Film Színház Muzsika Kultúra, 1996. július-december (1. évfolyam, 1-6. szám)
1996-09 / 3. szám
Gusztávtól A magyar animációs filmművészet megteremtése Bortnyik Sándor festőművész nevéhez fűződik, aki 1928-ban megnyitotta reklámművészeti iskoláját. Egyik tanítványa Macskássy Gyula volt, aki a későbbiek folyamán világsikerű produkcióival a magyar művészekre irányította a figyelmet. Az animációt megújítani szándékozó generáció élcsapatának kiemelkedő alakja Jankovics Marcell. Akkoriban a Pannónia nagyon nyitott szellemű alkotói műhely hírében állt, ráadásul ellenkádertemető volt, ahová olyan származású figurát is befogadtak, mint én. 1960- ban hamisított életrajzzal léptem be a stúdió munkatársai közé, ahol szakmai védelmet élveztem. 1963-ban már önállóan dolgoztam, ami óriási dolognak számított. Macskássy körül mindenki tanult, az én tényleges mestereim Dargay Attila, Cseh András és Szabó Szabolcs voltak. Reklámfilmekkel kezdtem, majd 1964-ben megszületett Gusztáv. -... „aki” a maga 68 epizódjával az egyik legsikeresebb rajzfilmfigura lett. - Az pedig az én szerencsém, hogy megálmodója, Nepp József bevett a produkcióba. A televízióba csak a hatvanas évek végén sikerült betörnünk. - Pályázaton nyerte el a János vitéz elkészítésének jogát. Milyen faadat elé állította az első egész estés rajzjátékfilm? -Én mindenbe bele merek vágni. Szabó Sipos Tamással és Szoboszlai Péterrel írtuk a forgatókönyvet. A központi bizottság határozata alapján a Petőfi évfordulóra, ’73-ra el kellett készülnünk. Egy rajzoló hetente 1200-1300 kockát készített el, manapság havonta kell ennyit teljesíteni. Akkor indult bérmunkaként a Hugó, a víziló is. Nepp, Ternovszky is beállt az animátorok közé, Richly Zsolt hátteres, Rófusz Ferenc pedig fázisrajzoló lett. Összefogtunk, volt bemutató, siker, Balázs Béla-díj. Aztán eladtuk a világjogot 120 ezer dollárért a Hanna-Barbera cégnek, amely nem akart konkurenciát magának és húsz évre kiiktatta a piacról a filmet. A pozitívum: két éve Kínában járva a Menny kapuja szállodában minden délelőtt hallhattam egy húszperces zenés-dialóg összeállítást a filmünkből. Kiderült, hogy,Kínában 200 millióan látták. - Úgy tűnik, a hetvenes évek volt az ön alkotói zenitje. - 1974-ben készültem el a Sisyphusszál, ami arról szólt, hogy milyen nehéz volt megcsinálni a János vitézi Oscar-jelölést és legalább tíz különféle díjat kapott a világfesztiválokon. A Sisyphus és a Küzdők a két legjobb rövidfilmem, leleplező dokumentumok arról, milyen van Az ember tragédiájáig gyök. Fontos, hogy minden alkotásban legyen „alanyi költői” rész, mert csak akkor hiteles. Ma is kiragyognak abból, amit letettem az asztalra. - 1980-ban elkészült a Fehérlófia, amelyben már tetten érhető az a néprajzi érdeklődés, amely a Magyar népmesék sorozat sikerének az alapja. - A János vitéznél nem tudtam elmélyülni a népmesékben, így a Fehérlófiában akartam megcsinálni a mesék meséjét. Két forgatókönyvet, mintegy 2400 képet rajzoltam végig. Bizonyos részek felett elsiklott a figyelmem, szívem szerint haminc percet újracsinálnék. Addigra a „pannóniás” hangulat a múlté lett: mindenki csak saját magát akarta érvényesíteni. Megjelentek a generációs ellentétek, már nem volt sikk Jankovics-filmeket rajzolni. Szakkönyvek igazolják, hogy a rajzcsináló műhelyek egygenerációsak: a rengeteg idegölő munka tönkreteszi az emberi kapcsolatokat. - Sokat láttuk a televízió ismeretterjesztő műsorainak szerző-előadójaként. - 1988-tól sorozatokat készítettem a televízió számára jelképekről, naptárakról, csillagászatról, vallástörténetről. Nagy ünnepekre több műsort állítottam össze, rendszeresen rádiózom, a Petőfin van kultúrtörténeti sorozatom. -... és a könyvek? - 1987-ben Csillagok közt fényességes csillag címmel jelent meg az első munkám, amely a Szent László jelkép mitológiai értelmezése. Arclkép 1988 kalendárium nívódíjat kapott. Áfa mitológiája a könyvtárosok díját érdemelte ki. Szemadám György, Hoppál Mihály és Nagy András társaságában írt könyvem, a Jelképtár negyedik kiadása is elfogyott. Ahol a madár sem jár című tanulmánykötetem, amely a Pontifex kiadónál jelent meg, népmeseelemzéseket, vallástörténeti és pszichiátriai kérdéseket feszegető írásokat tartalmaz. A Csokonai kiadónál saját illusztrációkkal karácsonyra jlenik meg A Nap neve. Sok mesekönyvet illusztrálok. A parazsat evő paripa nívódíjas lett, a minap kaptam meg érte a könyvtárosok kitüntető díját is. - A rajzfilmhez sem lett hűtlen. A a Kecskeméti Animációs Filmfesztivál egyik nyertese lett az újabb epizód. Már a 65. résznél tartunk. Mikulás Ferenc nagy érdeme a Magyar népmesék nézők kedvence, a kecskeméti műhely működtetése, és a fesztivál megszervezése is. Félig kecskemétinek tartom magam: ott van az én szakmai otthonom, ott ring a Magyar népmesék bölcsője, amivel „berajzoltam” magam a közönség szívébe. A néző és a fesztiválok szakmai résztvevőinek véleménye is fontos a művész számára: megmérettetés és visszaigazolás. Több mint tíz éve foglalkoztatja Madách műve, Az ember tragédiája - 1983-ban kitaláltam magamnak, de valahogy nem tudták a tervet „odafönt” a kultúrpolitikai irányvonallal összeegyeztetni. Akkor határoztam el, hogy mással is foglalkozom, de az animáció fogva tartott. A televízió nem támogatta a Tragédia rajzfim-ötletét, de Sőtér István és Vámos László mellém állt, így négyéves szünet után, ’88-ban, az utolsó állami támogatásból mégis elindult. Az első animációs kuratórium ellenezte, mondván, hogy Jankovics ne vonja kínpadra Madáchot. Végre a 180 percre kalkulált sorozatból hét rész elkészült, a nyolcadik gyártás alatt áll, további kettő előkészületei folynak. De ezzel még alig leszek túl a felén, 35 perc, éppen a legmunkaigényesebb még hátra van. A Telefilm, a Magyar Hitel Bank, a Külkereskedelmi Bank és a Nemzeti Kulturális Alap próbál segíteni, de ez kevés a dicsőséghez. Hiszem, hogy megalkuvások árán is megéri folytatnom ezt a munkát, mert torzóként egy filmet nem lehet bemutatni. 85 millió ellenében minden szerzői jogomat fel- és eladnám, csak egyszer elkészüljön a film! Szeretem az élet örömeit, de a legnagyobb boldogságot a szép és értelmes munkában találom. SZENDI HORVÁTH ÉVA Az Ember tragédiája Jelenet a Falanszter c. epizódból