Főiskolai Tangazdasági Híradó, 1977 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1977-06-01 / 4. szám

így oktatjuk a biológiát A természettudományi tárgyak közül a biológia talán az, ahol egyes alapvető ideológiai, filozó­fiai problémák szemm­el látha­tóan hozzáférhetően értelmez­­hetőkké válnak. Ha valaki meg­érti az élet keletkezésének, az élő szervezet működésének, az építésének lényegét, a legújabb kor tudományos eredményeit funkcionáló tudásként haszno­sítja, az nem csupán biológiai műveltséget jelöl — az sokkal több annál! Nagyon sok probléma úgy is­merhető meg — legyen bármi­lyen is az előző felkészültség szintje­­—, ha „szemmel látha­tóvá”, közvetlenül értelmezhe­tővé teszik azt. Ez a szakmai megértést segíti, de lélektani­lag sem mindegy, hogy látvá­nyosan, élményszerűen jutunk egy ismerethez, vagy száraz, mo­noton, esetleg nehezen értel­mezhető mondatszerkesztések szövedékéből kell kihámozni a lényeget. A pedagógusok nagyon régen felismerték a szemléltetés igazi lényegét. Ma igyekszünk a kor technikai lehetőségeit minél szélesebb körben alkalmazni, az oktatáshoz kapcsolódó szem­léltetési lehetőségeket minél jobban kihasználni, hogy ered­ményesebb legyen ismeretközlő munkánk. Tévélánc, élményszerűség Amikor 1971-ben a főiskolai biológiaanyag kidolgozása ide­jén véglegessé vált, hogy sejt­tan, szövettan, rendszertan, mik­­robológia és élettan tárgyak kerülnek fokozottan előtérbe az oktatásra kerülő anyagrészek között, már az országban voltak igen szép kezdeményezések e té­mák audiovizuális szemlélteté­sére. A nyíregyházi tanárképző főiskola biológia tanszéke, a debreceni Kossuth Lajos Tudo­mányegyetem azonnal készsé­gesen segített tapasztalataival. Konkrétabban: dr. Pál Miklós és Hadházi Jenő kollégák vol­tak azok, akik személyes össze­köttetéseiket is felajánlva és latba vetve, igen apró kulissza­­titkokat elárulva hozzásegítettek ahhoz, hogy a Nyíregyházi Me­zőgazdasági Főiskolán elsőként a biológiaoktatás segítéseként megjelenjen a belső zárt tele­víziós lánc. Természetesen a ka­merák mikroszkópra szerelése nem volt egészen könnyű fel­adat. Az akkor főiskolánkon dol­gozó oktatástechnikai csoport, de különösen annak vezetője, Fejes Ferenc nagyon sokat kí­sérletezve, számolgatva, igen sok munka árán jutott a végső — és tegyük hozzá, a ma techni­kai szintjén tökéletes a megol­dáshoz. A vizsgált növényi sejteket akár 45x35 cm-es méretekben láthatják hallgatóink. A növé­nyi szövetek jellegzetességei egyértelműen értelmezhetők. Az egyes növényi szervek anató­miája képernyőméretre nagyí­tott általános kereszt-, vagy hosszmetszetétől az apró részle­tek egyes sejtjeinek jellegzetes alakulásáig minden hallgató számára egységesen hozzáférhe­tő, az összeg igen tetemesre nő. Ezenkívül a tanári munkát több nagy teljesítményű, különböző rendszerű, igen drága kutató mikroszkópok segítik, így ötvöződhet az egyéni kí­sérletező kedv az egyéni megis­merés lehetősége a tanár által irányított, és közölt ismeret­­anyaggal. Mint élmény is sokat jelent ez hallgatóinknak. A bio­lógia oktatása főiskolánkon e módszer nélkül már elképzelhe­tetlen. A rendszertan oktatásá­hoz más utat kellett keresnünk. Óriási növényanyagot kell megismerni hallgatóinknak egyetlen félév tanulmányi ideje alatt. A problémát nehezítette, hogy októbertől áprilisig tart e típusú gyakorlatok zöme, ami­kor természetes körülmények között a növények többsége be sem mutatható. A hallgatók több részletben vannak kint gyakorlaton, s közben üzemi na­­posi szolgálat is folyik — tehát egy-egy csoport, vagy egy-egy fő kimarad önhibáján kívül egy-egy anyag közlésekor. 