Főiskolai Tangazdasági Híradó, 1981 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1981-01-01 / 1. szám
Időszerű szakmai kérdések Életük szerves része az erdő Környezetünket — ahol élünk és dolgozunk — nehéz lenne fák nélkül elképzelni. Nemcsak díszítik lakó- és munkahelyünket, hanem igen fontos biológiai szerepet játszanak levegőnk megújhodásában. Az emberiség régóta különös gonddal bánik az erdő fáival, a lehetőségeken belül tovább növeli területét. Kerek száz éve, hogy Magyarországon megjelent az első erdőtörvény. A Magyar Természetbarát Szövetség keretén belül 15 éve működik a Társadalmi Erdei Szolgálat, amelynek társadalmi aktívái nagy segítséget nyújtanak erdeink védelmében. Az erdők 3/4 része fatermesztés céljait szolgálják. A mindennapi életünkben a fa, mint nyersanyag nélkülözhetetlen. A legfontosabbak közül kiemelkedik a papír alapanyagaként, de igen jelentős szerepe van, mint energiahordozó. Igaz a közmondás is, hogy a fa elkíséri az embert egész életében a „bölcsőtől a koporsóig”. Gépsorok munkában A fa felhasználási köre igen nagy és rohamosan növekszik az egész világon. Földünk élőfakészletét 400 milliárd köbméterre becsülik. Átlagosan az egy évben kitermelt mennyiség az évi növedék fele. Nagy tartalékok halmozódtak fel, amely kitermelése a hagyományos módon nem lehetséges. A nagy fakitermelő országokban a gépesítés színvonala óriásit fejlődött. A szántóföldi kultúrákhoz hasonlóan különböző gépsorok végzik a nehéz fizikai munkát és szakértelmet igénylő fakitermelést. Felgyorsult világszerte a fa ipari feldolgozása (aprítékgyártás, farost- és furnérlemezgyártás és különféle félkész és kész fagyártmányok) is. A kutatóintézetek a fafajon belül új vagy szelektált fajtákat állítottak elő, amelyek előnyösebb tulajdonságokkal rendelkeznek a hagyományos fajtáknál. Az Erdészeti Tudományos Intézet Gödöllői Arborétumában 115 fenyő, 106 akác és 559 egyéb fafajta van vizsgálat és megfigyelés alatt. Magyarországon 1,6 millió ha erdő van, ez az összes mezőgazdasági terület 18%-a. Fafaj szerinti megoszlása: tölgy 23%, akác 22%, fenyő 13%, nyár 9%, egyéb fafajok 33%. Felszabadulásunk óta 500 ezer ha. erdőt telepítettünk. Erdőművelésünk korszerűsítése és az új erdők belépése nyomán az ország élőfakészlete 125 millió m 3- ről 240 millió m 3-re nőtt. Az új erdők telepítésében nagy részarányt képviselnek a mesterséges nyár erődítések, így Franciaország, Spanyolország, Olaszország és Dél-Korea mögött az ötödik lenagyobb nyárfatermesztő ország vagyunk. Az állami gazdaságok a felszabadulás óta 70 ezer ha új erdőt telepítettek. Erdészeti együttműködés Az erdészeti üzemtervek szerint országosan 8 millió m3 kitermelésére van lehetőség, amely az ezredfordulóra mintegy 10 millió m’-re emelkedik. Ezzel szemben 1979-ben 7,3 millió mk-t termelt ki az ország, így nálunk is tartalék képződik. A jelenlegi kitermelésünk mellett az ipari fa 75—80%-át importból fedezzük, viszont egykét választékból, illetve fagyártmányból nagy mennyiséget exportálunk. Importból nagyobbrészt fenyőszükségletünket fedezzük, Európában a legnagyobb fenyőimportáló ország vagyunk. Fenyőszükségletünket gyakorlatilag a Szovjetunió fedezi, amelynek erdőterülete a világ összes erdeinek 55 ° C-át teszi ki. A Szovjetunióhoz a népgazdaság más ágazatához hasonlóan szoros szálak fűznek. Együttműködünk a faterméstani kutatásokban, a Szovjetunió génkészletének hasznosításában, erdőgazdálkodásban, a gépesítési kutatásokban. A szovjet—magyar műszaki tudományos együttműködés keretén belül — amely már 30 éves múltra tekint vissza — jelentős helyet foglal el az ukrán—magyar erdészeti együttműködés. Gazdaságunk erdőterülete 375 ha. Az 1976—1980 években 100 ha új erdővel növekedett a terület, ezenkívül 18 ha erdőfelújítást végeztünk el. A gépi ápolás érdekében a telepítésnél alkalmaztuk a fafajnak legjobban megfelelő telepítési hálókat. A telepített erdők és erdőfelújítások területileg