Filmvilág, 1966 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1966-01-01 / 1. szám

jaiban is ez a film volt a példatára a vitának, amit napjaink humaniz­musáról folytattak művészek, tudó­sok és kritikusok. Végül a verse­nyen kívüliség ellenére is ennek a filmnek ítélték a zsűri különdíját. Valóban különleges alkotás. A dokumentesek ellenkezésével is szá­molva írom le hogy talán csak egy kiváló játékfilm-rendező hozhatott ekkora változást ennek a témának a feldolgozásába, éppen, mert nem kö­tik a kialakult hagyományok. Ramm hihetetlen mennyiségű új anyagot tár elénk, szinte nem is értjük, hogy ezek a nagy bizonyító erejű teker­csek eddig hogy lehettek rejtve a többi rendező előtt. Látjuk Hitlert vezéri handabandá­­zásaival, és nem értjük azokat, akik normálisnak tartották. Látjuk, ahogy szónokolni, gesztikulálni tanul és az­tán, ahogy a hívei előtt szónokol, gesztikulál. Zokogva, könnyezve érintik meg a ruháját. Új és új pó­zokat vesz fel, klikkje pedig utánoz­za. Újabban elöl sem­ összefogja a két kezét? Nos, Göring is, Hess is, Göbbels is összefogja, ugyanúgy. Vagy íme a másik diktátor, a Duce. Egy színész nem tudna ilyen pózo­kat, grimaszokat mulattatásunkra ki­találni. Romm egészen eredeti képekkel mutatja meg azt is, hogy hová veze­tett a fasiszta nevelés. Döbbenetes jelenetek beszélnek a gyilkosok mo­rális világáról. Lám, ilyenek otthon, (a képen a példás családi élet idillje), ilyenek baráti körben (vidám sörö­zés) és ilyenek munka közben (akasz­tás). Gyilkolják a nőt és a gyereket, de hosszan eljátszanak a kutyával. A több mint­­kétórás filmben csak helyenként találni lassúbb, szokvá­nyosabb megoldást. Romm kísérő­­szövege, amelyet ő maga mond el, egy bölcs humanista kommentárja. Persze, hogy sok más megközelí­tési mód is lehetséges. Roman Kar­men A Nagy Honvédő Háború című, Lipcsében ugyancsak díjazott filmjé­ben az időrend és a társadalmi - történelmi összefüggések szigorú szemmeltartásával dolgoz fel egy sú­lyos korszakot. Az ő vezérlő szem­pontja, hogy a nép hogyan vészelte át a megpróbáltatásokat és végül, hogyan győzedelmeskedett. Ebben a filmben is találunk sok új anyagot főleg annak a kétszázharminchat szovjet operatőrnek a felvételeiből, akik közül negyvenen haltak hősi halált. De a sok értékes részlet mel­lett nagy nehezék a ma már konzer­vatívnak ható direkt építkezés és a patetikus hangvétel. A MAI­­­ASI/.MI S KI,I.K.­ A lipcsei filmek egy másik nagy csoportja a népek és fajok elnyomá­sának és cinikus pusztításának friss dokumentumait tartalmazta. Az USA-beli faji kérdéssel több film foglalkozott, kettő kiemelkedő szín­vonalon. A másfajtájúak című fran­cia filam (rendezője: Maurice Cohen) intellektuális érvekkel, az okos ér- A Nagy Honvédő Háború

Next