Föld és Szabadság, 1938 (9. évfolyam, 1-9. szám)
1938-02-01 / 1. szám
1938 öregségi járadékot megvonja attól, akit politikai okokból szabadságvesztésre ítéltek és kiterjeszti a járadék szünetelését nemcsak a büntetés idejére, hanem a politikai jogok gyakorlását felfüggesztő időre is. Meg kell adni, stílszerű elgondolás." A politikai megfélemlítés most már belekerül a tételes törvényekbe. Hallgass, mert különben ... * Egy-két szóm érdemes megállni a 25. szakasznál is, amely a biztosítási bizottságban való képviseletről intézkedik. Mindenki kapott helyet, csak éppen azok nem, akik a legjobban érdekeltek. Igaz ugyan, hogy a munkavállalók számára is fenntart két helyet, de ezekre az Országos Mezőgazdasági Kamara kiküldöttei kerülnek, márpedig innen csak olyanok juthatnak oda, akiknek legfőbb erényük a hallgatás. Az öntudatos földmunkásság előtt becsukták az ajtót ♦ bukkantsunk most be rövid szemléletre az indokolásba. Az általános részben egy helyütt utal arra, hogy „az önkéntes biztosítás nem kielégítő megoldás, mert a mezőgazdaság által fizethető munkabérek ... az öregség ... esetére való tartalékolást... nem teszik lehetővé“. Teljesen egyetértünk abban, hogy az önkéntes biztosítás nem kielégítő megoldás és az is igaz, hogy azokból a napszámbérekből, amikkel itt fizetnek Magyarországon a mezőgazdasági munkásoknak, nem telik tartalékolásra, sőt a megélhetésre sem, csak a vergődésre, nélkülözésre, nyomorgásra, de viszont az is kétségtelen, hogy a mezőgazdaságban csak azért vannak oly megszégyenítően alacsony munkabérek, mert a kormányzat ezernyi gátat vet a földmunkások szervezkedése elé. Állítjuk, hogy a mezőgazdaság igenis fizethetne tisztességes napszámbéreket, mert telik a jövedelméből, ezt bizonyítja az utóbbi esztendők mezőgazdasági termelés és értékesítési statisztikája is. És ha ennek ellenére éhbéreket fizetnek, akkor ez csak azért történhetik, mert a föld urai maguk mögött tudják a hatalom erejét a kiuzsorázott munkásság esetleges megmozdulásával szemben. * -4 szociális terhektől féltik az agrártermelést (értsd: nagybirtokot!), mert „annyi bizonytalansági tényezővel“ kell számolni. A bizonytalansági tényezőkre valóban figyelemmel kell lenni, de miért csak a munkáltatóknál? A munkásság egész élete bizonytalansági tényezőkből áll és erre nem voltak tekintettel sem a járulék, sem a járadék és sem a korhatár megállapításánál. Az igazság az volna, ha a terhek egészét a nagybirtok viselné. * Matematikai képletekkel bizonyítgatják a 65 éves korhatár helyes voltát. Márpedig akármit mond is a matematika, bizonyos, hogy a 65 esztendő nagyon magas, mert a földművesek már 60 éves korukban félszázadot töltöttek el nehéz és kemény munkában. Méltányos lenne tehát a korhatárt 60 évben megállapítani. ♦ És milyen nevetségesen csekély a havi 5 pengős járadék. Mit kezdjen ezzel a munkára képtelen embert Ha elosztjuk az 500 fillért 30 részre, akkor esik egy napra nem egészen 17 fillér. Ha pedig az igényjogosult nős — minthogy túlnyomórészben az —, akkor ezt a 17 fillért ketté kell osztani és így már csak 80 fillér jut a járadékosnak. Igaz, a járadék kiegészíthető önkéntes biztosítással a duplájára, de kérdjük, ha maga a javaslat és indokolása is hangsúlyozza, hogy az alacsony mezőgazdasági munkabérek nem nyújtanak a munkásságnak lehetőséget a tartalékolásra, akkor milyen módon képzelik a javaslatkészítők az