének növelésében látom, amely hozzásegíti a nézőket ahhoz, hogy rea,gálni tudjanak azokra az érzelmekre, amelyeket az író és a rendező akar hozzájuk közvetíteni. Művészi munkámban a Budapesti tavasz hozott fordulatot" . (Mezey Mária és Rajnai Gábor) Illés György munka közben (Oláh J. Felv.) K. J.