Főiskolai Tangazdasági Híradó, 1977 (1. évfolyam, 1-10. szám)
1977-05-01 / 3. szám
Állami gazdaságok fiataljainak megyei találkozója Bőven volt látnivalójuk azoknak, akik áprilisba megtekintették az állami gazdasági fiatalok megyei seregszemléjét. Ez volt a második ilyen jellegű találkozó, melyen megyénk nyolc állami gazdaságának fiataljai sportjátékokban és szllemi vetélkedőn mérték össze „erejüket”. A találkozó — melynek rendezője tangazdaságunk KISZ-bizottsága volt — egész napos programmal várta a résztvevőket. A mezőgazdasági főiskola sportkombinátja volt a színhelye a délelőtti eseményeknek. A labdarúgást a Nyírtassi Állami Gazdaság csapata nyerte. Lendületes játékukkal megérdemelten győztek, s a sikerhez lelkes szurkolóik bíztatása is hozzájárult. Ők vitték el a vándorserleget, melyet 2 évvel ezelőtt a Kemecsei Állami Gazdaság alapított. Második helyen a legtechnikásabb játékot nyújtó Szamos menti Állami Gazdaság csapata végzett. A nagy küzdelemben csapatunk a megérdemelt harmadik helyet vívta ki gyors, mozgékony játékkal. Az asztalitenisz egyéni verseny a vártnál gyengébb játékot hozott. A verseny legkiemelkedőbb teljesítményét a Tiszalöki Állami Gazdaság versenyzője nyújtotta. őt követően második helyen a Szamos menti Állami Gazdaság versenyzője végzett. Ismét egy harmadik helynek örülhettünk, a gazdaságunk színeit képviselő Czövek László révén. A szellemi vetélkedőn minden gazdaság három-három fős csapattal vett részt. Gazdaságunkat Zolnai Antal, Gerzsenyi Éva, Béres Gyula összetételű csapat képviselte. Az első feladat a csapatok bemutatkozása volt, erre otthon készültek fel a versenyzők. A legszellemesebbre a Nyírmadai Állami Gazdaság verses összeállítása sikerült. A legérdekesebb, legváltozatosabb — a megyénk gazdasági, kulturális életével, fejlődésével foglalkozó — témakör meghozta számunkra a biztos sikert, megnyertük a vetélkedőt. Második helyen a Tiszalöki Állami Gazdaság, harmadik helyen a Nyírlugosi Állami Gazdaság csapata végzett. Az izgalmakban bővelkedő versenyfeladatok közben a közönség is jól szórakozott. Az írásbeli feladatok alatt szellemes irodalmi, helytörténeti és találós kérdésekre lehetett válaszolni jutalom ellenében. Fél hatkor került sor a versenyek eredményhirdetésére és a díjak átadására. A sportversenyek I—III. helyezettjei értékes társasjátékokat nyertek. A szellemi vetélkedő első három csapata értékes tárgyjutalomban és minden versenyző könyvjutalomban részesült, melyet a KISZ megyei bizottsága ajándékozott a vetélkedő résztvevőinek. Végezetül Kozák János a tangazdaság igazgatója összegezte és értékelte a találkozó célját, jelentőségét és zárszavával véget ért az élményekben gazdag nap. ^ Kozák Katalin — Csak hazajöttél, fiam, a tavaszi munkákra —? (Kiss Ernő rajza) A „Gabrieli" együttes Már másodszor járt megyénkben a „Gabrieli” Rézfúvós Együttes. Március 23-án Nyíregyházán, a mezőgazdasági főiskola klubtermében adtak hangversenyt, örömmel vállalták a meghívást, mert hasonló korú közönségnek mindig szívesen játszanak. Valamennyien a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola hallgatói. (Bellái Ferenc trombita, Csizmadia Gábor trombita, Mészáros László kürt, Kovács László harsona, Lukácsházi Győző tuba.) Az együttes két éve alakult. Névadójuknak a XVI. században élt velencei mestert választották, akinek jelentős szerepe volt a XVII. század hangszeres stílusának kialakulásában. Repertoárjuk igen széles. A reneszánsz és barokk zeneszerzőktől, (PEZEL, M. FRANC, HAUSSMANN, SCHEIDT) a bécsi klasszikusokon, romantikusokon át a mai kortárs zenéig, mindent játszanak, így műsorukon van BOZZAI, HOLMBOE, HOROVITZ, BOGÁR I., MIHÁLY ANDRÁS zeneszerzők több műve is. Műsorukat mindig a jelenlévő közönséghez igazítják. Itt is ezt tették, a fiatalok igényének megfelelően választották a darabokat. Az elhangzott művek mintegy keresztmetszetet adtak a rézfúvós zeneirodalom évszázados remekeiből. Ki kell emelni a műsorvezető LUKÁCSHÁZI GYŐZŐ részletes, szakszerű, élvezetes hangszerismertetését. Közvetlenségével hamar meg tudta nyerni a hallgatóságot és igen közeli kapcsolatot tudott teremteni a komoly zenével most ismerkedő nézőkkel is. Az estről a szellemes humor sem maradt el. (Bemutatták, hogyan