Főiskolai Tangazdasági Híradó, 1979 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1979-01-01 / 1. szám

III. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM Boldog új évet M j évet kezdünk. Tervekkel, elképzelésekkel, remények­­­kel. Latolgatjuk, vajon nehezebb, vagy könnyebb lesz-e, mint a tavalyi volt. Munkánkat — legyen az mezőgaz­dasági üzemben, vagy oktatási intézményben, — az élet kö­vetelménye, hogy magasabb színvonalon kell folytatni. De mit is takar e sokszor használt és némelykor megfejt­hetetlen fogalom, hogy magasabb szinten? Nem valami em­berfeletti teljesítményt, önmagunk újbóli felülmúlását kíván­ja — bizonyára. Célszerűbb, átgondoltabb és hatékonyabb munkát, amelyben az eredmények olyan tartalékokból táplál­koznak, mint a munka jobb megszervezése, a szellemi és fi­zikai erő ésszerű felhasználása, a folytonos tanulás, a tapasz­talatok jobb megismerése és hasznosítása. Mindezek elképzelhetetlenek az emberi háttér, a vezetés, a munkahelyi légkör állandó „karbantartása”, elemző figyelé­se és javítása nélkül. Sokan talán úgy képzelik,­ hogy az in­tenzív, alkotó munka rangjának növekedése maga után vonja a személytelenebb munkahelyi, emberi kapcsolatokat. Holott pontosan fordítva áll a helyzet, az alkotómunka kibontakoz­tatása, a szellemi tartalékok felszínre hozatala feltételezi az állandóbb, lényeges elemeket tartalmazó munkatársi kapcso­latokat. Egymás jobb megismerését, a kedvező motívumok erősítését éppúgy feltételezi ez a kapcsolat, mint a zavaró té­nyezők kiszűrését, a lényeges kérdésekről­ adott folyamatos tá­jékoztatást, a döntéshozatal előtti véleménycserét, a partneri viszonyt vezetők és beosztott munkatársak között. Sok tennivalónkat kell folytatni az új évben, és akadnak majd újak is. Munkánk lényegéhez tartozik az is, hogy foly­ton hozzáigazítsuk a holnap növekvő követelményeihez. Ké­pesek legyünk kamatoztatni belső szellemi energiánkat, egy­ben kritikusan nézni tegnapi munkálkodásunkat is. Tangaz­dasági, főiskolai kollektívánk szép eredményeket ért el az 1978-as évben, közös munkálkodással. Az új, 1979-es eszten­dő sok feladatot, küzdést tartogat, melyhez tettekben, ered­ményekben, egészségben, egyéni boldogságban kamatozó boldog új évet kívánunk minden olvasónknak. ÁRA: 1 FORINT A r ■ Wm # I ■ [UNK]­­ w Az untok ösztönzése Az első félévben tangazdasá­gunkban az újítási tevékenység az előző év hasonló időszakához képest viszonylag lassan fejlő­dött. Ezt igazolja a benyújtott 6 újítás. Mint ismeretes, tangazdasá­gunk vezetősége az újítómozga­lom 30 éves évfordulója alkal­mából az újítási tevékenység fellendítésére augusztus 15-től december 31-ig újítási versenyt hirdetett. A verseny első szaka­szában tartózkodóak voltak az újítók, és a szakvélemények gyorsasága sem javult kielégí­tően. Augusztus végén részt vettünk a Mátészalkán megrendezett új­donságbemutatón, ahol sikere­sen mutatkozott be Gönczi Mi­hály és újítótársai által készített tartályládabillentő készülék. Október hónapban megtartott megyei újítási kiállításon több tablón mutattuk be az utóbbi évek legjelentősebb újításait. Az újítási kiállítás megtekintésére a központi javítóműhely újítóit is elvittük. Itt megismerkedtek újítóink azzal, hogy a megye ipari és mezőgazdasági üzemeiben mi­lyen színvonalú újításokat dol­goztak ki, és milyen eredménye­ket értek el. Október—november hónap­ban már látszott, hogy érdemes volt elindítani a versenyt, jelen­tősen növekedett a benyújtott és elfogadott újítások száma. Míg augusztus 15-ig a benyúj­tott újítások száma 8, december