Film Színház Muzsika, 1990. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)

1990-05-19 / 20. szám

Hölgyeim, elég volt Fenti címmel tartott bemutatót a Vidám Színpad. A zenés bohózat rendezője Pethes György. Az előadás szereplői közül Csala Zsuzsa és Simorjay Emese látható képünkön. (Fotó: MTI — Földi Imre) Nemzetközi Színházi Találkozó Másodszor rendezik meg az Alpok-Adria Közösség prog­ramjának részeként a Theatrio Nemzetközi Színházi Találko­zót. Idén a rendezővárosok: Zalaegerszeg, Graz, Ljubljana kö­zül Ljubljana látja vendégül május 30. és június 2. között a Vereinigte Bühnen Graz, a Mestno Globalische Ljubljana, a Klagenfurt Stadttheater és a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színházat. Ez utóbbi névadója Császár és komédiás című drá­máját mutatja be a találkozón. Következő számunk tartalmából Beszélgetést olvashatnak az angol RENAISSANCE THEATRE COMPANY vezetőjével; beszámolunk az OR­SZÁGOS SZÍNHÁZI TALÁLKOZÓ eseményeiről; mun­katársunk találkozott KIRÁLY MELINDÁVAL — ő lát­ható címlapunkon is. A hátsó borítón a PLATONOV egy jelenete látható — a Csehov-művet Párizsban mutatja be a Katona József Színház. 85 éves lenne EGRI ISTVÁN. MÁS MUZSIKA KELL címmel találnak cikket az alter­natív zenéről. Színműhely A Comexpert SZÍNMŰHELY felvételt hirdet az alábbi kur­zusaira : Előadáselemzés - színházi kritika Az 1990. szeptember 8-án kezdődő egyéves tanfolyam fog­lalkozásai minden páros héten pénteken este és a rá követ­kező szombaton egész nap lesznek. Tanfolyamvezető: Nánay István kritikus. A jelentkezés feltételei: felsőfokú végzettség, két rövid színházi kritika (a legutóbbi szezon előadásairól) és rövid szakmai önéletrajz beküldése. Tandíj: 1032 Ft/hó. Huszadik századi rendezői stílusok Az 1990. szeptember 3-án kezdődő egyéves kurzus foglal­kozásai minden páros héten hétfőn este öttől kilencig tarta­nak. Kurzusvezető: Nánay István kritikus. A jelentkezés fel­tételei: érettségi, rövid szakmai önéletrajz beküldése, dráma- és színháztörténeti tájékozottság. Tandíj: 532 Ft/hó. Szcenográfia Az 1990. szeptember 15-én kezdődő kétéves tanfolyam min­den páratlan hónap harmadik hetében tartja koncentrált fog­lalkozásait. Tanfolyamvezető: Zislka Tamás. A jelentkezés fel­tételei: Cervantes Don Quijotéjához készített szcenográfiai vázlatsorozat és rövid szakmai önéletrajz beküldése. Tandíj: 2593 Ft/hó.* Mindhárom kurzusra a jelentkezési határidő: május 31. A jelentkezőket június folyamán szóbeli vizsgára hívják be. A tanfolyamok részvevői hivatalos látogatási igazolást kapnak, a kurzusok végén záróvizsgát lehet tenni, erről vizsgabizonyít­ványt állítanak ki a tanfolyam vezetői. A részvevők indokolt esetben ösztöndíjat igényelhetnek a tanfolyamok szervezőitől. Bővebb felvilágosítás: Kristóf Péter, Országos Közművelő­dési Központ, 1011 Budapest, Corvin tér 8. Telefon: 115-9657. A jelentkezéseket is ide kell küldeni. Moll! Csajkovszkijnak természetesen b-moll zongoraversenye van! (Meg­­van G-dúr zongoraversenye és Esz-dúr zongoraversenye is.) Múlt heti számunkban, szellemi rövidzárlat okán, a b-mollt­­ dúrosítottam. A lapszus miatt ezennel kérek bocsánatot