1 Korszerű eszközök Egy út volt, a programozott oktatás kidolgozása. Préselt, szá­rított növényanyag, színes dia­felvételek, és az ezekhez kap­csolódó, magnetofonon rögzített hanganyag nemcsak az élmény­­szerű első felismerés, hanem a később korlátlan számban le­hetséges visszajátszás, ismétlés lehetőségét is magában foglal­ja. Természetesen a ma közlendő ismeretek nélkülözhetetlen in­terpretálói az írásvetítők, fali­képek, fotók, különböző típusú mikroszkópra szerelhető vetítő berendezések, dianagyítók sem hiányoznak az anyagrészek fel­dolgozása során. Az ellenőrzésnek is új útjait keressük. Rendelkezésünkre­­ áll egyéni oktatógép és ha tanszé­künkön nem is, de főiskolánkon van már vizsgáztató gép. A fel­soroltakon kívül a különböző típusú tesztek jelentik e téren az új lehetőségeket. Ma többet és talán nehezebb anyagot kell tanítanunk, mint tegnap. Ezt csupán fehér krétá­val tábla­ előtt állva, eredmé­nyesen végezni nem lehet. Min­den tárgy sajátosságait figye­lembe véve ki­ kell dolgozni az új, a szemléletesebb megközelí­tés lehetőségét. Lukácskó Zsolt adjunktus Jól szolgálja az oktató-nevelő munkát a főiskola egyik új épü­lete, amely hat szemináriumi helyiségből és egy nagyobb teremből áll. Az épületben az erőgéptanszék és a repülőgépvezetői ágazat hall­gatói tanulnak. Hallgatói aktivitás Ugyanakkor minden hallgató saját mikroszkópján ellenőriz­heti, egyeztetheti a látottakat. Ez egyáltalán nem olcsó oktatá­si forma. Ha egy általunk hasz­nált hallgatói mikroszkópok ak­kori árát tekintjük — az 10 ezer forint — és tudjuk, hogy 18 személy dolgozhat egyszerre a laborban, akkor bizony csak százezrekben lehet ezt az érté­ket kifejezni. De, hogy bővítsük a gondolatot, minden hallgató rendelkezésére 2 darab külön­böző típusú — és különböző vizsgálati módszerekre alkalmas — mikroszkóp áll rendelkezésé­re, plusz egy mikrotechnikai készlet, amellyel saját metszet­anyagát elkészítheti­k, akkor Dolgozóink egészségvédelmének érdekében A dolgozók egészségének és testi épségének védelmét ha­zánkban, így gazdaságunkban is törvények és jogszabályok írják elő. A törvény előírásait gaz­daságunk vezetősége rendszeres ellenőrzésekkel és a helyi szük­ségleteket figyelembe véve meg­felelő szervezeti intézkedésekkel valósítja meg. A Magyar Szocialista Mun­káspárt kongresszusa határoza­tot hozott arra vonatkozóan, hogy fejleszteni kell az üzem­egészségügyi ellátást. A határo­zat gyakorlati végrehajtására intézkedett gazdaságunk vezető­sége üzemi orvos és gyakorlott üzemi ápolónő beállításával. Az üzemi orvos hetenkénti rend­szeres rendelése mellett, távollé­tében állandó jelleggel az üzemi ápolónő végzi az elsősegély­­nyújtást és mindazon feladato­kat, melynek ellátására szak­­képzettsége alkalmassá teszi, il­letve munkaköri feladata. Kötelességük a gazdaság dol­gozóinak egészséges életmódra nevelése, megelőző tevékenység kiszélesítése. Munkájukat segítik a