Film Színház Muzsika, 1980. január-július (24. évfolyam, 1-26. szám)
1980-02-23 / 8. szám
HOGY CSINÁLJA, SIR ALFRED? 7. KÉT IRÁNYZAT KÖZÖTT... . .Angol majmocska után amerikai automata kenyérgyár — mit szépítsem —, olykor úgy éreztem, csapdába estem. Csak Hollywoodban derült ki, hogy mennyire nem ismerem Amerikát, így azután a tengeren túl töltött első évtizedben sok váratlan meglepetés ért” — mondta Peter Bogdanovichnak. Raymond Durgnat az 1974-ben Alfred Hitchcock különleges esete címmel közreadott könyvében részletesen elemzi a hitchcocki csapdát: „A mából viszszapillantva nyilvánvaló: Hitchcock nem számolt vele, hogy az a bűnügyi irodalom, mely Angliában egyenrangú része a klasszikus irodalomnak, az Egyesült Államokban csak rangon aluli, lekezelt tömegáru. Míg Angliában mindenki — producerek, közreműködők, közönség — egyformán lelkesedett a műfajért, az Egyesült Államokban csak a közönség kedvelte, a producerek komoly előítélettel viseltettek iránta. Ez a magyarázata, miért volt Hitchcocknak 1940—1950 között készült filmjeiben annyi szereposztási problémája. Ha nem tudott angol színészeket kapni —, sohasem tudta megszerezni a legjobbakat. Ez olykor elkedvetlenítette, s ez a tény, a producerek nyomásával együtt, kitérőkre késztette. De azután felismerte a kiutat, kezdte megteremteni a maga sztárjait és — 1950 után készült legjobb filmjeivel — a többi műfaj rangjára emelte a bűnügyi történeteket is.” Hogy a Hitchcock használta „csapda” szó menynyire jogos, számok bizonyítják. 1940 és 1950 között a rendező tíz filmet forgatott amerikai produkcióban, ez életművének majdnem egyötöde! E tíz film közül néhány igazi világsiker lett. De haladjunk sorjában! Első tengeren túl forgatott filmje A Manderley ház asszonya. Az Egyesült Államok társadalmában kiemelt szerepük van a nőknek, s a jog is mindig a nők érdekeit helyezi előtérbe, végül is ez történik A Manderley ház asszonyában is. Max de Winter angol földbirtokos gyönyörű, imádott felesége megtudja, rákja van, ezért öngyilkos lesz. Néhány hónappal később új asszony érkezik a házba. A festői tó partján álló magányos kastély személyzete azt hiszi: Max de Winter ölte meg első feleségét, azért, hogy az új aszszonyt a kastélyba hozhassa. A második feleségnek, tehát a holt emlékével, a gyilkosság minden formában éreztetett gyanújával kell megküzdenie, míg minden tisztázódik. Hitchcock angol színészeket kívánt szerződtetni a főszerepre, tekintve, hogy a film angol környezetben játszódik. Max de Winternek Laurence Oliviert választotta, aki szerette volna, ha felesége, Vivien Leigh alakíthatná a második asszony szerepét. Selznick azonban, aki éppen azokban a napokban fejezte be az Elfújta a szélt, ellenezte és üzletileg rossznak találta mindkét filmre vonatkozóan, ha a kemény Scarlett naiv és érzékeny Mrs. de Winterként jelenne meg. Végül is Joan Fontaine-re esett a választás. George Sanders, Judith Anderson és C. Aubrey Smith játszotta a többi főszerepet. ..Hitch fantasztikus volt — olvashatjuk John Cottrell Laurence Olivier című könyvében —, olyan magas fokon tudta felkelteni a gyanú légkörét a műteremben, hogy Larry mindig megborzongott, mielőtt a kamerák elé lépett. De olyan boldogan és felszabadultan dolgozott Hitchcockkal, hogy minden este, amikor kilépett a hollywoodi műteremből, azt mondta a rá várakozó Viviennek: Sajnos, drágám, ismét Amerikában vagyok ... Mert a műteremben teljesen otthon, Angliában érezte magát...” Hitchcock negyed századdal később azt mondta Truffaut-nak: „A Mander- fég ház asszonya nem igazi Hitchcock-film, ennek ellenére kedves emlékem. Mi, tengeren túlra szakadt angolok az egész forgatás idején nagyon szerettük.” És ehhez hozzátette Bogdanovichnak: „E filmmel valami új kezdődött pályámon. Megjelentek a nő központú történetek, melyekből később annyit készítettem. Gondoljon csak a Gyanú árnyéka, a Gonosz varázslat, a Forgószél, a Madarak című filmjeimre.” A Manderley ház asszonya világsiker lesz, és él