Tangazdaság, 1988 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1988-01-01 / 1. szám
VI. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ÁRA: 1,80 FT 1982. JANUÁR HU Gondolatok újévkor Egyre távolabbról, egyre halványabban halljuk a szilveszteri, újévi pohárcsengést, a jókívánságokat. Az ünneplés, a megérdemelt kikapcsolódás után az élet rendje, hogy folytatni kell a munkát, vagy újra kezdeni, megerősíteni magunkban ami jó, megkísérelni változtatni azon, amit felismertünk, hogy nem jó ... Egyszerűen szólva annyival is elintézhetnénk az új évet, hogy az alapjában olyan lesz, amilyenné mi magunk alakítjuk. A valósóság mégis ennél sokkal bonyolultabb. Nem légüres térben élünk, hanem közösségben , családban, munkahelyen, iskolában — s aligha gondolhatjuk komolyan, hogy minden külső körülményt a magunk jól felfogott érdekei javára képesek vagyunk befolyásolni. Léteznek élet- és munkakörülmények, árak és bérek, erősödő követelmények, újabb és újabb igények, amelyekkel számolnunk kell. De nem így volt ez a múlt évben is? Józanul gondolkodó, az életet a szélsőségek mellőzésével megélő, önmagában bízó ember újévi optimizmusa ezért is mondható megalapozottnak. Olyan társadalmi, politikai és gazdasági közegben élünk, amely — ha mind nagyobb intenzitást és eredményesebb munkát is kíván mindnyájunktól — emberhez méltó jutalmat ígér és ad is. Okosabb, ésszerűbb és gondosabb munkálkodással, egy kicsit takarékosabb, de nem kuporgató és önsanyargató szemlélettel, mind az egyének, mind a nagyobb közösségek sokat valóra válthatnak abból, amit a jókívánság röviden így rögzített: boldog új évet... Minden külső körülményt, való igaz, nem tudunk függetleníteni magunktól — és ez éppúgy vonatkozik országunk népgazdaságára, mint a saját, családi pénztárcánk egyensúlyára — de igen sokat ártalmatlanná tehetünk. Okos mértéktartással olyan egyéni és közösségi célokat tűzhetünk magunk elé, amelyeknek megteremtettük a feltételeit. Meg kell barátkoznunk — a gyors léptek helyett — a fokozatos, az apróbb lépések tudományával, szemléletével is, amelyek előbbre visznek. Tudni kell örülni a kisebb eredményeknek, sikereknek is, nemcsak a látványos, a falrengető, a másokat meghökkentő teljesítményeknek. Nem az új év, hanem korunk követelménye, hogy egészséges önvizsgálattal állítsuk méltó helyükre az olykor fényüket vesztett, megkopott erkölcsi értékeinket. Ne kézlegyintés, vagy gyanakvással felérő dicséret övezze azokat, akik csak jól, becsülettel tudnak dolgozni, s talán mégis nehezebben jutnak előre az anyagi javak megszerzésében. Ne legyen nagyobb tekintélye egyetlen közösségben sem a szerencséseknek, a rámenősebbeknek, akik gyakran lenézik az „élhetetleneket”. Előfordul, hogy sajnálat, szánalom lengi körül az ilyen embereket, akik ugyan nem költik haszontalanságra a jövedelmüket, nem szórják a pénzt, de valahogy mégse jutnak az ötről a hatra. Vegyük észre jobban a csendben, önreklámozás nélkül dolgozó embereket, akik soha nem emelnek szót a maguk érdekében, és mindig a sor végén állnak, ha fizetést, bért emelnek, lakást osztanak ... Kapjon nagyobb megbecsülést, köszönetet, a nyílt és őszinte szó, vélemény, a kritikai szellem, a közösségért önzetlenül munkálkodó ember. Az új évben jobban kell merítenünk mindenütt az emberben rejlő, kiapadhatatlan forrásból, de ehhez táplálni is kell e forrást. Emberi szóval, közeledéssel, okos szigorral, követelménnyel, de mindig az embernek kijáró tisztességgel Gyulatanyán a két ünnep között dolgoztak a gépjavítók. Képünkön: kombájnok a szerelőcsarnokban. Kertész Mihály és Kertész Sándor javítás közben. Törzsgárdatagság, balesetvédelem Decemberben ülést tartott a vállalati szakszervezeti bizottság. Az első napirendi pontot Kaisler Zoltán személyzeti osztályvezető terjesztette elő. Az új törzsgárdaszabályzat, mely 1982. január 1-gyel lép hatályba, foglalkozik első részében azzal, hogy kik lehetnek törzsgárdatagok. A tangazdaságnál, jogelődjeinél eltöltött legalább 5 éves folyamatos munkaviszony esetén az állandó dolgozók megszerezhetik a törzsgárdatagságot. Az időszaki és nyugdíjas dolgozók, akik a gazdaságba évente rendszeresen visszatérnek, az elbírálás időszakában az eltöltött, összeszámított munkaviszonyuk az 5 évet eléri, szintén megszerezhetik a törzsgárdatagságot. A törzsgárdaszabályzat foglalkozik továbbá a törzsgárdatagok jogaival és kötelességeivel, az erkölcsi és anyagi megbecsüléssel, valamint a törzsgárdatagság keletkezésével, megszűnésével, illetve szünetelésével. Az új törzsgárdaszabályzathoz többen hozzászóltak, véleményt nyilvánítottak. A javaslatokkal együtt a vszb-tagok elfogadták, amit majd a januárban sorra kerülő bizalmi testületi ülés hagy jóvá. Az 1981. évi baleseti és