kerüle­tekben és a központban ki­képzett vöröskeresztes és meg­bízott egészségügyi aktívák. Fo­gadjuk el jó tanácsaikat, tart­suk be azokat a­­ szabályokat, amelyeket előírnak valamennyi­ünk, a dolgozó ember érdeké­ben. Babolcsi László Baleset és egészségvédelem A mezőgazdaság kemizálása gazdaságunkban is egyre na­gyobb jelentőségű. Ahogy nő a felhasználás, szélesedik a vegy­szerek sokfélesége is. Ezzel nö­vekszik a veszélyesség mértéke. Egészségvédelem érdekében az egyes vegyszere­ket veszélyességi fokuk szerint csoportosították, így van: kife­jezetten mérgező (H—­—j-); köze­pesen mérgező (-­—j-); mérsé­kelten mérgező (+); gyakorlati­lag nem mérgező (0), tehát négy csoportba sorolt vegyszerek. Fontos megjegyezni, hogy a mérgező növényvédő szerekkel kapcsolatos bármilyen tevé­kenység olyan munka, amely­ben a veszélyforrás fokozott ha­tóképességű. (A BEC 1., 21. pont­ját idéztem.) Tehát mindazok, akik mun­kájuk során növényvédő szerrel közvetlen, vagy közvetett kap­csolatba kerülnek — rakodás, szállítás, raktározás, előkészítés, hígítás, töltés, kipermetezés, permetezett területen a várako­zási időn belüli munkavégzés, szennyezett eszközök, gépek tisztítása, mosás, karbantartás, javítás, hulladékok megsemmisí­tése, csomagolóanyagok, edények tisztítása, megsemmisítése, el­lenőrzést végző és irányító sze­mélyek stb. — a munkájuk ide­jén a fent írt szabályok hatályo­sak és a rájuk vonatkozó sza­bályokat kell alkalmazni. El­sősorban egészségvédelmi okok­ból a szabályok értelmében a növényvédelmet végzők (perme­tező traktorosok, szerelőkészí­tők) helyszíni vezetésével min­denütt a szerkeverő van meg­bízva. Ha a szabályok megtar­tását indokoltan nem tudja biz­tosítani, úgy a munkát köteles leállítani és azt azonnal jelen­teni és külön utasítást kérni a közvetlen szakvezetőtől. A növényvédő szeres munka végeztével mindenki köteles a használt védőeszközeit a szen­­­nyeződéstől megtisztítani, meg­felelően lemosdani és szennye­ződésmentes saját ruhába átöl­tözni. Védőruhát, védőeszközöket rendeltetésüktől eltérő célra használni, azt hazavinni tilos. Növényvédő szert őrizetlenül hagyni, azt eltulajdonítani, má­sokat hozzájuttatni tilos. A kerületvezető, de a munka­csapat vezető is köteles gondos­kodni arról, hogy az elsősegély­­nyújtáshoz szükséges felszerelé­sek a helyszínen rendelkezésre álljanak. Ha a szabályokat pontosan betartjuk, egészségünket meg­óvjuk, egészségügyi károsodás nem érhet. Környezetvédelem Nem csak saját, mások egészsége is érdekünk. Ezért a környeze­tünk vegyszeres szennyeződését meg kell akadályozni. Külön szabály írja elő kötelezettségün­ket. Itt csak néhány igen fontos dolgot ismertetünk. Ismert a különböző bejelen­tési kötelezettség, tiltó és figyel­meztető táblák elhelyezése, me­lyek a vezetők feladata. Kevésbé szokás betartani a vadak, madarak, háziállatok védelmét. Előfordul, hogy talaj­fertőtlenítés és vegyszerezés esetén nincs kellő gondoskodás hasznos vadak, állatok távoltar­tásáról és riasztásáról. Takarmányozást és emberi ét­kezést szolgáló gyümölcs és egyéb anyagok más szerrel tör­ténő fertőzését (mint az engedé­lyezett) észleljük, azonnal je­lenteni köteles mindenki. Kutak és ivóvizek védelme érdekében soha nem szabad tö­mény szert sehol kiönteni, ki­szórni. Azt