Földmivelési Érdekeink, 1882 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1882-12-18 / 51. szám
548 birtok közti szoros kapcsolatot kitüntetné. Igyekezni kellene tehát a telekkönyvi viszonyok szabályozásával a jelzáloghitelt megkönnyíteni. Ami a kamatmaximum kérdését illeti, annak kimondása, hogy az mi ezen és ezen felül van , az nem becsületes kamat és törvényes után be nem hajtható, igen jótékony. Nem szeretné, hogy a mostani 8%-tól eltérés történjék. Apponyi azon indítványát, hogy a vidéki pénzintézetek a bankkamatlábnál magasabb kamatra adhatnak kölcsönt, nem tartja az uzsoratörvénybe valónak. A korcsmahitelre nézve, miután az e tekintetben való visszaélés akkor származik, hogy az elfogyasztottál többnyire kétszer annyi iratik fel, a hitelezés e nemét megtiltaná. Az uzsora, mint büntető cselekmény fogalmának meghatározásánál a fősúlyt az uzsoráskodásra irányuló szándékra s az embertelen visszaélésre mások szorultságával a végett, hogy meg nem engedett haszon szereztessék, kívánja fektetni. Elnök: Azt hiszi, hogy miután a tárgyról mindenki nyilatkozott, a jegyzőkönyvek alapján kellene konstatálni, hogy a bizottság a megvitatott kérdésekben minő álláspontot foglal el. Szilágyi Virgil sajnálatát fejezvén ki a felett, hogy a tanácskozás tárgyát képező kérdések tekintetében oly nagy differencziák merültek fel, Apponyi Albert gróf kiemeli, hogy a szenvedő váltóképesség kérdésében egyhangúlag nyilatkozott és hogy a korcsmahitel rendezése tekintetében csak Kemény Géza báró nyilvánított eltérő véleményt. Az, mire megállapodás nem jöhetett létre, a kamatmaximum kérdése. A kamatmaximum pártolói úgy kontemplálják azt, hogy a törvényes kamatnak túllépése vétség legyen, amihez szóló indítványában hozzátette, hogy a túllépés kvalifikált esetei nem vétséget, hanem bűntettet képeznek, holott a kamatmaximum ellenzői tulajdonkép csak azt ellenzik, hogy annak túllépése már eo ipso az uzsoravétséget képezze. A jelentés tehát tartalmazhatná mindazt, amire nézve egyetértés létrejött, a differencziális pontra nézve pedig konstatálná az eltérő nézeteket. Szilágyi Virgil megjegyzi, hogy a kamatmaximumra nézve érdemileg ezúttal nem nyilatkozott s ettől most is tartózkodik, mert ezt a fenforgó körülmények közt fölöslegesnek tartja. Ami a szenvedő váltóképesség megszorítását és a korcsmahitel kérdését illeti, nehogy az mondathassék, hogy az egyhangúság oly általános, kijelenti, hogy a szenvedő váltóképesség megszorítását hitelviszonyaink fejlődésénél fogva elvileg nem fogadja el, mindaddig, míg nem tudja, hogy mikép kívántatik a megszorítás. A szenvedő váltóképességnek a korlátozását azért sem pártolhatja a szóba hozott irányban, mert ezzel megfosztatik a középbirtokos attól a hiteltől, melyet például gépek vásárlásánál a gyáros nyújt. A korcsmahitelre nézve azt a formulát, amely a miniszteri javaslatban van, nem óhajtja, mert ez a legerősebb eszköz az uzsorás kezében. A korcsmahitel perelhetetlenségének kérdése összefügg a regale kérdésének rendezésével, egyiket a másik nélkül megoldani alig lehetséges. Horánszky Nándor ama megjegyzése után, hogy Szilágyi mostani felszólalása mást tartalmaz, mint eddigi nyilatkozatai, a jegyzőkönyvek alapján való jelentés elkészítésével Apponyi Albert, gr., dr. Darányi Ignácz és Horánszky Nándor bízattak meg. A gazdakör igazgatósága Somssich Pál elnöklete alatt december 6-án délután ülést tartott, melyen Korizmics