Fókusz, 1982 (12. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-12 / 1. szám

1982. JANUÁR 12. Beszámoló taggyűlés a Kalibergyárban A Kalibergyárban is meg­történt a beszámoló taggyűlés. Az alapszervezet vezetősége — az egyéni beszélgetésekkel — jóval előbb megkezdte az előkészületeket a számadásra. Tagságunk nagyon sok olyan gondolatot vetett fel, melyet a jövőben hasznosítani kell. Szinte az egyéni beszélgeté­sekkel egyidőben kezdte meg munkáját a jelölő bizottság is — agit-prop. titkárunk ugyan­is év köz­ben eltávozott a gyár­ból —. Tevékenységét semmi sem nehezítette, mivel vezető­ségünk olyan elvtársra tett ja­vaslatot a megüresedett tiszt­ség betöltésére, akinek szemé­lyével párttagjaink majdnem teljes egészében egyetértettek. Ilyen előzmények után ke­rült sor a beszámoló taggyű­lésre. Anyagát vezetőségünk kollektíván állította össze, minden reszortos önállóan ér­tékelte a saját területén kitű­zött feladatok megvalósítását, feltárták a terület problémáit is. Taggyűlésünk ünnepélyes volt. A beszámolót megelőzően Bogáta József­et, a taggyűlés elnöke meleg szavakkal mél­tatta az MSZMP megalakulá­sának 25. évfordulóját. Tag­jaink közül három elvtársunk­: Gál Józsefné, Kalmár Zoltán, Sasvári János büszkélkedhet a negyedszázados párttagsággal, őket alapszervezetünk vezető­sége az MSZMP KB által ado­mányozott emléklappal és könyvvel köszöntötte. A beszámoló részletesen fog­lalkozott a gazdasági munká­val. Megállapította, hogy párt­­szervezetünk jól irányította ezt a tevékenységet, párttag­jaink példamutatóan végezték gazdasági munkájukat Nem szabad figyelmen kívül hagyni azonban párton kívüli dolgozóink munkavégzését, hi­szen ők is derekasan helyt áll­tak. Kollektívánk erőssége és jó munkavégzése abban nyil­vánul meg, hogy egy ember­ként képes felnőni a felada­tokhoz. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint a 40 db vasko­hászati erőmérőcella legyártá­sa. Májusban még a műszaki fejlesztés mérnökei rajzasztal fölé hajolva nézegették, hogy mit kell majd gyártani, s no­vember utolsó hetében leszál­lítottuk a megrendelőnek a 40 db jó minőségű, nagy bizton­ságú, új lezárási módszerrel (plazmahegesztéssel) készített cellát, amit a Szovjetunióban fognak különböző helyeken be­szerelni. Kollektívánk jó munkavég­zését bizonyítja az is, hogy éves termelési és árbevételi tervünket nemcsak teljesítet­tük, hanem szerény mértékben túl is teljesítettük. A beszámoló a továbbiakban foglalkozott szervezeti, ideoló­giai és oktatási kérdésekkel. Kisléghy Imre, a kerületi pártbizottság képviselője érté­kelte alapszervünk és vezető­ségünk éves munkáját, amit jónak ítélt meg. Ezután Mara! László igazgató szólt 1981-ben végzett munkánkról, majd az elkövetkezendő év teendőit vázolva elmondta, hogy nagy feladat hárul párttagjainkra, egész kollektívánkra. A beszámoló taggyűlés kere­tében választottuk meg Kaja­­tin László elvtársat a meg­üresedett agit-prop. titkári posztra. A párttitkár elvtárs válaszadásával és rövid elnöki összefoglalóval fejeződött be az éves beszámoló taggyűlés. Dobovics Gábor tömegszerv. fel. Új titkár a technológián Szép Kálmánt választotta meg titkárának az a 2. alap­­szervezet, amely évek óta az egyik legkiegyensúlyozottabb teljesítményt nyújtja a gyár­ban: nincsenek sem nagy hul­lámhegyek, sem mély hullám­völgyek a munkájukban, egyenletesen dolgoznak. Szép Kálmán 1970-ben vé­gezte el a műszaki egyetem villamosmérnöki karát, és ugyanebben az évben került a gyárba. Ösztöndíjas volt, de hogy nemcsak az aláírt szerző­dés köti a gyárhoz, az is bizo­nyítja, hogy most, hat évvel az előírt idő után is itt talál­ható a technológián — ahol tizenegy évvel ezelőtt kezdett. Jelenleg az elektromos csoport vezetője, a számítástechnikai perifériák, valamint a labor­műs­zerek elektromos részei tartoznak hozzájuk. Az ő spe­ciális területe: a floppy-család­, illetve annak elektromos része. Nem fenyegeti „munkanélkü­liség” : tudvalevő, hogy mind a duplasűrű beírású, mind a mi­ni floppy disc „O” sorozatgyár­tása 1982 első negyedévében várható, és ez meglehetősen nagy feladatot ró majd a tech­nológiára is. Középiskolás korában, 1960- ban lett KISZ-tag, és 1973-ban kérte felvételét a pártba. 