Fogorvosi szemle, 1993 (86. évfolyam, 1-11. szám)

1993-01-01 / 1. szám

Fogorvosi Szemle 86. 3—6. 1993. Semmelweis Orvostudományi Egyetem, Konzerváló Fogászati Klinika (igazgató: dr. Bánóczy Jolán egyetemi tanár), Budapest Ritkaföldfém-tartalmú fogkrémek hatása humán fogzománc savoldékonyságára in vitro DR. GINTNER ZÉNÓ és DR. BÁNÓCZY JOLÁN Bevezetés A cariesprophylaxis eszközrendszerében már közel 50 éve szerepelnek a fluoridtartalmú fogkrémek. Legismertebb fluoridforrások a nátrium-fluorid [3], cinn-fluorid [10], nátrium-monofluorofoszfát [4] és az amin-fluorid [13]. Nagyszámú klinikai és in vitro kísérlet [9, 16] bizonyítja már a fluorid­tartalmú fogkrémek cariostaticus hatását. A fluorid jelenléte elősegíti a zománc természetes rekrisztallizációját valamint a zománc struktúrájába beépülve (ioncsere, abszorpció) növeli annak savrezisztenciáját és kemény­ségét [5]. Ismeretes azonban, hogy más kationok (Zi4+, Tr4+) is erősen csökkentik a zománc savoldékonyságát in vitro [15]. Mundor­ff és mtsai [11] kísérletük­ben titán-fluoridot alkalmazva a titán és a fluorid együttes hatását követték marhafogzománcon. Az alkalmazott kísérleti feltételek mellett 64-70%-os savoldékonyság-redukciót kaptak. Feltételezésük szerint a titán-fluorid két módon fejt ki protektív hatást a zománcra. Egyrészt a fluorid a zománc struktúrájába épülve növeli annak keménységét és savrezisztenciáját, más­részt a titán fémorganikus hídként a zománcfelszínhez kötődve egy kétdi­menziós molekuláris védőréteget alakít ki, amely védi a fogfelszínt mind a kémiai, mind a fizikai hatásokkal szemben. Hasonlóan beszámoltak a ritkaföldfémek (lantán, cérium, prazeodímium, neodímium, szamárium, itterbium stb.) néhány képviselőjének, nevezetesen a cériumnak [12, 8], az itterbiumnak [15] és a lantánnak [17] a zománc savoldékonyságát csökkentő hatásáról in vitro. A ritkaföldfémek vagy más néven a lantanoidák egyes tagjai igen hasonló fizikai-kémiai tulajdonságokkal rendelkeznek. Mineralógiai tapasztalat, hogy a természetben előforduló apatitok kristályszerkezetét a ritkaföldfém­­,,szennyezés” keményebbé, ellenállóbbá teszi. Az élő szervezetben nem dúsulnak fel. Néhány ritkaföldfém LD 50 értékét az I. táblázat tartalmazza [14]. A zománc túlnyomó többsége (96-97%) hexagonális kristályszerkezetű hidroxil-apatitból (Ca10(PO4)e(OH)2) áll. A ritkaföldfémeknek a zománc struktúrájába való bejutását elsősorban a kalciumhoz (0,99A) hasonló ion­rádiusz (0,95-1,13A), valamint egyéb kristálykémiai jellemzők teszik lehető­vé. Érkezett: 1992. szeptember 11. Elfogadva: 1992. október 1­­ 3

Next