László, Andaházy Pál, Huszár István, Károlyi Sándor gr., Gaál Jenő (világosi), Neumann Frigyes, Luczenbacher Pál, Koppély Géza, dr. Krausz Izidor, Szávoszt Alfonz, Kvassay Jenő, Karsay Albert, Római Béla, Sárosa Kapeller Ferenc, Teleki Géza gróf, Tarnóczy Gusztáv és Bossányi László vettek részt. A jegyzőkönyv hitelesítése után Korizmics László bejelenti, hogy a magánjogi bizottság működésében annyira haladt, hogy a jegyzőkönyvek alapján egy külön bizottság által fog meghatároztatni, hogy az egyes felszólalók a felvetett kérdésekben minő álláspontot foglaltak el. Az erről szóló jelentés legközelebb fog beadatni. A Dunagőzhajózássi társaságnak Herich felszólalására adott válasza kiadatott a a közlekedési bizottságnak. Károlyi Sándor gr. előterjesztése alapján a legközelebbi szerdán deczember 13-án dr. Csillag Gyula: „a talajjavutási értéktöbblet mint külön hitel alapjáról“, deczember 16 án : Villásy Pál a kerti gazdaságról, deczember 20-án: Ordódy Lajos a mezőgazdasági biztosságról fog értekezni. Ekkor beáll a szünidő. Öt év után ,az első felolvasást „a mezőgazdasági szakoktatásról“ Kodolányi Antal, a másodikat pedig „Budapest élelmezéséről“ Neményi Ambrus fogja tartani. Időközben fog határidő kitüzetni Bartók és Gyürky felolvasásának. Károlyi Sándor gróf előterjesztette a hitelszervezetre vonatkozó kérdéseket, amelyek Korizmics László, Neumann Frigy és Tormay Béla támogató felszólalása után gróf Károlyi Sándor elnöklete alatt Földes Béla, Fröhlich Gusztáv és Neumann Frigyes tagokból álló bizottsághoz utasíttattak azzal, hogy véleményes jelentést terjeszszen elő. E bizottságnak Somssich Pál felszólalására Csengeri Antalnak a népbankokról és hitelről írt munkája is figyelmébe ajánltatik. Új tagokat felvetettek: Krieger Pál, Gonda Béla, Bibó Dénes és Sugár Sándor. * * * Az igazgatósági ülés után Somssich Pál elnöklete alatt Pólya Jakab ügyvéd az amerikai versenyről tartott felolvasást. Értekező főkép az Egyesült Államokra terjeszti ki figyelmét. Az amerikai Egyesült Államok nagyságát és hatalmát, úgymond, nem szabad figyelmen kívül hagyni, mert az a mellett, hogy már most is nagy, még mindig fejlődik, amint azt a népszámlálás is bizonyítja. Ma az Egyesült Államok lakosainak száma 53 millió, e szám évenként 3 százalékkal emelkedik. A fejlődést bizonyítja az is, hogy míg e század ötödik tizedében az összes áruforgalom 2376 millió dollár értéket képviselt, a nyolczadik tizedben már 11245 millióra rúgott. Ebben az évben azonban különösen a kivitel hanyatlott. A versenyképességet és ennek emelkedését mutatja, hogy a múlt évben a kivitel 224 százalékkal volt nagyobb, mint 1871-ben. Felolvasó a versenynek főkép ama tényezőire kíván csak szorítkozni, melyekre nálunk nem elég figyelem fordíttatik. A versenyképesség egyik okául azt állítják, hogy Amerikában a föld igen olcsó. Amerikában a jó és gazdaságra használható föld ép oly drága, mint nálunk. Különben a birtokok ára Amerikában is nagyon változik. A keleti államokban például egy acre (40467 hektár) 2000 dolláron fölül is adatik el. Ahonnan a legtöbb búza kikerül, azokban az államokban a föld is igen drága. Nagy műveletlen területek vannak még Amerikában, de nem oly óriásiak, mint mondják. Az összes még művelés alá vehető föld 100 — 150 millió acróra tehető. Felolvasó ezután azt az állítást cáfolta adatokkal, hogy az amerikai föld rendkívül jó hozamokat szokott adni. Az sem áll, hogy Amerikában csekély adót kell fizetni, mert Amerikában az adó szintén igen ngy összegeket képvisel. Végül America és Angolország versenye közt von párhuzamot. FÖ..HM1 V . LÉS ] ÉS ! BKK Kl .Ny. jjP r Folytatás a mellékleten. 