1979. végén választották be az ötta­gú vezetőségbe, ő lett a szer­vező titkár. Időközben elvé­gezte a Marxista-Leninista Es­ti Egyetem kétéves politikai gazdaságtan szakosítóját, így nemcsak szakmailag, de poli­tikailag is felsőfokú végzett­séggel rendelkezik. A közeljövő terveiről szólva elmondta, hogy nem akar min­denáron bizonyítani: nem az új titkár alkalmasságát alátá­masztó propagandasikerekre van szükség hanem az eddigi munka folytatására. Kiemel­kedő feladatnak tartja a párt­építő tevékenységet — különös tekintettel a fizikai állomány­ra —, valamint a gazdaságse­gítő és ellenőrző munkát. Ez utóbbiban komoly jelentősége lesz a párttagok személyes pél­damutatásának is. Saját tervei között első helyen áll egy újabb diploma­terv elkészítése: gazdasági mérnök lesz. Az FDJ hívei November 24-én tartották meg az FDJ évvégi értékelé­sét és új vezetőség választá­sát. Az új titkár Reiss Andreas lett. ★ December 9-én tartotta meg karácsonyi ünnepségét az FDJ. Az összejövetelt a Gólban ren­dezték ,ahol részt vett hat ma­gyar meghívott vendég is. A megemlékezés vidám, kellemes és bensőséges hangulatban zaj­lott le. Természetesen az aján­dékozás sem maradt el. ★ Az NDK és a Magyar Nép­­köztársaság államközi szerző­désének keretében vé­gzett ki­emelkedő munkájáért Mórocz Zsuzsa, a MOM KISZ-bizottsá­­gának titkára elismerő okleve­let kapott. FÓKUSZ Az év újítása Úgy emlegették, mint az év legnagyobb újítását. Jogosan. Mindössze fél évvel a beveze­tése után 3 648 174 forint utó­kalkulált vállalati hasznos eredményt hozott. Évenként több mint hétmillió értékű valutát takaríthatunk meg ve­le. Adott gazdasági helyzetben nem kell külön méltatni az ügy jelentőségét. SZIRÁKI LÁSZLÓ TECH­NOLÓGUS: Tíz éve vásárol­tuk meg a FEX—3 mágnes­tárcsás adattároló gyártási sza­badalmát, bizonyos alkatré­szeit továbbra is valutáért kel­lett beszereznünk. Ezek közé tartozott az író-olvasó rész kerámia szánja is. Jogosan fogalmazódott meg az igény, hogy próbáljuk meg belföldi alapanyagból, saját munkával előállítani, illetve minél ala­csonyabb feldolgozottsággal vásárolni. Megfelelő alapanyagot bel­földön nem találtunk, azonban sikerült elérni, hogy a fran­cia fél a félkész alkatrész he­lyett nyers kerámia lapokat szállítson, amelyekből egyen­ként 5-5 darab kerámia lap­kát lehet előállítani, így egy kerámia lapka ára felére csökken és a gyártandó men­­­nyiség figyelembevételével ez hozza az évi hétmillió forint megtakarítást. CZAKÓ MIKLÓS A 18. OSZ­TÁLY (KÖSZÖRŰS MŰHELY) CSOPORTVEZETŐJE: A tő­kés import csökkentése érde­kében a nyers kerámia lapok­ból kiindulva készítjük el a kész kerámia szánokat.­­ Az újítás célja a nagyüzemi szin­ten használható­­ technológia kidolgozása, a gyártószerszá­mok kialakítása volt. A kerámia szánok gyártásá­val kezdettől fogva ebben a műhelyben foglalkoztunk, ugyanis az itt használatos gé­peken és gyémántszerszámok­­kal végezhető el — rendkívül szigorú mérettűrésekkel — az igen kemény anyag finomfor­gácsolás jellegű megmunkálá­sa. Az időközben megszerzett gyártási tapasztalatok adták az alapot az újabb munkafázis kidolgozásához. A vásárolt nyersanyag lap­méretét a síkoptika készíti el. Ezt követően kerül hozzánk szétdarabolásra. Igen nagy gondot okozott a mechanikus befogószerszám kialakítása, mert annak a darabolás egyes fázisaiban 8 darab kerámia lapkát kell külön-külön, már szétdarabolva megtartani.