Nyíregyháza zöld övezetében vannak, a sertéskombinát Bertalan-tanya és környékén 65 ha, Ilona-tanyán 35 ha. Fafaj szerinti megoszlása: 90% nemes nyár, 9% akác, 1% erdei fenyő. Exportlehetőségek Fakitermelésünk és faanyagforgalmazásunk az elmúlt időszakban gyökeres fejlődésen ment keresztül. Az 1976-ban kitermelt 500 m 3 mennyiség 1979-re 1900 nettó érre emelkedett, 1980-ban meghaladja a 2000 m 3-t. Gazdaságunk faanyag értékesítésében az ÉRDÉRT—ÁGKER társasági szerződésben érdekelt. Adottságainkhoz mérten az exportlehetőségeinket kihasználtuk, így Ausztriába rostfát, Olaszországba tűzifát, nyárrönköt, papírfát, Jugoszláviába papírfát exportáltunk. Legjelentősebb exportunk a papírfa, amelyből az utóbbi 3 évben több mint 500 ma-t küldtünk el. Természetesen mennyiségileg legjelentősebb a belföldi forgalmazás. A nyárfa kitermeléséből származó választékok forgalmazására, szinte korlátlan lehetőségünk van, a szerződés kereten belül. A választékok közül legnagyobb jelentősége — mennyiségileg is — az almaexportunk számára gyártott Szabolcs láda alapanyagának, a nyárkivágásnak van. 1980-ban ezt a választékot a Bodrogközi Állami Gazdaság fogadta. Egyre nagyobb gazdaságunk belső faigénye. Évente 200—300 m3 anyagot adunk át belső felhasználásra, segítve ezzel a többi ágazatot. Bányász Dezső erdészetvezető Nyárrostfa-rakodás a meleghegyi iparvágányon. Új év • új feladatok Kozák János igazgató nyilatkozata A „Kelet-Magyarország” újévi számában összeállítást közölt arról, milyen eszközökkel igyekeznek jobbítani a gazdálkodást a megye öt gazdaságában. Ebben helyet kapott Kozák Jánosnak, a tangazdaság igazgatójának rövid nyilatkozata is, melyet a ,,KM”-ból átvettünk. A kérdésre a tangazdaság igazgatója így válaszolt: — Nem a legjobban rajtolunk 1981-ben, mert tavasszal végezzük majd azt a munkát, amit októberben, novemberben kellett volna. Persze kesergésre nincs okunk, 1980-at úgy fogadjuk el, ahogyan volt. Tavalyi nyereségünk meghaladja a tizenötmillió forintot még a kedvezőtlen időjárás ellenére is. A termelési szerkezetben nem tervezünk változást, viszont célunk a jövedelem fokozása, a hatékonyság növelése. Ennek elérése érdekében búzából 4,3, kukoricából 5,5, burgonyából 26 tonnás átlagtermést tervezünk. Ebben az évben több mint félmillió gyümölcsfaoltványt is szeretnénk értékesíteni. — A gazdaságban nagy volumenű az állattenyésztés. Egy kocától — éves szinten — közel két tonna hús értékesítését tervezzük, s úgy érzem elérjük az 5250 literes tejtermelési átlagot is, amit az állami gazdaságok terveiben az évtized közepére terveznek. Az 1981-es gazdasági évünk tervszámai reálisak, teljesíthetők, így a gazdaság kollektívája képes arra, hogy teljesítse a kitűzött feladatokat. Mit tud az új szabályozórendszer? A VI. ötéves tervben szereplő feladatok eredményes végrehajtása érdekében szükségessé vált a mezőgazdasági üzemek — közöttük az állami gazdaságok — pénzügyi szabályozórendszerének továbbfejlesztése, egyes területeken annak módosítása. A szabályozók változásai különösen az állami támogatások csökkenése, az ipari árak növekedése, a mezőgazdasági termékek felvásárlási árainak emelése érezteti hatását a mezőgazdasági nagyüzemek jövőbeni eredményében. A teljesség igénye nélkül a jelentősebb változásokat a következőkben ismertetem: A) A beruházások támogatása: 1. A vásárolt gépekre eddig adott állami támogatás a traktorok vonatkozásában 20%-ról 15%-ra csökken. Az egyéb gépek beszerzésénél a támogatás mértéke lényegesen nem változik. 2. Az építési beruházások finanszírozási rendszere és az állami támogatás mértéke jelentősen változik. 