a százötven éve született zeneszerzőtől és a mai olvasótól. — Dalos László év alatt öt volt, azokból is kettő vidéki színházakban. Egy évadnál hosszabban csak ezt a Mátyás királyról szóló történelmi játékot igényelte a közönség. A verses színpadi műnek az volt az előzménye, hogy 1950-ben megjelent Hunyadi Jánosról szóló Megkondulnak a harangok című regényem. Hamarosan több kiadása lett, de a sajtó az akkori kultúrpolitikának megfelelően fa­­nyalgott, amiért a mozgalmas történelmi témával „el­fordítom a figyelmet” a „mai témák”-ról. Mégis minthogy az újságokban többször olvasható volt, hogy a történelem — mint ismeretterjesztés — az ifjúsági irodalomban indo­kolt, az akkori Jókai Színház igazgatója, Szendrő Ferenc, feltette a kérdést: nincs-e kedvem a nép érdekeit védő, „igazságos” Mátyás királyról olyan drámát írni, amelyet az iskolákban is népszerűsíthetnek. Nekem azonnal kedvem támadt! A téma is megszületett. Tudtam, hogy a néhai valódi Mátyás király sohasem járt Debrecenben, de a történelemből azt is tudtam, hogy egy­szer összeütközés támadt Debrecen kézművesei és a hegy­aljai nemesek közt, mert Tokaj tájáról jobbágyfiúk szök­tek a városba, és ott a mesterek megfogadták őket inasok­nak. Az ügy a királyi udvarig jutott. Az iparfejlesztést előmozdító uralkodó oklevélben közölte, hogy ha jobbágy­fiú ipart tanul, akkor erőszakkal nem vihető vissza a föl­desúr joghatósága alá. Ebből a valódi tényből hamarosan megformáltam a tör­ténetet, amelyben drámai és vígjátéki elemek úgy vegyül­tek, mint a reneszánsz korban Nyugaton divatos, úgyneve­zett „kardos és köpenyes” komédiákban. Ebbe igen jól beleillett az anekdoták álruhás királya, és jó bonyodalom­lehetőségnek kínálkozott, hogy a bosszúszomjas urak ölt­­senek parasztruhát, viszont a hősi mesterlegény öltözzék nemesnek. Első címtervem így is hangzott: „mégse a ruha teszi az embert”. Mire a játékos-verses darab elkészült, mégis egyszerre történelmibbnek és anekdotaibbnak hang­zott a „Mátyás király Debrecenben” elnevezés. Viták után a kötekedő Dramaturgiai Tanács is engedélyezte. És­­ kitűnő szereposztást kaptam. Mátyást a feledhe­tetlen emlékű, oly korán meghalt Molnár Tibor játszotta. Évekkel később is mondogatta, hogy élete legkedvesebb alakítása volt. De úgyszólván minden egyes szereplő sze­rette, a saját játékának érezte a darabot. Rendezője, Var­ga Géza — azóta számos hangjátékom hű gondviselője — máig is jó emlékei közt tartja számon. Feledhetetlenül em­lékezetes számomra a cselekmény két intrikusa: a korlá­tolt bírót játszó Csákányi László és hárpia felesége, az oly kedves emlékezetű Peéry Piri. Három évad alatt több mint háromszázszor adták, majd a hatvanas évek folya­mán a Bartók Színpadon is több mint százszor. Azután évtizedek mentek évtizedek után, és lám, Má­tyás király halálának ötszázadik évfordulóján, úgy látszik, használható Mátyás király-játék. Az antikváriumokban példányokat is találtak az emberöltő előtt kiadott könyv­ből. ■ Tagadhatnám-e, hogy nagyon örülök? Nagyon örülök. És jó mulatságot kívánok az egri új­rabemu­tatás számom­ra nagyon is nagyérdemű közönségének. Hegedűs Géza : KÖZEL ÉS TÁVOL 13

Next