Film Színház Muzsika, 1963. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)
1963-01-05 / 1. szám
hozzátartozik az, amit Skuszanka, a Nowa Huta-i színház rokonszenves, fiatal igazgatónője így fogalmazott meg: „Nagyon segítik munkánkat a párt középkáderei. Kulturált, tájékozott elvtársak, ha vitánk támad az állami hivatalokkal, mindig hozzájuk fordulunk, ők támogatják az újat.. Sok mindenről szeretnék még írni Neked. Arról, hogyan hat mindez a közönségre és az írókra; arról, hogy az egészséges vérkeringésű színházi élet számára nem versenytárs a Televízió; s arról is, mi az, amiben mi vagyunk jobbak, mert ismét csak meggyőződtem arról, hogy a magyar színészek és rendezők kvalitásait jobban kell becsülnünk. Mindaz, amit láttam, talán a Nowa Huta-i színház repertoárjában testesül meg legjobban. Képzelj el a mi Dunaújvárosunkban egy hat éve működő, munkásoknak játszó, ötszáz férőhelyes színházat, ezzel a programmal. A nemzeti klasszikus Mickiewicz, Slowacki és a mai lengyel szerzők művei mellett az elmúlt években a következő darabokat játszották el: Aischylos: Oresteia, Shakespeare: Szeget szeggel, Vihar, Vízkereszt, Goldoni: Két úr szolgája, Steinbeck: Egerek és emberek, Synge: A nyugati világ bajnoka, Nasch: Esőcsináló, Brecht: Puntila úr, Camus: Ostromállapot (Pestis), Dürrenmatti A nagy Romulus, Ehrenburg: Lasik Roitschwantz. Ne keressünk egyszerűen mintát ezekben a törekvésekben, tapasztalatokat azonban talán meríthet belőlük a magyar színházi élet is. Az azonosságokat-különbözőségeket mérlegelve arról megbizonyosodtam: új utakon kell tovább haladni. A mi színházi életünket már születésének, kifejlődésének körülményei provinciálissá tették. Máshol régen nagy sikereket aratott a világ drámairodalmának java, amikor nálunk még a magyar nyelvű színházért kellett küzdeni. A századforduló után még meg sem erősödhetett az új dráma, mikor a jobboldali kurzus visszaszorította színpadjainkról a kor legjobb műveit, Gorkijt azért, mert orosz, Giraudoux-t azért, mert francia, O’Neillt és Steinbecket azért, mert amerikai. A felszabadulás friss levegőt hozott ebbe az egyoldalú és beszűkült színházi életbe, a dogmatikus kultúrpolitika éveiben viszont újra egy évtizeddel maradtunk el. Nálunk ma a tíz-tizenöt és előtti a friss. Itt Varsóban értettem meg, hogy másképpen kell színházat csinálni. Egy délelőtt Gomez darabjának próbáján jártam, a címét így lehetne fordítani: Aki megtartja a szavát. „Évek óta az egyik legérdekesebb nyugati darab” — mondták. Hallottad ennek a dél-amerikai szerzőnek a nevét? Én nem. Mennyi mindenről nem tudunk még! Neked volt igazad, Imre, esztendőkig nem várhatunk. Van nálunk egy művésznemzedék, el kell jutni odáig, hogy elképzelései a korszerű, szocialista színházról ne akkor valósuljanak meg, amikor a megvalósult már újra kevés lesz, mert ismét mást, többet, újabbat követel az idő. Varsó, 1962. december. Baráti szeretettel: Sándor Iván DANEK-BEMUTATÓ GYŰRÖTT A dm — A házasságszédelgő esküvője — kitűnő, Oldrich Danek műve remek mulatságot, vidám játékot ígér, fekete fejére állított paradox helyzeteket, szellemes kavargást. Az első pillanatban még reménykedünk, amikor a házasságszédelgő a nézőtérről felmegy a színpadra, s bevezeti a játékot. De ami ezután következik, egyre elszomorítóbb, a szituációk gyermeteg humora mind savanyúbbá testi a hangulatot, hiába próbál a szerző trükkökkel élénkséget vinni a játékába, a szenvelgő moralizálás és a témában rejlő abszurd és végletes komikum egymást szorítják ki. A vendégrendező, Ondrej Rajniak megpróbált a darab ellenében és a színészek játékkedvére építve szellemes játékot produkálni; néhol ez sikerült is, de egészében ő sem tudott úrrá lenni a darab gyengéin. A színészi alakítások közt Kún Vilmos, a címszereplő sok friss ötlettel játszotta el a házasságszédelgő megjavulásának históriáját, hajdani cimboráját, Máriáss József alakította ellenállhatatlan humorral. A kisebb szerepekben igényes játékkal hívta fel önmagára a figyelmet ifj. Kőműves Sándor, Demjén Gyöngyvér és Garay József. (I.) Kun Vilmos és Máriás* József PREMIER I fitRYHÉ SZÍNHÁZBAN A Dunántúl falvaiban játssza ezekben a napokban a Déryné Színház Kerekes Imre „A siker titka** című új magyar vígjátékát Rendezte Szécsi Ferenc. Képünkön: a játék két főszereplője, Losonczy Ariel és Vereczkey Zoltán. (Soproni Béla febr.) 12 „ELEKTRA"* - A TV-BEN Januárban mutatja be a Magyar Televízió a világirodalom egyik legszebb tragédiájából, Szophoklész Elektrájából készült TV-játékot. Az „Elektra1” a bosszúállós drámája. Hőse Hamlet női elődje, Elektra nem békül, s ebbe kell beutalnia. A címszerepet Psoto Irén alakítja (Isotay felv.)