önkéntes biztosítással való járadékkiegészítést? Nem egyéb tehát frázisnál az erre való hivatkozás és csak az a rendeltetése, hogy leplezze a törvényjavaslat kigondolóinak zavarát. A választójog. Erről is kell itt néhány futólagos megjegyzést tennünk. Magyarország népessége az elmúlt esztendő végén 9.069.402 főre rúgott. Az országgyűlési képviselőválasztók száma pedig 3.416.082 volt, vagyis az ország népességének majdnem 38%-a. Már most, ha a választójogi reform eredeti alakjában törvényerőre emelkedik, akkor a választók száma ■— amint erre az indokolás is utal — 10%-kal csökken, vagyis 2.539.432 főre és így majdnem 900.000, de a legjobb esetben is 700.000 választótól vesztik el eddigi jogaikat. És ezt nevezik ők fokozatos haladásnak. * Meg kell adni, hiánytalanul szolgálja a javaslat a tulajdonképpeni célt: kiküszöbölni az álllami és községi élet minden megnyilatkozásából az ipari és mezőgazdasági proletariátust. Itt van például mindyárt a kaució, aminek nyilvánvaló rendeltetése az, hogy megnehezítse a proletárság számára a választási harcban való részvételt. Minden jelöltnek 2000 pengőt kell letétbe helyeznie, ami egymagában még nem volna leküzdhetetlen nehézség, ha nem fenyegetne az a veszedelem, hogy a kaució elvesz, ha a jelölt a leadott szavazatoknak bizonyos százalékét meg nem kapja. A régi Angliában és Németországban is nem kaptak a képviselők fizetést és így csak jómódúak vállalhatták ezt a tisztséget. Az volt a cél, hogy a szegénység ne juthasson szóhoz. A kaució kötelezettsége nagyon hasonlít ehhez a brutális eljáráshoz. A kaución kívül azonban még egyéb költségek is terhelik a jelöltet és mindez végeredményben meggátolhatja az indulást. * A korhatárt fölemelték 26 évre. Eddig 24 volt. A háborúban elől szedték a 17 éves fiúkat is. Ahhoz jók voltak, hogy meghaljanak a hazáért. De a szavazóurnákhoz csak a 26 éveseket akarják engedni. A szavazatvitás célját szolgálja a 6 elemi követelése is. Különösen áll ez a falusi szegénységre, amelynek jórésze még a 4 elemit sem végezhette el. Bizonyítja ezt az a tény, hogy az ország lakosságának 10%-a analfabéta. És szavazatértő rendeltetésű a 2 évi helybenlakás feltételének 6 évre való felemelése. Ez meg különösen a városiak ellen irányul. M De van itt még valami. Eddig a nőknek 3 gyermek kellett a választójogosultság megszerzéséhez. Most 4 élő gyermek feltételéhez van ez kötve. Talán ilyen módon akarják a születések számát feljavítani? Látnivaló, hogy nem bíznak már a proletárasszonyokban sem és a félelem a legfelbátorítóbb igazságtalanságikba hajtja őket. * A fentebb elősorolt gátló kikötések segítségével a választók százezreit fosztják meg jogaiktól. Csakhogy ez még mindig nem minden. Van még ezeken kívül is jogfosztó kikötés. A javaslat visszaható erővel megfosztja azt is a választójogától, aki 15 éven belül bűntettet követett el és 5 évre eltiltja a szavazóurnától, akit vétség miatt ítéltek el. Nyilvánvaló, hogy ezek a rendelkezések a proletárság gúzsbakötését célozzák. Csak az számít, aki együtt üvölt a farkasokkal. ♦ Nincs itt helyünk ízekre bontani a javadat valamennyi népellenes intézkedéseit. Csak megemlítjük még, hogy a választhatóság feltételei többek között azt is kimondják, hogy az a közalkalmazott, akit fegyelmi úton hivatalvesztésre ítéltek, nem választható képviselővé. Ez a kikötés egyesegyedül a szociál- FÖLD ÉS SZABADSÁG 5. oldal