Földmivelési Érdekeink, 1881 (9. évfolyam, 6-52. szám)
1881-05-16 / 20. szám
221. szám. Budapest, 1881. május 16. Kilenczedik évfolyam 20. szám. FÖLDMIVELÉSI ÉRDEKEINK. MEZŐ- ÉS ERDŐ-GAZDASÁGI ÁBRÁS HETILAP, A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez Előfizetési díj : Egész évre 6 frt, félévre 3 frt, negyedévre 1 frt 50 kr Wágner László czim alatt, Budapest, Erzsébet-tér 19-ik sz. küldendők. A „Falusi Gazdáival együtt egész évre 8 frt, félévre 4 frt, negyedévre 2 frt. V .. ... . ... . . Százalék a könyvárusi utón történő megrendelések után nem adatik. Hirdetések hathasábos petitsoronként 10 kron számíttatnak. Több- Az előfizetési pénzek, úgy a hirdetések is. bérmentve Légrády ezék vagy egész éven át történő beigtatásoknál tetemes árleengedés. testvéreknek (Budapest, V., nádor utcza 7. sz.) czimzendők. Kiadó-tulajdonosok: Légrády testvérek. magyar korona területén foglalkozó gazdatisztek és erdészek orsz. segély és nyugdijegyesületének" HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik hetenként egyszer, hétfőn. Felelős szerkesztő: Wágner László, Ur. József műegyetemen a mező« és erdsz» gazdaságtan nyilv. rendes tanára. Tartalom : A birtokminium kérdése a szövetségbe lépett gazdasági egyesületek közgyűlésén. — Díjazással egybekötöd tenyész-állatvásár Budapesten. — Májusi teendők. — Egy pár szó a szörféregről. — Cserebogár-fogó készülék. — Manlove iram kapuja. — Egy pár megjegyzés a „Gazdatisztjeinkről“ czimü czikkre. — Értesítés és felhívás. — Vetések állása. — Egyesületi közlemények. — Kiállítások és versenyek. — Tudósítások az ipar, kereskedelem és forgalom köréből. — Vidéki tudósítás. — Különfélék. — Személyi hírek. — Helyreigazítás. — Nyilt tér. — Hirdetések. A birtokminimum kérdése a szövetségbe lépett gazdasági egyesületek közgyűlésén. *) Az országos gazdasági egyesület kezdeményezése folytán szövetkezett gazdasági egyesületek ma tartották első közgyűlésüket, mely a szövetkezési szakosztály által kidolgozott és tanulmányozás végett eleve szétküldött kérdőpontok alapján a mezőgazdasági földbirtokok határtalan szétdarabolásának ügyét tárgyalta, a közgyűlésen eleinte Korizmics László, később gr. Szapári Gyula elnökölt. Jelen voltak: a vasmegyei gazd.egylet részéről Radó Kálmán, Ambrózy Lajos, Festetlek Andor gróf, Szegedi György, Radó Dénes, Reiszig Alajos, Berta György; a barsmegyei g. e. részéről Kegleies István gr., Ordódy Lajos; a jász-kun-szolnokmegyei g. e. részéről Szapáry Gyula gr., Horty István, Kuncze Imre, Blaskovich Miklós és Kövér Károly; az ungmegyei g. e. Bernáth Dezső; a sopronmegyei gazd. e. Széchenyi Kálmán gr., Emődy József, Bauer György, Simon István, Wimmer Imre, Vaszary Sándor; a szepesmegyei gazd. e. Wieland Arthur, Sponer Andor; az abaujmegyei gazd. e. Bárczay Ödön ; a kecskeméti gazd. e. Horváth Döme, Csilléry Benő, Muraközy László ; a szabolcsmegyei g. e. Dessewffy Antal gr., Fráter Sándor, Mandel Lipót; az aradmegyei gazd. e. részéről Vásárhelyi Béla. Az orsz. magyar gazd. egyesület szövetkezeti szakosztályának majdnem minden tagja jelen volt. Korizmics László elnök az ülést megnyitván, üdvözli az egybegyűlteket, mint olyanokat, a kik az országos gazdasági egyesület által czélbavett szövetség eszméjét támogatták s mint a kik