lehet kürttel és tubával balalajkázni.) A kitűnő művészeti teljesítményt nyújtó „Gabrieli” együttes szereplése emlékezetes marad valamennyiünk számára. Kovács László zene-szakfelügyelő TDK a gépészeti karon A gépészeti kar tudományos diákköre 1971-ben alakult meg. Az eltelt hat év alatt öt házi konferenciát rendeztünk, amelyen 40 dolgozattal vettek részt hallgatóink. Országos TDK-konferencián kétszer (1973 és 1975) szerepeltek hallgatóink, amelyről értékes helyezéseket hoztak haza. Az 1977. évi házi TDK-konferencián hallgatóink nyolc dolgozattal vettek részt. A bíráló bizottság a dolgozatok és az elhangzott előadások alapján a következő döntést hozta : Első helyezett lett: Farkas Lajos, második Nemes György, harmadik Korda Attila. Jelenleg öt témában dolgoznak hallgatóink, de az elsőéves hallgatók bekapcsolódása még csak most kezdődött meg, így ez a szám még jelentősen növekedni fog. A TDK-dolgozatok témáinak megválasztásánál igyekszünk hallgatóinkat a gyakorlati élet felé orientálni. Nagy segítségünkre lehetnének a termelőüzemek, ha problémáik megoldásához kérnék a TDK segítségét, így valóságos, a gyakorlati életben realizálható témákkal foglalkoznának hallgatóink. Végső Károly TDK-vezető Diáknap Április 23-án a főiskola hallgatói ismét megrendezték a hagyományos „Diáknap”-ot. Reggel 8 órakor a kollégium ebédlőjében iskolagyűlés volt, amelyen megválasztották az új „főigazgatót”. A főigazgatói állásra három pályázó akadt a hallgatók közül, akik szellemes választási beszéddel próbálták a választók szavazatait saját maguk számára megnyerni. A főigazgató végül is Balogh Árpád üzemszervező, III. évfolyamos hallgató lett. A választás után az új főigazgató kiadta az egész napra vonatkozó főigazgatói utasítását. Ez után az újonnan választott KISZ-bizottság, állami vezetés megkezdte 1 napos munkáját. 9 órakor a nagy előadóban népes hallgatóság előtt „tudománytalan tudományos” előadást tartottak, amelyen alapos felkészülésről tett tanúbizonyságot jó néhány „hallgató”, akik jogot szereztek a délutáni vetélkedőre. Ezt követte a főiskola betonútjain, az „Mg. Rallye” ahol jó felkészülést tanúsítottak a versenyzők az első három helyezett igen értékes távirányítású autót kapott. A díjak a déli 12 órakor megtartott nagygyűlésen kerültek átadásra. Az „új KISZ-bizottság” feladata volt összeállítani egy népi tánccsoportot, amely hangulatosabbá tette a diáknapot. A nap folyamán az „új főigazgató és az 1 napos karigazgatók” túl sok elismerő és nem kevés elmarasztaló határozatot adtak ki „volt tanáraik”-nak. A nagygyűlésen került sor a „volt tanárok” szakdolgozatainak ismertetésére, ahol a jó helyezést elért dolgozatokért értékes díjakat kaptak. (12 üveg sör.) Délután vetélkedtek a hallgatók, a humoros vetélkedőt a kertészkar hallgatói nyerték. Este hangulatos discoműsorral ért véget az 1977. évi Mezőgazdasági Főiskolai Diáknap. Népművelés és felsőoktatás Egy híján huszadik éve, hogy a baranyai orvostanhallgatók elhatározták: kimennek a pusztuló ormánsági falvakba az egykézés tanulmányozására. Ezt a dátumot tekintjük a téli népművelési gyakorlatok születésének. Azóta — egyre szervezetebb formában — évente 300-400 hallgató indul minden február elején 22 egyetemről és főiskoláról az ország kisebb-nagyobb községeibe, sőt újabban gyárakba is, hogy a közművelődést tanulmányozza, hogy megismerje leendő munkahelyén az embereket, leendő munkatársait. A TÉLI NÉPMŰVELÉSI GYAKORLAT Természetes, hogy a két évtized alatt megváltozott a TNGy tartalma és célkitűzése. A kezdetben induló komplex brigádok (tanárképzős—medikus—jogász, stb.) valóban a legfontosabb feladatuknak érezték a műveltség terjesztését, egészen a szinte naiv álláspontig: „most pedig kimegyek 8-10 napra és megforgatom a világot!” Ez persze nem ment, kisebb-nagyobb összezördülések árán sem, mint ahogy főiskolánk rövid 6 esztendős TNGy-múltjában is akadt rá példa. Időközben azonban változott a falu, változott a népművelési intézet célkitűzése (sajnos a 45 forintos napidíj maradt), és sajnos változott a — de nem előnyére — hallgatóink szemlélete is. Ma már nem lehet a műveltség fáklyáját a 20 év előtti elképzelésekkel lobogtatni, mikor az általános iskolásnál, szakmunkástanulónál