közepére 26-ra növekedett. Az eddig benyújtott 26 újítás közül: kísérletre elfogadva 5, megvalósításra elfogadva 7, újí­tási díj kifizetve 8700 Ft, jelen­leg elbírálás alatt 14. Ez ideig a legtöbb újítás a sertéskombinát és a központi ja­vítóműhely szocialista brigád­jaitól, egyénileg Gönczi Mihály és Fintor Károly újítóktól érke­zett be. Összességében elmondhatjuk, hogy az előző évekhez viszo­nyítva jelentősen fejlődött az újítási tevékenység. Tangazda­ságunk egyesülése óta egy évben sem nyújtottak be ilyen nagy számban újítást dolgozóink és a megvalósított megoldások száma is a legtöbb. Ha figyelembe vesszük, hogy jelenleg is több újítás kivitele­zésén vagy megfogalmazásán dolgoznak újítóink, elmondhat­juk, hogy az újítási verseny el­érte célját, az újítómozgalom fellendülőben van és minden re­mény megvan arra, hogy az a lendület továbbra is megmarad. Sarkady József fejlesztő technológus 1979. JANUÁR HO A tangazdaság gépműhelyében a borsócséplőgéppel egyidőben megkezdték a kombájnok javítását is. Kora tavaszra nyolc kom­bájn kisebb-nagyobb műszaki javítását végzik el a műhely dolgo­zói. (E. E. felv.) Eredményes év Az üzemi pártbizottsággal egyeztetve a sertéstelepek párt­­alapszervezetének vezetősége 1979. február 19-re tűzte ki az év végi beszámoló taggyűlés időpontját. Ettől számítva az időt úgy kell beosztanunk, hogy az év vége felé egyre sűrűsödő feladatainkat a tartalmi színvo­nal megtartása mellett, hiányta­lanul elvégezzük. Amikor számot adunk az el­múlt év munkájáról, feltétlen említést kell tennünk a pártfe­gyelem helyzetének javulásáról. Rendezvényeinket munkaidő után tartjuk, ettől függetlenül a megjelenés szinte valamennyi esetben elfogadható volt. Párt­tagjaink — ha nem is nagy lel­kesedéssel — tudomásul vet­ték a megváltoztathatatlan tényt és a korábban sűrűn ismétlődő többé-kevésbé indokolt távolma­radások a minimálisra csökken­tek. Taggyűléseinken a megjele­nés 90% fölött van. A pártoktatást a párttaggá ne­velési tervben szereplő párton­­kívüliek és a KISZ-fiatalok be­vonásával szerveztük meg. Az érdeklődés és az aktivitás évek óta jónak mondható. Várhatóan három év eltelte után több hall­gatónk részére javasolhatja majd a pártvezetőség az itt szerzett ismeretek alapján az alapfokú politikai iskolai vég­zettség elismerését. Jelentős sze­repe van ebben Volosinovszki György elvtársnak, aki propa­gandista feladatot lát el. Dicsér­hető szervező munkájáért Blon­­szky Mihály elvtárs, a hagyo­mányos telepek vezetője. Területünkön három pártcso­port dolgozik. Munkájukat a pártcsoportvezetők javaslatának figyelembevételével tervezzük. Indokolt esetben munkatervben nem rögzítet aktuális kérdése­ket is megvitatnak. Ilyen pl. he­lyi termelési gondok, egyéni vélt, vagy valós sérelmek. A pártrendezvények légköre jó. A hozzászólások szám szerint terjedelemben és tartalomban is azt bizonyítják, hogy alapszer­vezetünk vezetősége helyesen értelmezi és hajtja végre a párt­­demokrácia kiterjesztésére vo­natkozó feladatait. A segítőkész kritika, felvetések és javaslatok „nyitott fülekre” találnak, érté­kelésükre rendszeresen visszaté­rünk. A kerületvezetés beszámolta­tása rendszeres és folyamatos. Az elmúlt év során a tartalmi színvonal emelkedése volt ta­pasztalható. Nagyobb gondot kell fordítanunk a jövőben a beszámoltatások kapcsán felme­rült hiányosságok kiküszöbölé­sére, az ebből adódó közös fel­adataink következetes végrehaj­tására. A pártvezetőség számadása az egy év munkájáról kell, hogy tartalmazza a kerület egész te­vékenységének értékelését — beleértve a