Film Színház Muzsika, 1983. július-december (27. évfolyam, 27-53. szám)
1983-09-10 / 37. szám
NAPLÓ : MARTONFFY EMIL Hetvenkilenc éves korában elhunyt Martonffy Emil filmrendező. Gépészmérnöknek készült, majd Gaál Béla filmiskoláját végezte el. A harmincas években és a negyvenes évek elején főként filmvígjátékokat rendezett, nagy szakmai hozzáértéssel és humorral írt is. Nemes Rózsa című vígjátéka nagy színházi sikert aratott, utána ebből is film készült. Másféle kifejezési eszközök is vonzották, így készített filmet a Kerek Ferkó című Móricz Zsigmond-regényből. Martonffy Emil a felszabadulás után, nyugdíjazásáig, oktató- és rövidfilmeket rendezett, különösen a kétrészes Budapesti kalauz emlékezetes közülük, a Király Dezsővel közösen írt bábfilmjein kívül. HUNGAROTON HANGLEMEZ HETEK Az idén ősszel ötödször rendezik meg a Hungaroton Hanglemez Heteket. _A szeptember 16 és október 1 közötti „lemezfesztiválra” megjelenő kiadványok túlnyomó többsége — az archív, illetve a prózai lemezek kivételével — digitális hangfelvételi technikával készült. A technikai fejlődés ugyanis szinte a vállalat kötelező feladatává tette, hogy újra rögzítse a klasszikus zenekultúra legjelesebb alkotásaiból álló alaprepertoárt, így kerültek az ünnepi programba Liszt szimfonikus költeményei — köztük a legismertebb, a Les preludes is — a Magyar Állami Hangversenyzenekar tolmácsolásában, Ferencsik János vezényletével. Vivaldi tizenkét concertója a Liszt Ferenc Kamarazenekar közreműködésével lát napvilágot. Köztük található a szerző talán legismertebb műve, a Négy évszak. Chopin összes keringőjét Kocsis Zoltán zongorázza. A felvétel érdekessége, hogy az előadó a közkézen forgó kottákon kívül szerzői kéziratokat is tanulmányozott, s így a hosszú előkészületek után megfogalmazott interpretáció valószínűleg a legközelebb áll Chopin alkotói elképzeléseihez. Schubert A- dúr zongoraötöse, a Pisztráng-ötös Kocsis Zoltán, Takács-Nagy Gábor, Ormai Gábor, Fejér András és Csontos Ferenc előadásában kerül ezúttal a közönséghez. Zenetörténeti évfordulóhoz, a zeneszerző halálának centenáriumához kapcsolódik az a lemez, amelyen Sólyom-Nagy Sándor énekel részleteket Wagner a Nürnbergi mesterdalnokok, a Tannhauser, a Parsifal és A Rajna kincse című operáiból, a Magyar Állami Operaház ének- és zenekarának közreműködésével, Ferencsik János vezényletével. Ez lesz egyébként a népszerű baritonista első szólólemeze. Brahms születésének 150. évfordulója tiszteletére a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara előadásában, Lehel György dirigálásával szólal meg lemezen a zeneszerző négy szimfóniája és két nyitánya. Igazi csemegének számít a Lucius danielis középkori franciaországi misztériumjáték latin nyelvű felvétele, a Schola Hungarica énekegyüttes előadásában, Dobszay László és Szendrei Janka irányításával. Bach két legvidámabb műve, a Kávékantáta és a Parasztkantáta szólal meg egy másik új lemezen Laki Krisztina, Gáti István, Fülöp Attila és a Németh Pál vezette Capella Savaria előadásában. Ez az együttes arról nevezetes, hogy a régi zenét korhű hangszereken adja elő. Kodály Zoltán fonográffelvételeiből készült összeállítás Vári Lujza szerkesztésében. Az album a zeneszerző életművének egyik legfontosabb tevékenységi területéhez ad hasznos útmutatót, s méltó párja a Bartók népzenei felvételeit tartalmazó centenáriumi Hungaroton-kiadványnak. Úgy tűnik föl, íróink telhetetlen érdeklődéssel — vagy még inkább: a kimondás kényszerével — fordulnak közelmúltunk remélhetőleg már soha vissza nem térő időszakához, amelyet szemérmesen személyi kultusznak becézünk. Nyilván az olvasói szükséglet is oka ennek; sikerre számíthat e témában minden igazmondó alkotás, művészi kvalitásaitól majdnem függetlenül is. Ez a korszak adja Lázár Ervin hangjátékának (Lenn a kútban) témáját is. Ám a szerző dicséretére tegyük mindjárt hozzá: mértékkel él e korszak sokkoló lehetőségeivel, inkább csak azt mutatja meg, hogyan szőtte át a kisemberek mindennapjait — ebből a szempontból tehát megmarad a józan diagnózisnál. Lázár Ervin egyébként nagy fába vágta fejszéjét: népi ihletésű, balladás hangulatú tragédiát szándékozott írni a már sokszor megírt témából. Könnyen félresikerülhetett volna ez a próbálkozása, nem anynyira történelmi-politikai szempontból, mint inkább a népi szemlélet — a több évtizede történt események továbbélése a mai tudatban — érzékeltetése szempontjából. Lázár Ervin nagyon érzékletesen és hihetően ábrázolja a magyar paraszt földszeretetét (földéhséget is mondhatnánk), majd zavarodottságát és menekülését a földtől; az egyik ember tudattos önpusztítását, a másiknak pedig a téveszmék világába süllyedését. S noha a népnyelv felhasználása során egy-egy disszonáns hang is megütötte a fülemet, a hangjáték nyelvileg, is sikeresnek mondható. A népnyelv illúzióját a színészek sem tudták felkelteni (urbánus embereknél ez szinte reménytelen próbálkozás), de lélektanilag nagyon hitelesen alakították szerepeiket, különösen a főszereplők (Sulyok Mária, Hegedűs D. Géza, Horváth Sándor). Magos György rendező — bár korát tekintve aligha vannak személyes élményei az ábrázolt időszakból — jó érzékkel tapintott rá a hangjáték mondanivalójának legmélyebb rétegére. B. Fazekas László: RÁDIÓ: LENN A KÚTBAN 20 KODÁLYRÓL FINNORSZÁGBAN Finnországban befejeződött a Kodály Centenáriumi Év utolsó nagyobb szabású műsora. A Finn Rádió hétrészes előadást sugárzott Kodály Zoltánról. A dr. Szilvay Géza által összeállított, egyenként félórás rádióprogramok a magyar mestert három oldalról : zeneszerzőként, tudósként és pedagógusként mutatták be. A rádióprogram keretében 35 Kodály-mű hangzott el részleteiben vagy teljességében. Több mű bemutatását a Magyarországon is ismert Helsinki Ifjúsági Zenekar vállalta Szilvay Csaba vezetésével. A zenekar és vezetői hangversenyek sorozatával (57 koncert), nemzetközi rádió- és tévéhangversenyekkel (ORT és EBU felvételek), nemzetközi kongresszusokon való részvétellel (Ausztrália, Belgium), valamint centenáriumi nagylemez készítésével ünnepelték a Kodály-évet. JAZZPRESSZÓ A Budapesti Művelődési Központban harmadik évadát megkezdő Jazzpreszszóban több újdonság is lesz. A legfontosabb, hogy szeptember elejétől kezdve minden vasárnap 19 órától várják az érdeklődőket. A jövőben közönségük kívánságának megfelelően szétválasztják az előadás jellegű és az élőzenei programokat. A júniusi sikondai jazztábor szenzációja volt Binder Károly négyrészes, „Népzene és jazz” című sorozata. Ennek kibővített változatát most a szélesebb nyilvánosságnak is bemutatják. Az élőzenei produkciók sorában helyet kapnak a hazai free és avantgarde zene éllovasai: Szabados, Binder, Masina Jazz Csoport. Bemutatják az országban működő mintegy 15—20 dixieland és ragtime zenekart is. Változatlanul házigazda a Jákó Jazz Combo, amely minden egyes alkalommal friss repertoárral mutatkozik be az érdeklődőknek. Emellett várják a fiatal tehetségek jelentkezését is.