a mezőgazdasági ügy szolgálatába álltak s a tömörülés által a cselekvés terére léptek. E szövetségre, különösen most, nagy szüksége van gazdasági érdekeinknek, így lehet azon csak lendíteni. A mai közgyűlésre különösen azért hívta egybe a szövetkezeteket, hogy a két fontos kérdésben : a földbirtok minimuma és a mezőgazdasági hitel ügyében tanácskozzanak s a módozatokat megvitassák. Az erre nézve beérkezett nyilatkozatok előterjesztetvén annak idején, kéri a tagokat, hogy a kérdések megvitatásába tüzetesen bocsátkozzanak be. Lederer Sándor bejelenti, hogy összesen nyilatkozott 15 egylet, ezek közül némelyek feltétlenül a minimum kérdése mellett, némelyek határozottan az ellen, s csak egy nyilatkozott feltételesen. Általában elvileg szükségesnek tartják a minimumtörvény hozását, és pedig leginkább nyilatkoznak a kötelező határ mellett, egyesek, a városi területeket kivétetni óhajtják; a minimumot számokban csak egy egyesület jelezi meg és pedig 10 holdnyi minimumot óhajt kimondani. Azon egyletek, melyek a kérdés ellen nyilatkoznak, leginkább attól félnek, hogy a végrendelkezési jogokat sértené az ily törvény s egynémelyike az egyesületeknek egyelőre csak statisztikai adatoknak gyűjtését tartja szükségesnek, azért a kormányt felkérni véleményezi, hogy a statisztikai adatokat szedesse össze. Ezután Lederer jelzi az országos gazdasági egyletnek álláspontját és felolvassa az országos magyar gazdasági egyesület szövetkezeti szakosztálya által a minimumtörvényre vonatkozó és a szövetségbe lépett gazdasági egyletnek megküldött következő kérdőpontokat: 1. Szükséges-e oly törvény alkotása, mely meghatározná azon minimumot, melyen alul ingatlan többé felosztás alá nem kerülhet és egyszersmind ezen elv tekintetbe vételével szabályozná az örökösödés, illetőleg a köteles rész kérdését. 2. Tekintettel az eladósodás általános voltára, melyből kifolyólag nem igen remélhető, hogy a birtokos osztály önkényt, saját jó belátásának hódolva, fogadná el az e tekintetben bármily czélszerű intézkedéseket is, viszont tekintettel azon lehető rész benyomásra és visszahatásra, mit ily intézkedések ráerőszakolása, különösen az alsóbb néposztályra gyakorolhat, kérdés, a hozandó törvény kötelező legyen-e, avagy elegendő, ha fakultatív. 3. Ha kötelező a törvény, mikor lépjen hatályba, váljon kihirdetése után azonnal vagy bizonyos határidő után, avagy pedig tekintettel arra, hogy a már létező, esetleg fel-nőtt örökösök nem választhatván más életpályát, vagy épen ez életpályára neveltetvén, saját hatáskörükön kívül eső ok folytán igen nagy károsodást szenvednének, nem szükséges-e a törvény hatályba léptét bizonyos idő, vagy feltételhez kötni, pl. kimondani, hogy a törvény hatálya, a kihirdetése után kötendő házasságokból származó gyermekekre terjed ki. 4. Az osztás alá nem kerülő birtokra nézve milyen legyen az örökösödési rend ? kötelező legyen-e az elsőszülöttre, vagy az örökhagyó saját szabad választása szerint jelölhesse ki az örököst, vagy tétessék az öröklés egyéb feltételektől függővé, pl. hogy az legyen-e az öröklő, ki a többi öröklő társak kielégítésére legtöbb vagyoni tehetséggel bír. 5. Milyen arány szerint eszközöltessék a kielégítés és mi legyen az: becsár szerinti tőke, vagy járadék, vagy mindkettő együttvéve. 