Fókusz, 1984 (14. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-11 / 1. szám

1984. JANUÁR XI. Az ország és a magunk érdekében Nagyobb feladatok 1983. évi feladataink telje­sítését, s 1984 feladatait vi­tatta meg a párt-vb és az igazgató tanács­­ együttes ülése december 19-én. Az elmúlt év gondjait, küzdelmeit, majd eredményeit vázoltuk a válla­lati „évzáróról” szóló tudósí­tásunkban. Vegyük sorra most, milyen körülmények között, hogyan kell helytállnunk az új esztendőben. A világgazdaság krónikus gondjai — mint sok más ha­zai vállalatra — természete­sen ránk is hatnak. Eddigi jó munkánk eredményeként — és a népgazdaságnak is hasznos további fejlődésünket segítve — azonban az illetékes ható­ságok várhatóan segítenek el­hárítani néhány korábbi aka­dályt az utunkból. Tavaly és tavalyelőtt is nagy problé­mákat okozott például az im­portanyag-ellátás. A hazai számítástechnikai periféria­ellátás, illetve exportunk bő­vítése érdekében most lehető­vé válik importunk szerény, indokolt növelése. Emésztő lét­számgondjaink és tőkés im­portunk csökkentéséért hitelt kértünk gépparkunk fejleszté­sére. Remélhetően megkapjuk. A vállalat vezetősége keresi a lehetőséget arra is, hogy ed­digi munkánkra és perspektí­vánkra alapozva kísérleti bér­gazdálkodást vezethessen be. 1984 feltételei tehát még nem teljesen tisztázottak — pontosabban nem voltak tisz­tázottak a termelési terv de­cemberi megvitatásakor. — Az együttes ülés ezért úgy dön­tött, hogy egyelőre a terme­lési feladatokat határozza meg, s a gazdálkodási, bérpo­litikai, szociálpolitikai terv tárgyalására januárban kerül sor. Az újabb együttes ülés után vitatja meg a komplex tervet a vszb, a pártbizottság, majd — a termelési tanácsko­zások után — a bizalmi tes­tület. Beszéljünk tehát arról, ami már biztos: 1934 szabályozóváltozásai — az ország­, világszerte nehe­zedő gazdasági körülményei­nek megfelelően — mintegy 70—80 millió forint nyereség elmaradását okozná vállala­tunknál, ha ugyanannyit, s ugyanúgy dolgoznánk, mint az elmúlt esztendőben. Többet kell tehát termelni, s még nyereségesebben. Tovább kell fokoznunk konvertibilis ex­portunkat, s a szocialista or­szágokba irányuló szállításain­kat, emellett ki kell elégíte­nünk a számítástechnikai ter­mékek, s a fogyasztási cikkek iránti növekvő belföldi igé­nyeket is. Munkánk termelé­kenységének, hatékonyságának növelését igényli a 40 órás munkahét bevezetése is. Sok feltételnek kell megfelelnie tehát ez évi termelési ter­vünknek. Változatlan áron számítva több mint 17 százalékkal nö­veljük termelésünket idén. Ha figyelembe vesszük is, hogy más a termékösszetétel, s több gyárunkban nő a magasabb fokon feldolgozott, értékesebb alkatrészekből álló gyártmá­nyok aránya; igencsak keres­nünk kell a lehetőségeket a nagy feladat teljesítésére. Lássuk, miből mennyivel gyártunk többet: számítás­­technikai termékeink értéke 288 millióval, geodéziai gyárt­mányainké 44 millióval, gyó­gyászati és vegyes optikai cikkeinké 44 millióval, a fo­lyadékmérőké 32­ millióval, a műanyag lencséké 22 millió­val, a közhasznú időmérőké 17 millióval, a horgászorsóké 13 millióval, az ipari védőüvege­ké 12 millióval, s a sztereográ­­foké 10 millióval növekszik. Számos kisebb tétel értéke összesen 73 millióval­­ lesz több mint tavaly. A termékszerkezet-váltás — a ig növekvő kapacitással — C­s­ak úgy lehetséges, hogy egyes gyártmányokból nő a termelés, másokból pedig csökken. Nos, idén kevesebbet gyártunk a laboratóriumi mű­szerekből — 20 millióval — kevesebb fényképészeti cikket gyártunk — 5 millióval —, kevesebb szolgáltatást terve­zünk, s az úgynevezett vegyes termelés is csökken — 49 mil­lióval. Hogyan oszlik meg a plusz­­teher az egyes gyárak között? A viszonyszámok nem le­hetnek „abszolút pontosak” a változó termékösszetétel miatt, de talán így is kifejezőek: Du­naújvárosban 68,5 százalék­kal, Battonyán 43,9 százalék­kal, Mátészalkán 20,5 száza­lékkal, a budapesti törzsgyár­ban 13,6 százalékkal,a Kali­bergyárban pedig 5 százalék­kal nagyobb értéket állítanak elő, mint tavaly. S ha Duna­újváros esetében hozzátes­­­szük,­­ hogy ott jelentősen nö­vekszik a korábbiaknál érté­kesebb gyártmány — a floppy diszk — aránya, azt is meg kell jegyeznünk, hogy Zala­egerszegen sem a feladat kön­­­nyítését jelzi termelési érté­kük 12,3 százalékos csökkené­se. A komlóiaknak is lesz mit tenni az értékben ugyan 13,9 százalékkal kevesebb, de­ egyébként nagy összpontosí­tást igénylő feladat­­ teljesíté­séért. Milyen kiemelt feladatokat kell teljesíteniük gyáraink­nak? A budapesti törzsgyárban a Számítástechnikai berendezé­sek gyártása közel 22 száza­lékkal emelkedik. Ebben a gyártmánycsaládban újdonság lesz a mikro-winchester tá­roló új sorozata. A geodéziai termékcsaládban a giroteodo* litok gyártásának* jelentősebb növelésére lesz szükség. A gyógyászati és vegyes optikai gyártmányok termelése a dup­lájára nő. Bővül a képtováb­bító száloptikai kötegek gyár­tása, s új lézerek, lézerfejek, lézerrendszerek C, illetve S- sorozataival jelenünk meg. A Kalibergyárban 5 százalékkal nő a termelés. A dunaújváro­si gyárban kétszer annyi nö­velt kapacitású floppyt gyár­tanak, mint tavaly, s a flop­­py-családnak még legalább egy újabb tagjával is megis­merkednek. Az exportlehető­ségekkel összhangban nő a közhasznú időmérő órák ter­melése is. Mátészalkán mint­egy 32 millió forinttal több folyadékmérőt gyártanak, s a műanyag lencsék mennyisége eléri az 1,6 milliót. Szocialis­ta exportra újra gyártanak motorellenőrző készülékeket, s meg kell oldani egy pneuma­tikus csiszoló „C”, illetve „S”­­sorozatának elkészítését is. Komlón csökkent ugyan a közúti járműalkatrészek gyár­tása, de valamelyest nő a Westinghouse járműalkatré­szek mennyisége.­ Új terméket is fogadnak: egy kézi állítású fékkar „0”, illetve­­ a’’-soroza­tát. Zalaegerszegen megszűnik a lyukasztók és olvasók gyár­tása, s miután az 5033-as flop­pyt Dunaújvárosba telepítet­ték, a mini floppyk, s az ez­után gyártandó félméretű mi­ni floppyk képviselik majd Zalában a számítástechinikai gyártmánycsaládot. Kemé­nyebb feladat vár rájuk azon­ban a mechnikai termékek gyártásában, s a sztereográ­­fok, valamint a fénytovábbí­tó száloptikai kötelegek da­rabszámának növelése miatt. Legfiatalabb gyárunk, Batto­­nya sokoldalúan fejlődik 1984- ben. Idén már 115 ezer darab horgászorsót gyártanak, több pedálszelepet állítanak elő, s a mágnestárcsás tárolók gyár­tásának növekedése miatt több chip beültetését végzik. Szinte valamennyi gyár fel­adatai között meg kell emlí­teni, hogy minden korábbinál fontosabbá válik az úgyneve­zett belső kooperáció gyors, pontos teljesítése. Ezt a vál­lalat vezetősége a késztermék­­gyártással azonosan ítéli meg. Korábban említettük: min­den gyárunknál többet kell tenni az eddigieknél. Felada­tainkat kevesebb létszámmal, rövidebb munkaidőben kell megoldanunk, ezért minden eddiginél fontosabb a meglé­vő kapacitások maradéktalan kihasználása, a munka szer­vezettségének, ütemének fo­kozása. FÓKUSZ Feszített tempóban, kapkodás nélkül A termelés folyamatában régi gyakorlat, hogy az év vége fokozottabb megterhelést ró a dolgozókra, népszerű ne­vén: december táján elkezdő­dik a hajrá. A legtöbb helyen ilyenkor szusszanni sincs idő, az évközi esetleges ütemtelen­­ségek miatt az évzárás túl­zsúfolttá, nehézkessé, hajszás­­sá válik. A termelésnek két olyan csomópontja van, amelyre ilyenkor szokott legjobban rá­járni a rúd, a minőségellenőr­zés és a csomagolás. Nos, ez­úttal erre a két helyre láto­gattunk el itt a MOM-ban is, hogy e két terület vezetője számoljon be, milyen volt az 1983-as év zárórésze. Zsi­linszky Lászlót, a MEF fő­osztályvezetőjét és Horváth