Fogorvosi szemle, 1987 (80. évfolyam, 1-12. szám)
1987-01-01 / 1. szám
1987. január I.XXX. évfolyam 1. szám FOGORVOSI SZEMLE vosi Szemle 80. 1—7. 1987. Szegedi Orvostudományi Egyetem Fogászati és Szájsebészeti Klinika (igazgató : Dr. Mari Albert egyetemi tanár), Szeged Üregalakítás hatása a dentin felületi szerkezetére in vitro vizsgálatok alapján DK TANÁCS ANTAL és DU. KRUCHIO LÁSZLÓ dentin üregalakítás alkalmával kialakuló felületének szerkezete nem elhanyaolható tényező a fog későbbi sorsa szempontjából. A dentin szöveti szerkezet bizonyos fokig határt szab a különböző oldatok és tömőanyagok pulpára kifejitt káros hatásának. A fog kemény szöveteinek megmunkálása során azonban megváltozik a dentin permeabilitása. Az áteresztőképesség csökkenése vagy növekedése, valamint a preparálás során képződött forgácsréteg vastagsága és rögzülése függ az alkalmazott eszköz típusától, a fordulatszámtól és a hűtés módjától. Brnnström és Johnson [2] vizsgálatai szerint a dentin tubulusokat olyan folyadék tölti ki, amely főként vízből, ásványi sókból, szénhidrátokból és proteinből áll. Polhagen és mtsa [6] azt találta, hogy üregalakításkor dentinforgácsból álló kenetréteg képződik, amely részlegesen elzárja a megnyitott dentincsatornák bemenetét. A keletkezett dentinforgácsok a szárítás során beágyazódnak a dehidratálódó tubuláris folyadékba, csökkentve a dentin áteresztőképességét. A dentin permeabilitásának növekedése veszélyt jelent a fogbél anyagcseréjére, részben direkt hőhatás, részben a Tomes-féle rostok mechanikus sérülése miatt. Johnson és másainak [5] vizsgálata szerint az exponált dentincsatornák szabad utat hagynak a baktériumoknak és egyes tömőanyag összetevők pulpa felé irányuló diffúziójának. Lényeges szempont, hogy a kavitásalakítás során a dentincsatornákat a legkisebb mértékű expozíciónak tegyük ki, és felhasználjuk a preparáláskor járulékosan létrejött obturáció előnyös hatását. Munkánk célja annak vizsgálata volt, hogy milyen felület marad vissza a dentinben a gyakorlatban legáltalánosabban használt gépi preparáló eszközök és kavitástisztító oldatok alkalmazása után. Vizsgálatainkat kiterjesztettük a finírozó és polírozó eszközök preparált dentinfelszínre kifejtett hatásának kísérletes tanulmányozására. Anyag és módszer In vitro körülmények között végzett kísérleteinkhez ortodonciai indikáció alapján eltávolított premoláris és moláris fogakat használtunk fel. A fogak poszterupciós életkora 10 és 45 év között volt. Az extrahált fogakat a felhasználásig fiziológiás sóoldatban, zárt edényekben tárolták. A fogeltávolítástól a kavitásalakításig eltelt idő átlagosan 2 hét volt. A vizsgálat céljára II. osztályú Érkezett: 1985. március 20. Elfogadva: 1986. április 7.