Film Színház Muzsika, 1981. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)
1981-04-18 / 16. szám
Szava Kulis SZÁRNYALÁS című filmje Ciolkovszkij küzdelmes életével ismerteti meg a nézőt. Ciolkovszkij munkásságát, úttörő kutatásait az űrkutatás aktualizálta, emelte ki a feledés homályából. Ciolkovszkij a fizikatörténet mostohagyereke, életében semmilyen hivatalos elismerésben, a legcsekélyebb támogatásban sem részesült, felfedezéseiért a szegénységet kapta cserébe. Az indokolatlanul hoszszúra nyúlt filmkísérleteket, a tudományos eredmények születését, a megszállott embert mutatja be. A gondolatok kavargását például lávaszerű, örvénylő képek szimbolizálják. Az ismert tudóssors (szegénység, értetlenség, olykor még üldöztetés is) erkölcsi kérdésekkel párosul: Ciolkovszkij vakon, érzéketlenül megy el a történelem mellett, bár az családját is érzékenyen érinti, fia öngyilkos lesz, forradalmár lányát kényszermunkára ítélik. Kulis rehabilitálni szeretné Ciolkovszkijt, így a filmművészet lehetőségeit meghaladó feladatra vállalkozik a kísérletek aprólékos bemutatásával. Filmje legértékesebb, legmaradandóbb mozzanata, a század eleji orosz kisváros hangulatának, mentalitásának, életformájának ábrázolása. Ha kevesebbel is beéri — például a szegényes kisvárosi élethez kötött autodidakta feltaláló és az elismert tudósok szinte törvényszerű érdekellentétének ábrázolásával —, érdekesebb, izgalmasabb film született volna. A fizika, a tudomány iránt érdeklődők minden bizonynyal szívesen megnézik a filmet, hasznos információi miatt. A film nagy élménye egyébként Jevtusenko — a költő — színészi teljesítménye. Koltai Ágnes * Lev Tolsztoj Az ördög című kisregényét vitte filmre Jerzy Domaradzki, A BESTIA címmel. Tolsztojt megfilmesíteni komoly vállalkozás. Kitűnő írók kitűnő művei csak avatott, az íróhoz felnőni tudó filmművészek kezében válhatnak színvonalas filmmé, s Tolsztojhoz emelkedni igazán nem egyszerű dolog. Ez a lengyel film a sikeres adaptációk közé tartozik. Története egy világot járt kisnemesről szól, aki közvetlen az első világháború előtt hazatérve az ősi, elmaradott, lepusztult birtokra, hatalmas energiákkal és konok elszántsággal lát neki gazdasága újjáélesztéséhez, egy boldog élet megalapozásához. Az „ördög” a Vágy formájában tör rá a „Nagy Élettől” elszigetelt emberre, s lassan elborítja életét, eszméit s végül elméjét is. A kiszolgáltatott parasztlány, a „bestia”, és a szenvedélyéért mindent feladó-eláruló Gazda története minden didaktikát kerülve foglal állást az ellen az embertelen társadalom és életforma ellen, amely végig, nyomasztó fülledtséggel üli meg a filmet. Nagyszerű színészi alakításokat láthatunk, különösen a főszereplő Wojciech Alaborski nevét kell kiemelni, s Lenczewski operatőr kamerája hallatlan érzékenységgel követi a legkisebb arcrezdüléseket, pompás kompozíciói révén szuggesztív erővel teremti meg a film pontosan végigvezetett hangulati egységét. Tóth Péter Pál : Hasznos tanulmányozni Spanyolország történelmét, kiváltképp azokat az eseményeket, amelyek 1899 és 1909 között zajlottak, amikor AZ ÉGŐ BARCELONA című színes spanyol film játszódik. Néhány adat: 1898: a spanyol flotta veresége Kubában, az Egyesült Államok elveszi Kubát, Puerto Ricót és a Fülöp-szigeteket a spanyol monarchiától. Spanyolországban egyre erősödik a törekvés az önálló nemzetté válásra, a függetlenségre, kiváltképp a katalánok részéről... 1909: „Tragikus Hét” Barcelonában, általános sztrájk — véres megtorlás ... A történelmi sorsfordulókat a Palan-család tagjain követhetjük nyomon. A forgatókönyvíró-rendező Antonio Ribas biztosabb kézzel nyúl a család tagjainak, s az oda betolakodónak jellemábrázolásához, mint országa történelmi eseményeinek illusztrálásához. A főszereplő Xavier Elorriaga alakítja a „betolakodó” Josepet, aki a gazdag földbirtokos-kereskedő család két eladó lánya közül az idősebbet kapja meg, csellel, így megmenekül attól, hogy katonából proletárrá váljék, noha a szíve mindvégig a szegényeké marad. Cselekedeteit pedig többnyire a szíve diktálja, s csak néha, amikor az élete forog kockán, akkor használja az eszét, a fedezék nyújtotta biztonságot. Kiváló színészi alakítást látunk. Jók a többi szereplők is, nem rajtuk múlik, hogy a film sokszor meglehetősen vontatott, nehezen birkózik meg kettős feladatával. (b. j.) SZÁRNYALÁS. Jevgenyij Jevtusenko, a film főszereplője A BESTIA: Jelenet a filmből 6