Károlyt, az exportcsomagoló osztály vezetőjét kérdeztük meg. Zsilinszky László: a műszaki ellenőrzési főosztály elsősor­ban a termelés jobb előkészí­tésének és szervezésének kö­szönhetően biztonságos, nyu­­godtabb tempóban zárhatta az évet. Hosszú idő óta először fordult elő, hogy a két ünnep között munkaszünetet tarthat­tunk. Igaz, sokszor terveztük, mégis ez volt az első év, ami­kor valóban így is történhe­tett. Korábban a kisebb fel­adatok ellenére is ütemtele­­nebb volt a munkavégzés, most annak ellenére, hogy 3 milliárd forint fölé emelkedett a teljesítésünk, mégis nyugod­­tabban dolgozhattunk. Ráadá­sul úgy, hogy az utóbbi évek­ben a főosztály fizikai lét­száma az 5—6 évvel ezelőtti 360 emberről 198-ra csökkent, s ennek ellenére sem forgá­csoló-, sem optikai, sem kész­áru minősítetlenül nem ma­radt. Nem jelentkezett javulás a minősítésben a hajrában sem. Ugyanolyan precizitással és követelményekkel dolgoz­tunk, mint előzőleg. Igaz, eb­ben nagy szerepe volt annak is, hogy igyekszünk rugalma­san alkalmazkodni a termelés ütemezéséhez. így például, megfelelő módon sikerült — a kollektív szerződés adta keretek között — alkalmaz­nunk az egyenlőtlen munka­­kaidő-megosztást, s szükség esetén éltünk, nem is keve­set, a munkaerő-átcsoportosí­tás lehetőségével is. Mondok egy példát: az a műszaki el­lenőr, aki a 65. osztályon dol­gozik, s az utolsó negyedév­ben a MOM Flextester II. 5093. rajzszámú új gyártmán­­nyal, amelyet a 15. osztályra programoztak át, átment ide, és részt vett az itteni munká­ban. Különösen a több oldalú­­an képzett munkatársainkat irányítottuk így át, s ezt a lehetőségnek megfelelően fél­évenként jutalmazzuk is, hi­szen nem könnyű a megszo­kott területről alkalomadtán más területre átmenni. Igye­keztünk a kieső munkaidők mértékét minimumra csökken­teni, s nyugodtan állíthatom, hogy ez a zökkenőmentesség, amellyel most év végén talál­koztunk, a termelékenység di­namikus emelkedését jelzi. Hangsúlyozom, nem volt könnyű dolgunk, hiszen még decemberben is találkoztunk teljesen új gyártmányokkal, például a 3919-es számú aku­­punktúrás lézerrel. Úgy ér­zem, jól megbirkóztunk a ta­valyi feladatokkal, soha ros­­­szab év végét nem kívánok. Horváth Károly: — Az évközbeni tervmódo­sítások ellenére tapasztalha­tóan nagyobb volt a folyama­tosság tavaly, mint az előző években. Az utolsó negyed­évre ütemesebbé vált a mun­ka, mint az előzőekben. Úgy érzem, a termelőüzemek job­ban végezték a dogukat, mint előzőleg. Folyamatosan érke­zett a csomagolnivaló, s tu­lajdonképpen december 22-re már minden beérkezett hoz­zánk, így mindössze 2­­ napot kellett a két ünnep között dolgoznunk, amire időtlen idők óta nem volt példa. Rá­adásul erre a 2 napra is csak a kamionok rakodása, indítása maradt, mind a légi-, mind a közúti szállítás elindult 28-ig. Könnyedén tervezhettünk az ütemesség miatt. Nekem saját emberem kevés van, az Óbu­da Termelő Szövetkezet dol­gozóival csináljuk a munkán­kat lassan 5 éve már. Akik akkor jöttek hozzánk, ma is itt vannak, szinte törzstag­nak számítanak, és fegyelme­zési gondjaink nincsenek. Ez­úton is szeretném nekik meg­köszönni azt a jó munkát, amelyet tavaly végeztek. Az anyagellátásunkat is az Óbu­da Tsz végzi, zökkenőmente­sen, megfelelően mentek a dolgok. Kiemelkedően jó volt a kooperációs kapcsolat a­ szál­­lítmányozással. Szinte percre pontosan volt mindig kamion, és a vámkezeléssel sem adód­tak gondjaink. Feszültség­­mentes, nyugodt év végénk volt, azzal együtt, hogy az importanyagok hiánya miatt elég sokat kellett aggódnunk, nemcsak nekünk, hanem a termelőrészlegeknek is. Ezzel természetesen nem azt aka­rom mondani, hogy nem volt hajrá, de nem az a végnélküli rumli, mint az előző években. Megfelelően lehetett szervezni, tervezni a munkát, nem kel­lett kapkodni, amit előre ki­gondoltunk, az pontosan be