6. Az osztály alá nem eső birtoktest leköthető-e jelzálogilag, illetőleg terhelhető-e zálogjogi kölcsönnel ? Ha igen, mily befolyást gyakorolhatna, illetőleg mily változást idézhetne ez elő magára a rendelkezésre? Ha nem, volna-e hátrányos ezen megszorítás magára a gazdaságra, p. balesetek idején ? Avagy a birtoktest javítására terv szerint szükséges és felhasználására nézve ellenőrzött kölcsönösszeg felvétele megszorítás alá essék-e? 1. Ha az osztály alá nem eshető birtoktest jelzálog - kölcsönnel terhelhető, nem szükséges-e annak kimondása, hogy a jelzáloggal terhelt minimális birtok végrehajtás tárgyát nem képezheti és csupán hozama vehető végrehajtás alá. 8. A minimum, vagyis a felosztás alá nem eső birtoktest nagysága az egész országra nézve általánosan határoztassék-e meg, vagy tekintettel a különböző birtoklási és gazdasági viszonyokra, termelési vidékek, vagy lakosság aránya szerint? 9. A minimum meghatározása holdanként fejeztessék-e ki, avagy a megállapítás jelek szerint történjék-e? 10. A törvény rendelkezése alól kivétessenek-e a városok területet? Lederer ezután kifejti, hogy a gazdasági egyesület szükségesnek tartja oly minimális törvény felállítását, mely kimondja, hogy mily holdnyi legyen azon minimum, melyen alól többé a földbirtok el nem darabolható. Az előadó indoklásában kifejti, hogy a minimális törvény a kis- és közbirtokosok helyzetét javítaná. Némelyek azt állítják, hogy a földbirtokosnak van ma annyi adóssága, mint 30 év előtt az egész birtoka volt, s az ilyeneknek azt tanácsolják, hogy adják el birtokukat. Csakhogy a birtokot a birtokostól külön választani nem lehet. A birtokminimum-törvény nemcsak sérti a birtokjogot némelyek szerint, hanem hátramenésnek állítják ezt, így mondják ezt főkép római jogászok. Ez azonban nem abszolút igazság. Ajánlja a határozati javaslat elfogadását. Korizmics László: A gazdasági egyesületek már nyilatkoztak a minimumra vonatkozólag. Felhívja a jelenlevőket nyilatkozattételre. Zichy Nándor gr. 48 óta foglalkozik a kérdéssel s csodálja, hogy az eddig fel nem vettetett. Mert a birtokviszonyok rendkívüli változáson mentek át, a kötött birtok után a szabad rendelkezés állott be stb. s könnyen merülhettek fel aggodalomkeltő állapotok. A baj ma már egész nagyságában jelentkezik. A beállott birtokviszonyi változások nemcsak a kis, de a nagy birtokot is fenyegetik, csak az időtávolság nagyobb. Hogy szükség-e a minimumot felállítani? ez a kérdés nincs jól felvetve, mert voltaképen azon kell lenni, hogy a birtokviszonyok azon arányt érjék el, mely a gazdaságnak fő feltétele. A baj a magánjogban van, ott kell az orvosszert keresni. A hitbizományi intézményt akarják némelyek kiterjeszteni, de ez nagyon is kivételes intézmény, mit a rendezés alapjául nem lehet venni. A magyar magánjognak állami létünk viszonyaihoz és követelményeihez kell alkalmazkodni. Bizonyos helyzetben a minimumot ki lehet mondani, de nem az egész országra nézve. Ez nem vezetne czélra. A kérdés határozottabb formulázása azonban a kérdés tanulmányozása nélkül bele nem mehet. Vidékszerű adatok gyűjtését tartja szükségesnek. Wimmer Imre az adatok gyűjtését szintén szükségesnek tartja, de elvileg a kér *) Az „Ellenőr“ és „Egyetértés“ tudósításai nyomán.