Főiskolai Tangazdasági Híradó, 1978 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1978-01-01 / 1. szám

178 legfontosabb feladatairól Beszélgetés Dorka Kálmán termelési igazgatóhelyettessel Melyek az új évben a tangazdaság előtt álló legfontosabb feladatok? — A szükségletek egyre növekvő színvonalon történő kielégítésére csak akkor van lehetőség, ha a termelés növekedése azt biztosítja. Ez így igaz, nemcsak népgazdasági, hanem vállalati szinten is. 5 éves tervünkben — dolgozóink egyetértésével — évenként 6%-os bérszintnövekedést határoztunk meg, úgy hogy az egyéb jövedelmek, nyereségrészesedés stb. sem csökkenhet. Ez a központilag biztosított évi 1,5%-os bérfejlesztést figyelembe véve is csak akkor lehetséges, ha a termelés növekedése megfelelő. Megvan tehát az alapvető népgazdasági, illetve egyéni érdekek összhangja. — Gazdaságunk összes területe 6000 ha. Átlagos eszközértéke több mint 500 millió Ft. A munkavállalók éves átlagos statisztikai létszáma 1978-ban várhatóan 1240 fő lesz. Feladatunk 1978-ban, hogy az említett területen a több, mint 500 millió Ft értékű eszközöket, az 1240 dolgozó úgy használja, hogy az 280 millió Ft bruttó termelési értéket, 248 millió Ft árbevételt és 30 millió Ft körüli vállalati eredményt biztosítsa. — Hogy milyen feladatot jelent ez ágazatonként? A jelentősebbeket kiemelve: — 1037 ha őszi búzánál 41 q/ha — 763 ha kukoricánál 55 q/ha — 70 ha dohánynál 12 q/ha — 347 ha lucernánál 65 q/ha — 300 ha burgonyánál — 124 ha zöldborsónál 50 q/ha — 642 ha almánál 207 q/ha — 65 ha szőlőnél 58 q/ha átlagtermések elérését, azok gondos betakarítását, minőségük megóvását, és értékesítését. — Mintegy 500 ezer db gyümölcsfaoltvány termelését, értékesítését. — Állattenyésztés területén az egy tehénre jutó éves tejtermelésnek el kell érni Holsteinfriz esetében a 6000, a keresztezett állománynál a 4000 litert. — Kocánként 22 db malacszaporulatot, illetve 18,8 g húskibocsátást tervezünk. * — 4 millió 50 ezer liter tej és 163 vagon hús értékesítésével számolunk. — Számolnunk kell azzal is, hogy az 1978. évi feladatainkat kedvezőtlenebb közgazdasági feltételek mellett, mintegy 247 millió Ft folyó évi költséggel kell teljesítenünk. — Tervünk feszített, de a teljesítéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek megvannak. Feltételezzük, hogy vezető munkatársaink politikai, szakmai tudásukat bővítik, vezetői készségüket fejlesztik, a vezetés színvonala minden szinten javulni fog. Tervezik-e a termelési szerkezet átalakítását? A mai változó piaci igények mellett az a vállalat marad versenyképes, amelyik termelési szerkezetét gyorsan, a változó igényeknek megfelelően képes változtatni. Gazdaságunk termelési szerkezete a népgazdasági szükségletek kielégítését szolgálja, emellett a vállalati és egyéni érdekeket is biztosítja. Lényeges változtatásra sok lehetőség, sem szükség nincs. Amiben mégis lépnünk kell a termékek és különösen az alma tárolása és feldolgozása. Tovább kívánjuk fejleszteni a faiskolai termelést. Tárgyalásokat folytatunk felügyeleti szerveinkkel, a nyugati piacról beszerzett keveréktakarmány kiváltó keverőüzem létesítéséről is. — A termelés és vezetés szervezetében nem tervezünk lényeges változást. A jelenlegi kerületi és ágazati szervezet marad 1978-ban is. A technikai eszközök kihasználásának fokozása érdekében, azok üzemeltetése területén, a nehéz