Filmvilág, 1963 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1963-01-01 / 1. szám

MIT LÁTHATUNK Nem kell ahhoz mélyre­ható elméleti vizsgálódás, sem széleskörű elvi vita, hogy megállapíthassuk: az ezerkilencszázhatvankettes évben filmjeink nem okoz­tak túl sok kellemes meg­lepetést sem a közönségnek, sem a kritikusoknak. Az év végén bemutatott „Esős vasárnap” és „Az arany­ember” kivételével filmjein­ket a közönség nem ked­velte, és bizony nem nagyon dicsekedhetünk művészi eré­nyeivel kiemelkedő film­alkotással sem. Ezeknek a tükrében fokozott érdeklő­déssel várjuk, hogy mit lát­hatunk ezerkilencszázhat­­vanháromban a mozikban, milyen magyar filmbemuta­tókra számíthatunk. Rövid körútunk alkalmával termé­szetesen csak az olyan fil­mekről tudunk beszámolni, amelyek már készen várják, hogy a forgalmazási szervek műsorra tűzzék, vagy ami­ket még forgatnak. Két falun játszódó fil­münk készült el az elmúlt hónapokban. Mindkettő írója 1962-ben kapta meg a József Attila irodalmi díjat, és azt hiszem nem túlzok, ha fiatal írónemzedékünk legsajátosabb színű, legte­hetségesebb egyéniségei közé sorolom őket. Gal­­góczi Erzsébet „Félúton” című regényéből (ezért ka­pott József Attila-díjat) Kis József készített filmet a Budapest Filmstúdióban. A film — mint a közismert regény — napjainkban ját­szódik és szövetkezeti éle­tünk problémáival foglal­kozik. Kovács András, a „Zápor” és a „Pesti ház­tetők” fiatal rendezője a Hunnia Filmstúdióban for­gatta le Galambos Lajos „Isten őszi csillaga" című regényéből filmjét. A film cselekménye a közelmúltban játszódik, a földosztás utáni években. Egy fiatal, kubikos gyerekből lett agrármérnök tragédiáján keresztül vizs­gálják az alkotók a felsza­badulás utáni forradalmi idők társadalmi összefüggé­seit. Hogyan­ kerül össze­ütközésbe Bordács mérnök saját osztályával és a reakció­val egyaránt. Ezt a kérdést veti fel és elemzi a film. Kétségtelen, hogy a Hunnia egyik legnagyobb vállalko­zása a „Párbeszéd". A film forgatását Herskó János rendező — aki egyébként a forgatókönyv írója is — már befejezte és az utó­munkálatokon dolgozik. Herskó Jánost korunk leg­nagyobb problémája, az elvi és magánéleti őszinteség kérdése foglalkoztatja. Le­het-e hazug, hamis illúziók­ból élni? Egy tizenhárom éves házasság történetén kel a mozikban 1963-ban ? Felföldi Anikó és Peti Sándor („Meztelen diplomata”) Csákányi László, Sztankay István, Semjén Anita („Párbeszéd”)

Next