munkavédelmi helyzet alakulásáról Markovics Miklós munkavédelmi vezető adott tájékoztatást. Az elmúlt év azonos időszakát figyelembe véve, kedvezőtlenül alakult az 1981. évi baleseti helyzet, különösen a táppénzes napok száma. Míg 1980-ban 373 nap volt, 1981-ben eddig 635 a kiesett napok száma. A balesetek többségénél az okok és okozati összefüggések között első helyen állnak a sérült dolgozók kedvezőtlen személyi, szakmai és magatartásbeli problémái. Előfordul továbbá munkaszervezési és ellenőrzési hiányosságok is. A következőkben a tárgyi feltételek biztosítása mellett nagyobb figyelmet kell fordítani arra, hogy a személyi és munkaszervezési tényezők hatékonyabban érvényesüljenek. Az 1982. évi tagdíjbesorolásról és az 1981. évi tagdíj teljesítéséről Módis Imréné számolt be. A tagdíjfizetési fegyelem laza, különösen a gyulatanyai kerületben. Dolgozóink figyelmét felhívjuk arra, hogy a besorolásnak megfelelően fizessék a havi tagdíjukat. Kovács Bertalan vszb-titkár az időszerű szakszervezeti feladatokról tájékoztatott. Többek között ismertette a politikai oktatás fontosságát. Az 1982. évi üdülőjegyekről szólva, kérte a főbizalmiakat, ismertessék a tagsággal, s az igényeket mielőbb nyújtsák be a vszb-nek. Szó esett még a szocialista brigádok önértékeléséről, a jog- és hatáskörről. Diú ldú íiáj énei lé liánunk minden kedves ohm sónknak ! (Elek Emil felvétele) írjuk együtt lapunkat Lapunk a „Tangazdaság” tartalmi jobbítása, életszerűbbé tétele, hitelességének, pontosságának erősítése, a cikkírói, tudósítói munka megbecsülése, közérdekű haszna — ezek a gondolatok kaptak helyet azon baráti találkozón, amelyet a gazdaság párt-, gazdasági, társadalmi szerveinek vezetői rendeztek a Magyar Sajtó Napja alkalmából. Olyan vélemény és kölcsönös információcsere volt a sajtónapi megbeszélés, amely a havonta megjelenő munkahelyi lap egyre növekvő szerepére és feladataira irányította a részvevők figyelmét. Többen elmondták, hogy a lapot a tangazdaság dolgozóinak többsége érdeklődéssel veszi kézbe és sok hasznos olvasmányt talál azokban. A különböző, távolabbi kerületek dolgozói is várják a lapot, hasznos tájékoztatásokat merítenek az egyes írásokból, olykor pedig saját munkás portréjukat, hétköznapjaik egyegy epizódját ismerik fel a megjelent riportokban, cikkekben, arcképvázlatokban. Egy-egy szakmai kérdés, időszerű gazdasági, termelési, vagy éppen szociális, egészségügyi témakör megvilágításával is jól segíti a „Tangazdaság” a munkahelyi közérzet, demokratizmus formálását, a gazdatudat erősítését. Számos megszívlelendő és közösen elvégzendő tennivalóra is felhívta a figyelmet a kötetlen hangulatú megbeszélés, melyen a párt-, gazdasági, társadalmi szervek vezetőin kívül azok is részt vettek, akik nevével a leggyakrabban találkoznak a lap olvasói. Még jobban kell törekednünk arra, hogy a lap azokra a munkahelyi kérdésekre igyekezzen választ adni, amelyek a dolgozók többségét vagy egy kisebb közösséget foglalkoztatnak. Javaslatként hangzott el; jó lenne kiszélesíteni a közvéleménykutatást, minél több tangazdasági dolgozót megkérdezni arról, mit olvasnának a legszívesebben lapjukban, milyen tématervet állítson össze egy-egy időszakra a társadalmi szerkesztő bizottság. Természetesen szó esett a pontosság, a megbízhatóság mindig érvényes követelményeiről is, melyhez a szakemberek, a különböző területek, ágazatok vezetői minden segítséget megadnak. Szorító azonban általában az időhiány, az írások leadása határidőhöz kötött, a valóságban szinte nincs lehetőség egy-egy írás visszaadására, átdolgozására, vagy éppen kihagyására. Kis lapunk, lévén négyoldalas és kis formátumú, mégis sok kéziratot „kíván”, ezért is szükséges tovább bővíteni a cikkírók, tudósítók, érdeklődők körét. De nem csak ilyen praktikus okok miatt, hanem azért, hogy minél több dolgozó érezze sajátjának a lapot és tudjon örülni a jó, hasznos, sokat mondó olvasmányoknak és bosszankodni, ha tőle távol álló, nehézkes, vagy éppen szakmailag nem éppen hibátlan mondatok is becsúsznak némely írásba. Szerkesszük, írjuk együtt lapunkat. Vendégház A faiskolai beruházás keretében megépült szociális létesítmény megfelelő kihasználása hosszú ideig gondot okozott a gazdaság vezetőségének. Az elmúlt időszakban végzett széles körű igényfelmérés végül is eredményhez vezetett. Megállapodás született az idegenforgalmi hivatallal, amelynek alapján lehetővé válik az épület jobb kihasználása. Az ország és a megye tájait megismerni ideutazó külföldi turisták elszállásolását szolgálják majd a korszerűen berendezett helyiségek. Így a betakarításkor jelentkező vendégmunkások szállásigényének kulturált kielégítése mellett e szolgáltatással biztosítjuk a létesítmény folyamatos hasznosítását.