­­ A darabolási művelet befejezté­vel utánmegmunkálást nem igénylő, kész alapméretű ke­rámia lapkákat kapunk mini­mális hulladék képződése mel­lett. EGERSZEGI KÁROLY A 71. OSZTÁLY (SÍKOPTIKAI MŰ­HELY) OSZTÁLYVEZETŐJE: A préselt nyers kerámia lapos egyenetlenségeit, párhuzamos­­sági hibáit mi munkáljuk le. Az első lépésben alapsíkot csiszolunk rá, majd gyémánt marószerszámmal párhuzamos­ra marjuk. Ezt követi a lap­felület további simítása, fi­­nomcsiszolása, leppelése. Ezen a munkahelyen üveggel dolgo­­zunk, így a szokatlanul ke­mény anyaghoz az üvegmeg­­munkálási technológia egyes elemeit, így a vágósebességet, a csiszolóanyagot módosítani kellett, hogy a feladat elvé­gezhető legyen. CZAKÓ MKLÓS: Van még egy lényeges körülmény, amely az újítás történetéhez hozzá tartozik. Az újítási kísérletek sikeres befejezése után ugyan­is kiderült, hogy a darabolás­hoz, mint többletmunkához, meglevő gépi kapacitásunk nem elegendő. Venni kellett volna egy újabb Safag gépet, amelynek az ára úgy 80 ezer svájci frank. Egy ilyen gép beszer­zése, ha volna is hozzá beru­házási forrás, legalább egy évet igényel. Időközben meg­tudtam, hogy egyik vidéki gyárunknál használaton kívül állnak hasonló típusú gépek. Ezek közül Schröder Tibor­nak, a 18. osztály vezetőjének egyetértésével, Winter Imre technológiai főosztályvezető engedélyével két igen rossz műszaki állapotú alapgépet felhozattunk a köszörűs mű­helybe, ezeket a TMK saját terveink alapján új egységgé összeépítette. Az Elektron és az Idomszer szocialista brigád jelentős közreműködésével így olyan célgép jött létre, ame­lyen a szükséges műveleteket nagy termelékenységgel el le­het végezni. A MOM illetékes vezetői­nek és több szakmai egységé­nek segítőkész együttműködé­se tette végül is lehetővé, hogy az újítást az egész kol­lektíva javára hatékonyan hasznosíthassuk. Köszönet Idézet egy levélből, melyet gusai írtak maguk és a­gye­­a Mozgássérültek Nevelőképző rekek nevében Posch Gyula és Nevelőintézetének pedagó- vezérigazgatónak. „Ezúton szeretnénk köszönetet mondani a MOM Lékai János brigádjának (brig -vezető: Igali József), hogy intéze­tünket patronálják. ... Bármilyen kéréssel vagy problémával fordulunk hozzájuk, azt rögtön igyekeznek maximálisan tel­jesíteni és megoldani. Köszönjük a brigád minden tagjának, hogy mozgássérült gyerekeink életének gondjait, problémáit szívügyüknek tekintik. Külön segítséget jelent, hogy meg­hibásodott műszaki berendezéseinket szükség esetén megja­vítják (lemezjátszók, magnók, televíziós magnó). Köszönetünk mellett a brigád minden tagjának kellemes ünnepeket kívánunk.” Eddig az idézet. Azt talán mondani sem kell, hogy mennyire jóleső érzéssel fo­gadták a brigádtagok ezt a köszönetnyilvánítást. Igali Jó­zseffel beszélgetve megtud­tuk, hogy 1980 karácsonya óta patronálják az intézményt, mindenféle szerződéskötés nélkül, „csupán” emberségből. Hogy milyen a kapcsolatuk a gyerekekkel? —i Haverok vagyunk, ha meglátnak bennünket, még a tanórákról is kiszöknek, hogy találkozhassanak velünk. Nem is beszélve a közös beszélge­tésekről, játékokról — mond­ta a brigádvezető. 3 Egy hónap / V* / • ujszasai TÖRZSGYÁR: Németh István, Méri József, Bakos Tamás (19. oszt.) „Nagy pontoss.­ú teoc’olitok optikáinak feszültségmentes ragasztása.” Nádor Antal (Órakísérleti).­ „Új megoldású konyhamérleg­­szabályozó készülék.” Bíró Endre, Kővári László (15. oszt.). „A kettős fűrészge­nerátor (—822) módosítása a 3439-es hatcsatornás mikro V. regisztrálónál.” Horváth Lajos, Lukács Pé­ter, Síró Zoltán (19. oszt.). „A 4059 rsz. teodolitba szerelt in­dexlibella megvilágító 970000 száloptika módosítása.” Szemere Róbert, Angyal Al­bert, Bíró Endre (15. oszt.). „3439, 3431, 3427—460 rsz. mű­szereknél beépített tápegysé­gek módosítása.” Kakula Sándor (75%), Har­tal György (25%) (Technoló­giai főosztály). „7472—1071 rsz. Menetes csap jobb-bal mene­teinek egyidejű elkészítése. A­’ 20 típusú automata esztergon.” Ábel István (11. oszt). „Az 1—5033341—41—01-es rajzszá­mú műanyagfröccs-szerszám beömlésének áthelyezése.” Nagy Géza (11. oszt.). „Az 1—74711000—50—03. fúróké­szülék átalakítása (konstruk­­­ciós változtatás)”. KALIBERGYÁR: 4425. nsz. Farkas László (Nagyrakt.), Nádori Jenő (TMK). „Hulladéktároló kon­ténerek balesetmentes ürítésé­re emelőkampó készítése.” Munkavédelmi újítás. 