1981. január 1. után csak a tejtermelő tehenészetek és a sertéstartás építési beruházásaihoz adható állami támogatás. Lényeges változás, hogy az állami támogatást a jövőben csak az építkezés teljes befejezése után folyósítják, tehát a befejezésig csak a saját fejlesztési alap és az igénybe vett hitel szolgál fedezetül a beruházás megvalósítására. A tejtermelő tehenészetek építési beruházásaihoz 30%-os, vagy új tehén-férőhelyként 18 000 Ft fix összegű támogatás nyújtható. A sertéstartási létesítményekhez 35%-os, vagy újonnan belépő utóhizlaló férőhelyenként 7000 Ft fix támogatás adható. A rendszerben új dolog, hogy a százalékos támogatás a már meglévő telepek korszerűsítéséhez, vagy az üzemeltetéshez szükséges, de korábban meg nem épített létesítményekhez akkor is igényelhető, ha az a férőhelyek számának növekedését nem eredményezi. Az állami támogatást a vonatkozó tervek alapján — az építkezés megkezdése előtt — kell igényelni. Állami gazdaságok vonatkozásában az állami támogatást a PM Bevételi Főigazgatóság Területi Igazgatósága a költségvetés szerinti kivitelezési költségre engedélyezi, és azt utólag akkor sem módosítja, ha a tényleges bekerülési költség az eredeti költségvetésnél több vagy kevesebb. 3. Az ültetvénytelepítés és korszerűsítés támogatásának rendszere és mértéke lényegében nem változik. 40%-os mértékű beruházási támogatás nyújtható — többek között — a meglévő szőlő- és gyümölcsültetvények korszerűsítéséhez. Az új telepítésű szőlő- és gyümölcsültetvényekre fix összegű támogatás nyújtható. 4. A megszűnt állami támogatások részbeni ellensúlyozására az építési beruházáshoz és a beruházásnak minősülő korszerűsítésekhez igénybe vett hitelekre — a jogszabályban meghatározott esetekben — két-, illetve négyszázalékos kamat visszatérítés igényelhető. 5. Forgóalap-kiegészítés 1981. január 1-től csak a húshasznú tehénállomány növelése esetén igényelhető, darabonként 20 000 Ft adható. B) A felvásárlási árak változása. A termelési költségek növekedésének részbeni ellensúlyozására a mezőgazdasági felvásárlási árak átlagosan 5%-kal emelkednek. Ezen belül 100 kg-onként a takarmánygabona 25, az étkezési búza 20, a kukorica 18, a cukorrépa 5, a dohány 200, a vágómarha 160, a vágósertés 200, a vágóbaromfi 250 Ft-tal növekszik. C) Az ipari árak változása A mezőgazdaság termelési költségeire jelentős hatást gyakorolnak az ipari árak emelkedései. Az ipari termékek árai általában 5—8%-kal növekednek. D) Egyéb változások a szabályozórendszerben. A földadó új tételei az átlagosnál jobb földterületen gazdálkodókra a korábbinál magasabb, az átlagosnál gyengébb feltételek mellett termelőkre mérsékeltebb elvonást eredményeznek. A termelési adó fizetési kötelezettsége az eddigieken kívül 1981-től kiterjed a fakitermelő tevékenységre is. Fakitermelésnél az adó alapja az erdőfenntartási járulék. Az adó mértéke: az erdőfenntartási járulék 90%-a. A faipari alapanyagok és félkész termékek után elszámolandó adó a jelenlegi 6%-ról 14%-ra emelkedik. A munkadíjadónál lényeges változás, hogy a jövőben, ha a mezőgazdasági nagyüzemben a tárgyévi munkadíj tömeg az előző évihez viszonyítva nem növekszik, akkor az egyébként adómentesen elszámolható növelésen felül további 3%-os emelés valósítható meg adófizetési kötelezettség nélkül. A jövőben az ipari és építőipari tevékenységből származó árbevétel után műszaki fejlesztési alapot kell képezni. Ennek mértéke az árbevétel 0,1—2%-a. (A részletezést a jogszabály tartalmazza.) A műszaki fejlesztési alapot a központi alapba kell befizetni, gazdaságon belül fel nem használható. A 20 000 Ft bruttó érték alatti állóeszközök a jövőben fogyóeszköznek minősülnek. Az átsorolás következtében az amortizáció mértéke csökken. Az állóeszközök állami támogatásának csökkenése következtében a termelési költségként elszámolandó amortizáció értéke növekszik. Az amortizáció mértékének növekedése és csökkenése a fejlesztési alap képzésére egyenes arányban hat. Kemecsei István főkönyvelő A szabályozók módosításából csak azokat emeltem ki, melyek a mi gazdaságunk eredményére lényeges hatással vannak, s még azokat sem teljeskörűen. E cikk célja az általános tájékoztatáson kívül a figyelem felkeltése az új jogszabályok megismerésére.