fizikai munkák csökkentésére és egyáltalán azok pótlására szükséges a munkaszervezet korszerűsítése. Hogyan javulnak a főiskolai gyakorlati oktatás tárgyi és személyi feltételei? — Gazdaságunknak a termelési programok végrehajtása mellett, azzal egyidőben és legalább azonos színvonalon oktatási feladatai is vannak. A Mezőgazdasági Főiskola hallgatói, a Mezőgazdasági Szakközépiskola, de a 110. Ipari Szakmunkásképző Iskola tanulói is részben gazdaságunkban szerzik meg a szakmához legszükségesebb gyakorlati ismereteket. Az üzemek, a jövő szakemberek számára sem közömbös, hogy mennyire sikerül ezen feladatunknak megfelelni. Érezzük felelősségünket. Éppen ezért arra törekszünk, hogy évről évre javuljanak a gyakorlati oktatás személyi és tárgyi feltételei. Úgy gondolom, legfontosabb feladatunk, hogy mindenekelőtt a tangazdaság vezetését, szervezettségét, a technológia rendszerét és ezek következményeként termelési és pénzügyi eredményét kell tangazdasági színvonalra emelnünk. A hallgatók ne azt tanulják meg nálunk, hogy így nem szabad, hanem minden tekintetben a legkorszerűbbet ismerjék meg. E cél elérésére törekszünk és ehhez a személyi és tárgyi feltételeket a lehetőségekhez mérten igyekszünk megteremteni. Lesznek-e változások a gazdaság kollektív szerződésében? — A vállalati kollektív szerződés, a vállalat dolgozóinak a munkaviszonyból eredő jogait és kötelezettségeit szabályozza. Nem dogma, évenként értékeljük végrehajtását és szükség szerint a megjelenő jogszabályokhoz és lehetőségekhez igazítjuk. Az V. ötéves terv időszakára készítettük, de már több esetben módosítottuk. A közelmúltban ismét módosításra került, mely szerint 1977. december hó 1. napjától az ebédszünetet fizetjük. Mértéke napi félóra. Ezzel dolgozóink régi kívánsága teljesült. Ugyancsak rendezésre került a módosításban a gazdaság építőipari dolgozóinak különélési pótléka is. A közeljövőben tervezzük a kollektív szerződés mellékletét képező bérszabályzat felülvizsgálatát és szükség szerinti módosítását is. Hogyan igyekeznek továbbfejleszteni a munkahelyi közéleti fórumnak munkáját? — Az üzemi demokrácia érvényesítését, annak állandó fejlesztését elsőrendű társadalmi, politikai feladatnak tekintjük. Vállalatunk vezetése a gazdaság megalakulása óta, de a jövőben még inkább fontosnak és szükségesnek tartotta, és tartja a dolgozók egészének részvételét, együttműködését, a döntések előkészítésében, a termelési rend és fegyelem szilárdításában, a gazdálkodás hatékonyságának növelésében. — Tapasztalatunk és meggyőződésünk, hogy azok az éves, vagy kampánytervek, melyek a dolgozók egyetértésével, véleményük, javaslatuk figyelembevételével készültek — éppen azért, mert azt sajátjuknak tekintették — az egyébként meglévő objektív nehézségek ellenére is szinte minden esetben megvalósultak. — Középtávú és éves programunk meghatározásához igényeljük és számítunk is dolgozóink véleményére, javaslataira, a végrehajtás során pedig aktív munkájukra. Tudatában vagyunk annak is, hogy dolgozóink csak az esetben tudnak e jogaikkal élni, de mondhatnám, hogy kötelességüket teljesíteni, ha ehhez megfelelő információkkal, politikai, gazdaságpolitikai ismeretekkel rendelkeznek. Éppen ezért arra törekszünk, és úgy gondolom, hogy az üzemi lapnak ez is feladata, hogy ezen ismeretek megszerzését biztosítsuk. A közelmúltban a Minisztertanács és a SZOT