4434. nsz. Várhegyi Gyula (köszörűsműhely). „Vaskohá­szati­ Celláknál előforduló R 240-es homorú és domború gömbfelület köszörülése.” 4437. nsz. Veres Mihály (sze­relőműhely). „2—81178—0—001 és 2—81181—0—001 rsz. tok­pánt csaprögzítő csavarjának menetfúrásához készülék al­kalmazása.” Munkavédelmi újítás. Több m A bértömeg-gazdálkodás egyik változatát idén vezették be a négyes osztályon. Ha igaz, jobb, mint az eredeti. Azoknak ugyanis, akik ezt al­kalmazzák, lehetőségük van az önálló bérgazdálkodásra. Hogy mekkora bértömeggel rendel­keznek? A munkaügyi főosz­tály és a termelésvezetés an­nak idején megtárgyalta, mennyi az az átlagórabér, amiből az osztály valamennyi dolgozója kifizethető. Ez a produktív dolgozók átlagóra­béréből és az egyéb bérkifize­tések összegéből adódik. A produktív dolgozóknak esze­rint el kell tudni tartani az improduktív dolgozókat is. Az új rendszer egyik előnye, hogy a többlettermelésben a kiemelt bérű szakmunkások és az improduktív dolgozók egy­aránt érdekeltek. A kisegítő, a szerszámkészí­tő, a csoportvezető, a munka­ több pénzért adagoló is végezhet produktív munkát, ha eredeti tevékeny­sége mellett időt szakít rá. Ez egy hónapban legföljebb har­minc óra lehet. A kiemelt­ bérű szakmunkás­nak a megállapított teljesít­ményhatár felett öt százalé­konként ötven fillér jár. A norma 110 százalék. Egy forint ötven — a maximum — 125 százalék után adható. Erre azonban még nem volt példa. A 115—120 százalék többször előfordult, de ez sem jelent át­lagot. Általában a kiemelt munkások fele teljesíti. És nem is mindig ugyanazok. Ma az egyik­, holnap a másik. Kevés a forgácsoló, minden norma­óra számít. Ami a lényeg. Jó a dolgozó­nak és jó a vállalatnak. A vál­lalat többletnormaórához, a dolgozó pedig többletjövede­lemhez jut. Az újfajta gazdálkodás má­sik előnye, hogy egyszerűbb az ügyvitele, és a korábbinál na­gyobb önállóságot ad a mun­kahelyi vezetésnek. Ha például hiányzik egy segédmunkás munkája , mert előfordul, hisz nem állnak sorban a ka­punál —, lehetőség van rá, hogy maguk végezzék el a fel­adatát. Például, ha egy forgá­csoló vállalkozik, hogy a napi munka után lehordja a hulla­dékot, megkapja a segédmun­kára szánt összeget. RÓZSA JÓZSEFNÉ MUN­KAADAGOLÓ: _ — Késztermékszállítással és munkalapokkal foglalko­zom. Ha azonban az időm megengedi, nekiállok sorjázni. Húsz-huszonkét órát, de van úgy, hogy harmincat is ha­vonta. A lényeg az, hogy nem mehet a munka rovására. És persze nem is kötelező. Hogy az eredeti munkát kelljen el­hanyagolni miatta, olyan nincs. A havi 191. órából kö­rülbelül harminc a reális le­hetőség a többletmunkára. In­kább kevesebb, több nem. Ha mondjuk kihordtam az anya­got, és van negyed, vagy fél órám, hogy leüljek pihenni, hát inkább elkezdek sorjázni. Ilyenkor év végén persze rit­kábban, mert amúgy is sok a munka. CSERNYÁNSZKI JÁNOS esztergályos csoportvezető. — A munkám, hogy előké­szítsek, szervezzek, rendet tartsak, vagyis, hogy ellássam a­­ csoportvezetői teendőket. Előfordul, hogy akad egy kis szabad idő. Olyankor, ha sür­gős a munka, én is beállok. Főleg a délutános műszakban, mert akkor kevesebben van­nak, vagy ha beteg valaki, és akad szabad gép. Összejön tíz­tizenöt óra. Ezt aztán plusz szorzóval számolják el. Csernyánszki János: ha sürgős a munka, beállok... Rózsa Józsefné: ha az időm megengedi...

Next