tömegszervezetek munkáját is — amely egyáltalán nem lebecsülendő. A sertéstelepek pártalapszer­­vezetének 24 fős kollektívája egyévi munkájáról összegezve elmondhatjuk, hogy bár a gaz­dasági eredményeink az ismert okok miatt szerényebbek, ered­ményes mozgalmi évet zártunk. Megszilárdult a pártfegyelem, egységesebbek lettünk és a tag­ság marx­sta—leninista ismere­tei bővültek. A körülmények kedvező alakulása mellett is nagy szükség van azonban az elkövetkező évi megnövekedett feladatok megoldásában, kerüle­tünk minden dolgozójának segí­tőkész, cselekvő támogatására. Fintor Károly párttitkár A TARTALOMBÓL: — Mit vár az 1979-es évtől? ★ — Az új feladatairól (3. oldal) (3. oldal) ★ — Bemutatjuk a testnevelési tanszéket (4. oldal) Jogsegély­szolgálatunkról A jogsegélyszolgálat bevezeté­sét, intézményessé tételét tan­gazdaságunknál két fontos fel­adat megoldása tette szükséges­sé; az egyik a dolgozók jogos problémáinak rendezése, a má­sik; az ehhez szükséges intézési idő csökkentése a munkaidő ja­vára. Tangazdaságunkban már két éve megalakult a jogsegélyszol­gálat és jól segíti a dolgozók jo­gainak védelmét, erősíti a dol­gozóknak munkahelyükhöz és a szakszervezethez fűződő kap­csolatait. A jogsegély a vállalati szak­­szervezeti munka szerves része, a konkrét érdekvédelmi tevé­kenység egyik fontos területe. A szolgálat legfontosabb fel­adata a jogi tájékoztatás, a fel­világosítás, a tanácsadás, feles­leges viták megelőzése, a válla­lat és a dolgozó közötti előzetes egyeztetés. A jogi képviselet vállalásának feltétele, hogy az adott ügy tá­mogatása ne legyen ellentétes a szocialista erkölcs követelmé­nyeivel, és hogy a dolgozónak valóban szüksége legyen a jog­segélyre. Munkaviszonyt érintő és társa­dalombiztosítási ügyekben a jog­segélyszolgálat akkor láthatja el a dolgozók képviseletét, ha fel­tehetően törvénysértés, vagy sú­lyos méltánytalanság látszik fennforogni. Családjog terüle­tén főleg a gyerektartás, szülő­tartás, házastárstartás iránti kö­veteléseknél, gyermekelhelyezé­si ügyeknél adhat a dolgozónak jogi támogatást. A jogsegélyszolgálatot a tan­gazdaság minden dolgozója igénybe veheti, tehát az is, aki nem szakszervezeti tag. Jár a segítség a nyugdíjasok­nak, a szakmunkástanulóknak, sőt bizonyos esetekben a jogo­sult eltartott hozzátartozójának, özvegyének és árvájának is. A szakszervezet ezzel a jogse­gélyszolgálati tevékenységgel el­sősorban azokon akar segíteni, akik a legjobban rászorulnak, akik képtelenek lennének pl. ügyvédet fogadni. S itt kell azonnal megemlíteni a jogse­gélyszolgálat INGYENESSÉGÉ­NEK elvét. Az ingyenesség azt jelenti, hogy a rászoruló dolgo­zónak külön költségeket nem kell fizetnie, az üggyel kapcso­laban felmerülő illetékeket vi­szont viselnie kell. Tilos a jog­segélyszolgálatot ellátó dolgo­zónak anyagi, vagy egyéb szol­gáltatást adni és felajánlatni. A jogsegélyszolgálat ingyenes vol­ta tehát mentesíti a jogsegély­­szolgálathoz forduló dolgozót az alól, hogy a jogsegélyt ellátó munkájáért munkadíjat fizes­sen. Mentesíti az ún. készkiadá­sok fizetése alól is. Ennek értel­mében nem kell fizetnie a tele­fonköltségekért, a postai bélyeg­költségért, a helyi útiköltséget sem kell megfiztenie. Az eljárás során felmerülő költségeket vi­szont a dolgozónak kell viselnie. A jogsegélyszolgálat feladata a jövőben is a szakszerű jogi ta­nácsadás, a viták, pereskedések lehetőség szerinti megelőzése, dolgozók ügyes-bajos dolgainak intézése, a mulasztások, munka­idő-kiesések további csökken­tése. Dr. Beleznay József, a jogsegélyszolgálat vezetője

Next