elnökségének együttes határozata alapján az üzemi pártbizottság, a vállalati szakszervezeti bizottság és az üzemi KISZ-bizottság vezetőségével egyetértésben, az üzemi demokrácia fórumrendszerét és működési rendjét szabályoztuk. A szabályozás és működési rend a vállalati ügyrend kiegészítéseként igazgatói utasításban került kiadásra. Annak megtartása minden vállalati dolgozóra kötelező. Ezzel egyidőben került kiadásra a szakszervezeti munka társadalmi jellegének további erősítése és fejlesztése érdekében a vállalati szakszervezeti testületek jog- és hatásköri jegyzéke. Legfontosabb feladatnak tartom, hogy dolgozóink mielőbb megismerjék és munkájuk során alkalmazzák azokat. 2600/ha Megvalósuló újítás Farkas Endre és Tomka József újítása nyomán az ilonatanyai műhelyben a fametszés utáni nyesedék eltávolítására kitolóberendezést készítenek. Kommentár A fizetett ebédidő A 19/1976. XII. 28./ MüM. sz. rendelet lehetőséget ad arra, hogy dolgozóink részére az ebédidőt is kifizessük. Gazdaságunk 1977. december 1 napjától a munkaköri szünetet (ebédidőt) a fizikai dolgozók részére díjazza. A rendelet előírja, hogy a díjazás mértéke nem lehet kevesebb az ágazatban a fizikai foglalkozásúakra vonatkozó legalacsonyabb bértétel alsó határának felénél. Gazdaságunkban a legalacsonyabb bértétel a 11. sz. kategóriában van. A 16 1976. /XII. 11./ sz. MüM. rendeletet alapul véve a kategóriás alsó határ 6,30 Ft. E bértétel fele 3,15 Ft. A 3,15 Ft helyett a félóra ebédidőre gazdaságunk 4.— Ft-ot fizet naponta. A 4.— Ft alapjába véve nem sok, de ha azt vesszük, hogy egy dolgozó átlagosan 22 napot dolgozik havonta, akkor napi félórával számolva a 11 óra és ez 44.— Ft, éves viszonylatban 528.— Ft. Mindez egy dolgozóra vetítve. A gazdaságban munkaköri szünet térítésben átlagosan 813 fő részesül. Ennek a bértömeg kihatása közel félmillió Ft. A munkaköri szünet díjazása a bérszínvonal növekedésére is kihat, mivel azt az összeget a béralap terhére kell elszámolni. A bérszínvonal növekedésnél 1,3%-os növekedést eredményez. Munkaköri szüneti térítésre jogosultak: — a nem havidíjjal foglalkoztatott állandó fizikai dolgozók, és azok az időszaki dolgozók, akik hat hónapnál hosszabb időre szóló munkaszerződéssel vannak foglalkoztatva. Nem fizethető a munkaköri szünet a műszaki, adminisztratív és kisegítő állományba tartozó dolgozóknak, valamint a havidíjjal foglalkoztatott fizikai dolgozóknak és az alkalmi munkavállalóknak. Az alkalmi munkavállalókon kívül a havidíjas fizikai és nem fizikai dolgozóknak a munkaköri szünetet (ebédidőt) a napi törvényes munkaidőn belül kell biztosítani. Nem fizethető térítés továbbá azokra a napokra, — amely napon a dolgozó munkát nem végez, (szabadság, betegség, igazolt, igazolatlan, fizetett ünnep stb.) — amely napon a dolgozó 1 órát meghaladóan igazolatlanul van távol munkahelyéről, — amely napokon a dolgozó a napi törvényes munkaidő felénél kevesebbet dolgozik, tekintet nélkül arra, hogy igazoltan, vagy igazolatlanul van távol mukahelyéről. Labanc István munkaügyi vez. Az 1977-es évben örvendetesen fellendült gazdaságunk dolgozóinak sertéshizlaló kedve. Tekintve, hogy ezt a kedvet több oldalról igyekszünk a gazdaság részéről támogatni, bővítsük most ezt a sort, s szolgáljon néhány jótanács a sertéshizlaló gazdáknak az állatorvos tollából is. A hizlalás végeredménye számos genetikai és