Filmvilág, 1959 (2. évfolyam, 1-24. szám)
1959-11-15 / 22. szám
tokká. A vadnyugati darabban a férfi nem tűri, hogy a nő uralkodjék felette: függetleníteni akarja magát a nőtől, s házon kívül találja meg a korlátlan lehetőségeket. Nem foglalják el az üres fecsegések sem, mert a csend maga az erő ... Ernst Dichter pszichológus megállapítja: »Amerika növekedése túlságosan nekiiramodott, és a fejlődés közben elvesztettünk valamit. A vadnyugati történetek módot nyújtanak arra, hogy viszszatérjünk a földre, és újból megtaláljuk gyökereinket« ... Akár helytállóak ezek a szemléletek, akár nem, tény az, hogy a vadnyugati történet valójában az amerikai »szent dráma«, amelyben a jó és rossz, a lélek és természet, kereszténység, és pogányság szüntelenül küzdenek egymással a végeláthatatlan mezőségek tágas színpadán. Hőse a hatlövetű pisztollyal felfegyverzett Galahad; a kabátja zsebében hordozza azt az egészen új mitológiát, az új Odysseát, mely sóvárogva várja Homéroszát. Az éposz témája — a vadnyugat örök időkig hatásos látványosságai, lovascirkusz csillogó fényébe burkolva — nem más, mint minden hősi mítosz témája: az ember, aki nem szűnik meg saját életének értelmét kutatni... ... A vadnyugati darabok eredeti hőse a történelemnek csak rövid időszakában élt, a múlt század közepétől a század végéig. A szilindiánok és az apacsok utolsó csatáikat vívták ekkor. Kolorádóban és Nevadában feltárták az első nagy arany és ezüst lelőhelyeket, a munkakerülő csavargók és kalandorok milliószámra indultak el nyugatra. A csontfésűgyárosok egy dollár és huszonöt centet fizettek egy indián koponyájáért, s a fehér ember élete sem ért sokkal többet. Az ez időből való vadnyugati történetek valódi hőse eléggé vontatottan hasonult át az elkövetkező idők színdarabjaiban és filmjeiben bemutatott szelídített -jószagú« változatra. Amaz betű szerint »vad volt, gyapjas és teliszele bolhákkal és igen ritkán mosakodott«. A boltban vásárolt ruhák helyett hatalmas bőrnadrágot viselt, közvetlenül a tehénről lenyúzott irhából szabva Bűzlött a medvehájtól és általában hemzsegtek rajta a tetvek, amelyeket anadrág egereinek« becéztek. Prostituáltakkal és indián squaw-okkal (indián nőkkel hált, mert más nő nem akadt, s ahányszor csak tehette, hullarészegre itta le magát: élete nem kínált más kielégülést, mint a paráznaságot, csavargást és duhajkodást. Valaki egyszer 3820 golyótalál