Földmivelési Érdekeink, 1881 (9. évfolyam, 6-52. szám)

1881-05-16 / 20. szám

221. szám. Budapest, 1881. május 16. Kilenczedik évfolyam 20. szám. FÖLDMIVELÉSI ÉRDEKEINK. MEZŐ- ÉS ERDŐ-GAZDASÁGI ÁBRÁS HETILAP, A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez Előfizetési díj : Egész évre 6 frt, félévre 3 frt, negyedévre 1 frt 50 kr Wágner László czim alatt, Budapest, Erzsébet-tér 19-ik sz. küldendők.­­ A „Falusi Gazdáival együtt egész évre 8 frt, félévre 4 frt, negyedévre 2 frt. V .. ... . ... . . Százalék a könyvárusi utón történő megrendelések után nem adatik. Hirdetések hathasábos petitsoronként 10 kron számíttatnak. Több- Az előfizetési pénzek, úgy a hirdetések is. bérmentve Légrády ezék­ vagy egész éven át történő beigtatásoknál tetemes árleengedés. testvéreknek (Budapest, V., nádor­ utcza 7. sz.) czimzendők. Kiadó-tulajdonosok: Légrády testvérek. magyar korona területén foglalkozó gazdatisztek és erdészek orsz. segély és nyugdijegyesületének" HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik hetenként egyszer, hétfőn. Felelős szerkesztő: Wágner László, Ur. József műegy­etemen a mező­« és erdsz» gazdaságtan nyilv. rendes tanára. Tartalom : A birtokminium kérdése a szövetségbe lépett gazdasági egyesületek közgyűlésén. — Díjazással egybekötöd tenyész-állatvásár Budapesten. — Májusi teendők. — Egy pár szó a szörféregről. — Cserebogár-fogó készü­lék. — Manlove iram kapuja. — Egy pár megjegyzés a „Gazdatisztjeinkről“ czimü czikkre. — Értesítés és felhívás. — Vetések állása. — Egyesületi közlemé­nyek. — Kiállítások és versenyek. — Tudósítások az ipar, kereskedelem és forgalom köréből. — Vidéki tu­dósítás. — Különfélék. — Személyi hírek. — Hely­reigazítás. — Nyilt tér. — Hirdetések. A birtokminimum kérdése a szövetségbe lépett gazdasági egyesületek köz­gyűlésén. *) Az országos gazdasági egyesület kezde­ményezése folytán szövetkezett gazdasági egye­sületek ma tartották első közgyűlésüket, mely a szövetkezési szakosztály által kidolgozott és tanulmányozás végett eleve szétküldött kér­dőpontok alapján a mezőgazdasági földbirto­kok határtalan szétdarabolásának ügyét tár­gyalta, a közgyűlésen eleinte Korizmics László, később gr. Szapári Gyula elnökölt. Jelen voltak: a vasmegyei gazd.­egylet részéről Radó Kálmán, Ambrózy Lajos, Fes­tetlek Andor gróf, Szegedi György, Radó Dé­nes, Reiszig Alajos, Berta György; a barsme­­gyei g. e. részéről Kegle­­ies István gr., Or­­dódy Lajos; a jász-kun-szolnokmegyei g. e. részéről Szapáry Gyula gr., Horty István, Kuncze Imre, Blaskovich Miklós és Kövér Károly; az ungmegyei g. e. Bernáth Dezső; a sopronmegyei gazd. e. Széchenyi Kálmán gr., Emődy József, Bauer György, Simon Ist­ván, Wimmer Imre, Vaszary Sándor; a sze­­pesmegyei gazd. e. Wieland Arthur, Sponer Andor; az abaujmegyei gazd. e. Bárczay Ödön ; a kecskeméti gazd. e. Horváth Döme, Csilléry Benő, Muraközy László ; a szabolcs­­megyei g. e. Dessewffy Antal gr., Fráter Sán­dor, Mandel Lipót; az aradmegyei gazd. e. részéről Vásárhelyi Béla. Az orsz. magyar gazd. egyesület szövetkezeti szakosztályának majdnem minden tagja jelen volt. Korizmics László elnök az ülést megnyitván, üdvözli az egybegyűlteket, mint olyanokat, a kik az országos gazdasági egye­sület által czélbavett szövetség eszméjét tá­mogatták s mint a kik