is következett. Minden gyárt­mány időre elkészült és el­ment, sőt a 65. osztály pél­dául a 3200-as floppy-ból mintegy 124 darabbal többet készített el, mint amennyi tervezve volt, ráadásul idő­ben, még az ünnep előtt el­szállíttathattuk ezt is. Az elő­ző években sokszor kaptunk ígéreteket, amelyek sokszor nem teljesültek. Tavaly év vé­gén azonban „legnagyobb megdöbbenésemre”, mint a mesében, az ígéretek pontosan teljesültek. Nem is emlékszem olyan évre, amikor mindent ilyen nyugodtan csinálhat­tunk. Csak csatlakozni tudok Zsilinszky Lászlóhoz, amikor soha rosszabb év végét nem kívánt. Véleményem szerint, az üzem tavaly sokkal szer­vezettebben és ütemesebben dolgozott, mint eddig bár­mikor. K. A. E. Indulás előtt a kamion Az utolsó szög kerül a ládába hl optikai vékonyréteg-fejlesztés 1983 decemberében Az optikai vékonyréteg-ku­­tatás-fejlesztés új komstruik­­ciók tervezését, technológiák kidolgozását jelenti, mivel majdnem tetszőleges reflexiós vagy transzmissziós intenzitás érték érhető el, ha a fény ré­tegezett közegről verődik vis­­­sza, vagy azon halad át. Ha a fényhullám intenzitására előírt követelmények biztosí­tásához szükséges konstrukció ismeretlen, akkor a probléma elvi megoldhatóságát vizsgál­juk első lépésben. A tervezé­si munkához kapcsolódó új eredményünk egy más ré­gebben kidolgozott rendszeres optimalizáló programcsomag továbbfejlesztése. A tovább­fejlesztett változat végtelen sok kezdeti érték közül igen nagy és ismert valószínűség­gel az optimumot (pl. abszo­lút minimumot) választja ki és szolgáltatja a konstrukciót. A régebbi változat gyengesé­ge az erős kezdeti értékfüg­gés volt. A technológiai kutatások az egyre szigorodó követelmé­nyek miatt, új anyagok és anyagpárok párologtatási és együtt párologtatási technoló­giájának kidolgozását igény­lik. Jelenleg egyik legfonto­sabb optikai vékonyréteg-fej­lesztési feladatunk —, amely­nek megoldása terén, csak részeredményeink vannak —, a nagy teljesítménysűrűséggel szemben is ellenálló lézertü­kör gyártástechnológiájának kidolgozása. A kutatási mun­ka túlnőtt a MOM biztosítot­ta kereteken, olyan szerke­zetvizsgálatok bevezetését igényli, amelyeket csak más kutatócsoportokkal együtt­működve tudunk — reméljük, minél előbb — megoldani. Röntgendiffrakciós szerke­zetelemzést, elektroakusztikus abszorpciómérést végeznek a KFKI-ban. Az új vizsgálati módszerek bevezetése új sza­kaszt nyitott a vélkonyi réteg­­fejlesztés egész területén, ed­dig ismeretlen összefüggések felderítését teszi lehetővé a szerkezet, a szerkezet kiala­kulás módja, a párologtatási paraméterek és a minőség kö­zött. Kutatási mellékfeladatként foglalkozunk az uv-tükrök gyártástechnológiájának to­vábbfejlesztésével, bár a té­mát még nem zártuk le, az eddigi eredmények szerint is jelentős a minőségjavulás. Abból a különleges hely­zetből adódóan, hogy egy ipa­ri nagyvállalat kutatói va­gyunk, gyártási, sőt sorozat­gyártási feladataink is van­nak. A régebbi kutatási ered­mények gyakorlati megvalósí­tásai a sorozatban gyártott He—Ne lézerek lézertükrei, a 3180 rajzszámú ultracentrifu­ga dielektrikum tükrei és az 1978 rajzszámú optikai mé­rőműszer több­fajta reflexió­csökkentő rétegrendszere. Eredménynek tekintjük, hogy egyre többen keresnek meg bennünket optikai vé­konyréteg-rendszerek alkal­mazásával megoldható opti­kai, elektronikai problémáik­­kal vagy speciális gyártási feladatokkal. Például egy Svédországban bevizsgált vé­konyréteg-rendszerünk nagy darabszámú gyártása iránt is­mételt, komoly svéd érdeklő­dés van. Az optikai vékonyréteg­rendszerek alkalmazási te­rülete igen széles körű és egyre bővülő, éppen ezért fej­lesztési célkitűzésünk a vé­konyréteg-rendszerek gyárt­mánycsaláddá fejlesztése, aminek önálló forgalmazása importkiváltást és jó nyere­ségmutatókat eredményezne. Dr. Fluck Istvánná 3

Next