környezeti tényező együttes hatására alakul ki. Vannak kifejezetten zsírjellegű, lassú növekedésű fajták, amelyek zsírhizlalásra alkalmasak, s vannak, melyek adottságaik következtében a hústermelés céljára hizlalhatók eredményesen. A hizlalás eredményessége szempontjából döntő jelentőségű a hízók helyes takarmányozása. Legfontosabb, hogy az állatok életkoruknak, termelőképességüknek, hasznosítási céljuknak legmegfelelőbb mennyiségű, és minőségű takarmányhoz jussanak. Külön figyelmet kell fordítani arra, hogy a takarmánykeverékek összetétele ne csak a szükséges fő táplálóanyagokat biztosítsák, hanem a kisebb mennyiségben igényelt ásványi anyagok, mikroelemek, vitaminok a takarmányokban a magas szika termelést biztosító mértékben a hízósertések rendelkezésére álljanak. A jobb hizlalási eredmények biztosítása érdekében ezen túlmenően a kielégítő mértékű, nagy biológiai értékű fehérjék juttatásáról sem szabad megfeledkezni. Célszerű a hízósertések részére készült abrakkeverékekbe ízesítőanyagokat (Dovit) az emésztést serkentő enzimkészítményeket keverni! A sikeres sertéshizlalás egyik legfőbb alapkövetelménye, hogy a hizlalás ideje alatt egységes összetételű abrakkeverékek álljanak rendelkezésre. A rendszertelen takarmányváltoztatások figyelmet érdemlő teljesíménycsökkenést okoznak. Az etetett takarmányok egészséges alapanyagokból készüljenek. A romlott takarmányok miatt csökken a takarmányfogyasztás, s ez szintén eredményromlást von maga után. Az etetési technika olyan megoldása ajánlatos, amely a lehető legcsekélyebb takarmánypazarlással jár. Az etetések száma az alkalmazott takarmányozási módszertől függ. Száraz eleséggel való takarmányozásnál helyes az ad libitum (tetszés, ill. étvágy szerint) való etetés. Ebben az esetben akkor választjuk meg tökéletesen a hízósertések takarmányadagját, ha azok naponta test, súlyuk 3—5%-át kitevő abrakkeveréket fogyasztanak el. Igen nagy gondot és figyelmet kell fordítani a napi fejadag szabályozására. Hogy a sertések a felvett takarmányokat jól megemészthessék, bőséges ivóvízellátásukról gondoskodni kell. A vályúkban lévő víz szennyeződését, kifürdését nyitható fedőráccsal kell megakadályozni. Igen lényeges az, hogy a hízósertések számára elegendő száraz fekvő- és pihenőtér álljon rendelkezésre. Hagyományos elhelyezési viszonyok között a hízók takarmányát fedett helyen célszerű adagolni, hogy a csapadékos időben is zavartalanul fogyaszthassák el takarmányukat. Ilyen szállásokban ajánlatos az almozás fenntartása. Az épület jobb hőgazdálkodása érdekében téli időben a huzat kivédése céljából lengőajtókat, vagy gumi-, illetve műanyag függönyöket célszerű az ajtóra szerelni. A kifutók fenntartása az állatok kímélését szolgálja a nyári nagy melegben. Szorosan az állatok ápolásához tartozik az istállók tisztán tartása, fertőtlenítése. Napi teendő az etetésen kívül a tisztogatás és a trágya eltávolítása. Egyik legfontosabb feladat a hízók egészségi állapotának megfigyelése. Az egészségügyi ellátás, kezelés céljából minél előbb állatorvosi beavatkozást, szaktanácsadást vegyünk igénybe. A hízóállatok ápolása, gondozása csakis lelkiismeretes, hozzáértő figyelmességgel végezhető jó eredménnyel. Dr. Vági Zoltán állatorvos Tanácsok háztáji sertéstartóknak Új kormányzási rendszerrel ellátott vitorlázó repülőgép építésén dolgozik dr. Keselyűk Mihály főiskolai adjunktus.