a mezőgazdasági ügy szolgálatába álltak s a tömörülés által a cse­lekvés terére léptek. E szövetségre, különösen most, nagy szüksége van gazdasági érdekeink­nek, így lehet azon csak lendíteni. A mai közgyűlésre különösen azért hívta egybe a szövetkezeteket, hogy a két fontos kérdésben : a földbirtok minimuma és a mezőgazdasági hitel ügyében tanácskozzanak s a módozato­kat megvitassák. Az erre nézve beérkezett nyilatkozatok előterjesztetvén annak idején, kéri a tagokat, hogy a kérdések megvitatá­sába tüzetesen bocsátkozzanak be. Lederer Sándor bejelenti, hogy összesen nyilatkozott 15 egylet, ezek közül némelyek feltétlenül a minimum kérdése mellett, némelyek határozottan az ellen, s csak egy nyilatkozott feltételesen. Általában elvileg szükségesnek tartják a minimumtörvény hozását, és pedig leginkább nyilatkoznak a kötelező határ mel­lett, egyesek, a városi területeket kivétetni óhajtják; a minimumot számokban csak egy egyesület jelezi meg és pedig 10 holdnyi mi­nimumot óhajt kimondani. Azon egyletek, melyek a kérdés ellen nyilatkoznak, leginkább attól félnek, hogy a végrendelkezési jogokat sértené az ily törvény s egynémelyike az egyesületeknek egyelőre csak statisztikai ada­toknak gyűjtését tartja szükségesnek, azért a kormányt felkérni véleményezi, hogy a sta­tisztikai adatokat szedesse össze. Ezután Le­derer jelzi az országos gazdasági egyletnek álláspontját és felolvassa az országos magyar gazdasági egyesület szövetkezeti szakosztálya által a minimumtörvényre vonatkozó és a szövetségbe lépett gazdasági egyletnek meg­küldött következő kérdőpontokat: 1. Szükséges-e oly törvény alkotása, mely meghatározná azon minimumot, melyen alul ingatlan többé felosztás alá nem kerül­het és egyszersmind ezen elv tekintetbe véte­lével szabályozná az örökösödés, illetőleg a köteles rész kérdését. 2. Tekintettel az eladósodás általános voltára, melyből kifolyólag nem igen remél­hető, hogy a birtokos osztály önkényt, saját jó belátásának hódolva, fogadná el az e tekin­tetben­ bármily czélszerű intézkedéseket is, viszont tekintettel azon lehető rész benyomásra és visszahatásra, mit ily intézkedések ráerő­­szakolása, különösen­ az alsóbb néposztályra gyakorolhat, kérdés, a hozandó törvény köte­lező legyen-e, avagy elegendő, ha fakultatív. 3. Ha kötelező a törvény, mikor lépjen hatályba, váljon kihirdetése után azonnal vagy bizonyos határidő után, avagy pedig te­kintettel arra, hogy a már létező, esetleg fel-­­nőtt örökösök nem választhatván más életpá­lyát, vagy épen ez életpályára neveltetvén, saját hatáskörükön kívül eső ok folytán igen nagy károsodást szenvednének, nem szük­séges-e a törvény hatályba léptét bizonyos idő, vagy feltételhez kötni, pl. kimondani, hogy a törvény hatálya, a kihirdetése után kötendő házasságokból származó gyermekekre terjed ki. 4. Az osztás alá nem kerülő birtokra nézve milyen legyen az örökösödési rend ? kö­telező legyen-e az első­szülöttre, vagy az örökhagyó saját szabad választása szerint je­lölhesse ki az örököst, vagy tétessék az örök­lés egyéb feltételektől függővé, pl. hogy az legyen-e az öröklő, ki a többi öröklő társak kielégítésére legtöbb vagyoni tehetséggel bír. 5. Milyen arány szerint eszközöltessék a kielégítés és mi legyen az: becsár szerinti tőke, vagy járadék, vagy mindkettő együttvéve. 