zsebrádió, a házak tetején tv-antenna van. Ezt a népművelési intézet sem várja, mint Czine Mihályné csoportvezető is kifejtette egy országos értekezleten. Nem vár 10-15 oldalas beszámolókat a gyakorlatról, ilyenekre réggelben nálunk is volt példa: a legjobbak karigazgatói dicséretben és külön pénzjutalomban részesültek. Ma már 2-3 gépelt oldal is elegendő. S ez a pár oldal is szürkére, személytelenre sikerül. Még az a szerencse, hogy nem mindegyik. Pedig minden cselekvés energiatartalmát az érzelem adja. Ebben az évben először nem tudtuk a főiskola részére biztosított 15 hallgatóra megadott keretet kitölteni. És ebben az évben jelentkezett először a gépészkarnak túlsúlya a kertészekkel szemben. Hova tűnt a kezdeti lelkesedés? Főiskolánk átszervezése indoknak kevés, bár kétségtelenül nem elhanyagolható. Több egyetemen megindult a népművelési szaknak fakultatív jelleggel, az indexbe felvehető tárgyként való oktatása, sőt Gödöllőn már évek óta folyik. Nálunk is megkezdődik a következő évben. A minisztériumban megszabott felsőoktatási közművelődési irányelvek kötelezővé teszik a bevezetését. De csak ezek? Nyilván komoly dolog van a háttérben, ha erre sor került. ÉRTELMISÉG — MŰVELTSÉG Közelítsük meg a kérdést arról az egyszerűbbnek látszó oldaláról, ahogy a hallgatók a beszámolókban, ill. az országos értekezleteken látják — elmondják. Eleinte természetesnek veszik, hogy a falu értelmisége egyúttal a műveltségkor dolgozója. Aztán feltűnik a hierarchia Az orvos, a gyógyszerész, a pedagógusok, a mezőgazdasági szakemberek, a lépcső legalján a pedagógus a legkisebb fizetéssel. És a hallgató megdöbbenve hallja a nála pár évvel idősebb agronómus szájából, hogy „ez természetes”, hiszen ő milliós értékért felel, míg a pedagógus ... És az emberért? A tapasztalat szerint a közművelődésben a pedagóguson kívül legkönnyebb az orvosokat megnyugtatni. Az értelmiség, ha egybe vesszük a felsőbb végzettségű csoportot, nem mindig a műveltség hordozója. A pároldalas jelentés biztos, hogy szűkebb-szegényesebb a valóságnál, de a fenti meghökkentő fogalmazásban a hallgató észrevette a lényeget: a műveltség nem iskolázottság kérdése, a műveltség jelentékeny része, hogyan viselkedik valaki. És azt hiszem, hogy itt van mit pótolni. MŰVELTSÉG ÉS HATÉKONYSÁG Azt már láttuk, mit nem vár ma a népművelési intézet, mint a TNGy legfőbb koordinátora: nem prófétákat és nem hosszú szociológiai tanulmányokat. Akkor mit vár? Ma a TNGY-t inkább a személyiség formálásának egyik eszközének tartja. A hallgató inkább tekintse ösztöndíjnak a kiszállási költséget, vegyen részt, ha rövid időre is egy közösségben (KISZ-munka, helyi), ismerje meg minél több oldalról a falu életét, s jöjjön rá: adni csak az tud, akinek van miből, hogy a társadalom és a gyakorlat nem mindig esik egybe az elméletben már megtanult anyaggal, mert az bizony bonyolultabb. Egy klubesten vagy egy vitadélután vezetésénél nem csupán a művelődés terjesztője, hanem önmaga is művelődik. Legáltalánosabban megfogalmazva: a művelt ember jó szakember, plusz még valami. A jó vezetőhatékonyság pedig annál nagyobb, minél sokoldalúbban tud kapcsolatot teremteni az emberekkel. És ez a leggyorsabban megtérülő legolcsóbb, pénzben ki sem fejezhető beruházás. AMIT A TÁRSADALOM VÁR Egy értekezleten a zalai tanács kiküldötte megfogalmazta: Nyitott orvosokat, agrárszakembereket akarunk, és nem nagyon kis népművelőket. Valóban nem várja tőlünk senki, sem a minisztérium, sem a társadalom, hogy a kezdő kertészgépész üzemmérnök mint tökéletes népitánc-oktató, fotóklubvezető, foci- és sakkedző, perfekt discovezető legyen, (lehetőleg polbeatben és Beethovenben) egyszerre. Nyitott embereket vár, akik friss szemmel, némi tájékozottsággal, nagy megértéssel és igen sok jóakarattal segítik a falu közművelődésének az ügyét előbbre vinni. Vagy rövidebben: a falu művelt agrárértelmiséget vár. Dr. Maácz János Felelős szerkesztő: Páll Géza Szerkesztőség: 4401 Nyíregyháza, Ilonatanya, Pf.: 21. Telefon: 10-855, 11-596. Kiadja: a Szabolcs megyei Lapkiadó Vállalat 4401 Nyíregyháza, Zrínyi Ilona u. 3—5. Telefon: 10-003. Felelős kiadó: Mádi Lajos Nyírségi Nyomda, Nyíregyháza, Árok u. 15. Felelős vezető: Jáger Zoltán Igazgató 77. — 1224.