csak nagy felületen előírt töménységben lehet ki­permetezni, vagy kiporozni. Mindenáron meg kell akadá­lyozni a növényvédő szerek pá­rolgását, csepegését, elfolyását, elhullását, porlódását, véletlen felcserélődését, élelmiszerbe, ta­karmányba való keveredését, ivóvízben, kutak, víztárolók, ál­lóvizek, tavak, rétek vizébe va­ló jutását. Növényvédő szert csak zár alatt, vagy őrzés alatt lehet tar­tani és felhasználni. Munkaidő után felhasználatlan permetlevet, vagy ilyen tartály­ban vizet hagyni csak akkor le­het, ha azok úgy zárhatók, vagy őrizhetők, hogy illetéktelenek nem férhetnek hozzá. Kettő vagy több permetezőgép egy területen való munkavégzé­sét úgy kell szervezni, hogy azok egymás légterét ne szen­­­nyezh­essék. Pontos technológia A technológia pontos betartá­sa és megvalósítása termelési eredményeink javítását bizto­sítja. Igen fontos, hogy ott és akkor végezzük a növényvédelmi munkát, ahol és amikorra a technológia azt előírja. Egy megkésett permetezés igen sú­lyos kárt jelenthet. A kivitele­zést végzők akkor tesznek ele­get, ha ott és akkor végzik a munkát, amikorra az időzítve van. Másik lényeges szabály, hogy a figyelmet a minőségi kivitele­zésre összpontosítsuk, a gépek állapota megfelelő legyen. Csur­­gást, csepegést megszüntessük. Porlasztást, nyomást, sebessé­get folyamatosan ellenőrizve folytassuk a munkát. Mindig vigyázzunk az állandó és megfelelő keverésre, mert a szerek ülepedési tulajdonságai eltérőek. Az oldódásuk sem egy­forma. Súlyos perzselési és egyéb károsodási veszély állandóan megvan, ezt kell elkerülni. Legyen a növényvédelmi mun­kánkban a figyelem, a pontos­ság és az akarás legfontosabb erényünk. Pásti Béla növényvédő szakmérnök Jó eredmények a tejterm versenyben A Szabocs-Szatmár megyei Tanács, a megyei állattenyész­tési felügyelőséggel és a Sza­bolcs megyei Tejipari Vállalat­tal közösen évről évre meghir­deti a tejtermelésre szakosodott szarvasmarhatartó mezőgazda­­sági nagyüzemek részére a me­gyei tejtermelési versenyt, több kategóriában. A verseny célja: a tejtermelés növelése és ezzel a népgazdaság tejigényének mi­nél jobb kielégítése, egészséges versenyszellem kialakítása a te­héntartással foglalkozó termelő­­szövetkezetek és állami gazda­ságok között a minél több, mi­nél gazdaságosabb tejtermelés érdekében, a megyében élen já­ró tejtermelő nagyüzemek anya­gi és erkölcsi elismerése annak érdekében, hogy még többbet, még jobbat, még olcsóbban ter­meljenek. Gazdaságunk hagyományosan évről évre benevez a versengés­be és egyre javuló eredményei­vel előkelő helyezéseket ér el. 1976-ban a „100 ha mezőgazda­­sági területre jutó tejtermelés” kategóriában volt érdekelt tan­gazdaságunk. Az egész évi lel­kiismeretes munka e vetélke­désben is meghozta az eredmé­nyét. Az elmúlt évben kifejt 34 355,69 hl. tej azt eredményez­te, hogy 60 474 liter 100 ha me­zőgazdasági területre jutó tej­­mennyiséggel a megyei tej­ter­melési versenyben I. díjat nyer­tünk. A legutóbb megtartott ered­ményhirdetésen elismerő ok­levelet és a vele járó pénzju­talmat kapott a gazdaság a me­gyei tanácstól. A gazdaság vezetése ezúton mond köszönetet valamennyi dolgozónak, akik közvetlenül vagy közvetve hozzájárultak a szép eredményhez. Czövek László központi állattenyésztő

Next