6. Az osztály alá nem eső birtoktest le­­köthető-e jelzálogilag, illetőleg terhelhető-e zálogjogi kölcsönnel ? Ha igen, mily befolyást gyakorolhatna, illetőleg mily változást idéz­hetne ez elő magára a rendelkezésre? Ha nem, volna-e hátrányos ezen megszorítás ma­gára a gazdaságra, p. balesetek idején ? Avagy a birtoktest javítására terv szerint szükséges és felhasználására nézve ellenőrzött kölcsönösszeg felvétele megszorítás alá essék-e? 1. Ha az osztály alá nem eshető bir­toktest jelzálog - kölcsönnel terhelhető, nem szükséges-e annak kimondása, hogy a jelzá­loggal terhelt minimális birtok végrehajtás tárgyát nem képezheti és csupán hozama ve­hető végrehajtás alá. 8. A minimum, vagyis a felosztás alá nem eső birtoktest nagysága az egész or­szágra nézve általánosan határoztassék-e meg, vagy tekintettel a különböző birtoklási és gazdasági viszonyokra, termelési vidékek, vagy lakosság aránya szerint? 9. A minimum meghatározása holdanként fejeztessék-e ki, avagy a megállapítás jelek szerint történjék-e? 10. A törvény rendelkezése alól kivé­tessenek-e a városok területet? Lederer ezután kifejti, hogy a gazda­sági egyesület szükségesnek tartja oly mini­mális törvény felállítását, mely kimondja, hogy mily holdnyi legyen azon minimum, melyen alól többé a földbirtok el nem darabolható. Az előadó indoklásában kifejti, hogy a mini­mális törvény a kis- és közbirtokosok helyze­tét javítaná. Némelyek azt állítják, hogy a földbirtokosnak van ma annyi adóssága, mint 30 év előtt az egész birtoka volt, s az ilye­neknek azt tanácsolják, hogy adják el birtoku­kat. Csakhogy a birtokot a birtokostól külön választani nem lehet. A birtokminimum-tör­­vény nemcsak sérti a birtokjogot némelyek szerint, hanem hátramenésnek állítják ezt, így mondják ezt főkép római jogászok. Ez azonban nem abszolút igazság. Ajánlja a ha­tározati javaslat elfogadását. Korizmics László: A gazdasági egyesületek már nyilatkoztak a minimumra vonatkozólag. Felhívja a jelenlevőket nyilat­kozattételre. Zichy Nándor gr. 48 óta foglalkozik a kérdéssel s csodálja, hogy az eddig fel nem vettetett. Mert a birtokviszonyok rendkívüli vál­tozáson mentek át, a kötött birtok után a szabad rendelkezés állott be stb. s könnyen merülhettek fel aggodalomkeltő állapotok. A baj ma már egész nagyságában jelentkezik. A beállott birtokviszonyi változások nemcsak a kis, de a nagy birtokot is fenyegetik, csak az időtávolság nagyobb. Hogy szükség-e a minimumot felállítani? ez a kérdés nincs jól felvetve, mert voltaképen azon kell lenni, hogy a birtokviszonyok azon arányt érjék el, mely a gazdaságnak fő feltétele. A baj a ma­gánjogban van, ott kell az orvosszert keresni. A hitbizományi intézményt akarják némelyek kiterjeszteni, de ez nagyon is kivételes intéz­mény, mit a rendezés alapjául nem lehet venni. A magyar magánjognak állami létünk viszo­nyaihoz és követelményeihez kell alkalmaz­kodni. Bizonyos helyzetben a minimumot ki lehet mondani, de nem az egész országra nézve. Ez nem vezetne czélra. A kérdés ha­tározottabb formulázása azonban a kérdés tanulmányozása nélkül bele nem mehet. Vi­­dékszerű adatok gyűjtését tartja szüksé­gesnek. Wimmer Imre az adatok gyűjtését szintén szükségesnek tartja, de elvileg a kér­ *) Az „Ellenőr“ és „Egyetértés“ tudósításai nyomán.

Next