51. sv.. Az orsz. magy. gazdasági egyesületből. A tejszövetkezetről. Az országos m. gazdasági egyesület szövetkezeti szakosztálya nov. 25-én délután a Köztelken ülést tartott. Gr. Dessewffy Aurél elnök üdvözölvén az egybegyűlteket, a gyűlést megnyitja s tárgyul Egán Ede felolvasását tűzi ki. Egán Ede a Budapesten felállítandó tejszövetkezetről tartott előadást, s mivel felolvasása nemcsak gazdasági, hanem közegészségügyi szempontból is tárgyalja azon kérdést, miként kell fővárosunkat jó minőségű és az egészségre nem ártalmas tejjel ellátni, a terjedelmes felolvasásból a következőket közöljük : A nagy városok raczionális élelmezése a priori is a legnehezebb feladatok közé tartozik. Annál nehezebbé válik ezen feladat oly városnak, mint Budapest, melynek lakossága 1857-től a jelenig megkétszereződött. Ezen szempont már maga oda irányítja figyelmünket, hogy váljon a konzumpczió ezen növekvésével szemben, a produkció rendes fejlődés útján igyekezett-e az óriásilag emelkedő szükségletnek megfelelni, avagy természetellenes állapotok, sőt a közegészségügyre hátrányos viszonyok fejlődtek-e ki ? Hogy erre nézve, éspedig az élelmi czikkek között első helyet foglaló tejteki ellátására a fővárosnak világos képét tárjuk fel, elégséges e nagyon is meggyőzőleg szóló adatokat sorolni fel. Az országos gazdasági egyesület első titkára Ordódy Lajos és előadó e hóban körülbelül 10,000 liter tejen tett vizsgálatot és a nyert adatokból kitűnt: 1-szer. Hogy a vizsgált tejnek 58 százaléka vizezett volt, 10 százaléka lefölözött, 7 százaléka határozott kellemetlen izű volt, így tehát csak 25 százaléka találtatott normálisnak, 2 szet. Általában pedig a tejnek 71 százaléka a fővárosból, és 29 százaléka faluról lett behozva. 3. A város Egyes területeire nézve találtatott az 1-ső körizetben 50°/0normál és 50°/,) abnormálnak, 2-ik ‹7 36»/0 77 64% 77 4-ik )‹ 33% 1) 67% ‹‹ 5-ik 77 50% 77 50»/« 77 6-ik) 15% 77 85 % 77 7-ik 77 38% 77 62% 77 8-ik 77 5% 77 95% 77 9-ik· 11% 77 89% 77 4. A boltok és egyes belvárosi tejes kocsik kivételével a tejet általában rendkívüli tisztátlan alakban hozzák eladásra. Sok esetben a tejet tartalmazó és merő edény alján fehér szürke nyákos réteg találtatott. 5- öt. „A frissen fejtnek“ mondott tej, az összes itt szóban levő tejárusítók egy harmadánál oly módon árusíttatik el, hogy az egyik edényből a vizezett tej, a másikból a tejszín, vagy mesterségesen előállított hab összekevertetik, a belvárosi tejárusítók pedig a tejet kivétel nélkül három edényből, vizezett vagy tejfölözött tejszínt és habot keverik össze. Ezen mesterséges hab előállítása a belvárosban még tűrhető tiszta, míg a külvárosokban azonban többnyire szappan izű, még pedig oly mérvben, hogy annak élvezetét teljesen lehetetlenné teszi. 6- or. A tej árára nézve, az összes megvizsgált tej 50°/0 volt 12 kr., 24% volt 14 kr., 16°/0 volt 10 kr., 5% volt 15 kr., l°/0 volt 16 kr., így átlagosan 12,4 kr. Előadó azonkívül a figyelmet arra is felhívta, hogy e számadatok a rossz tej még rosszabb hatását nem tüntetik fel. Itt a fővárosban még nem, de más országokból, hol ezen ügygyel régóta foglalkoznak, igen tekintélyes orvosok által gyűjtött adatokban kitűnik, hogy számos estben vörheny, difteritis