Földmivelési Érdekeink, 1883 (11. évfolyam, 1-53. szám)
1883-01-01 / 1. szám
1. sz. Az indiánus rizst Banks hozta be legelőbb 1790 ben Angolországba. Több sikerületlen kísérleteket tettek vele Middlessexben. De hiába erőlködtek Bose és Parkinson e növényt gabonául meghonosítani Európában, törekvéseiknek mi eredménye sem volt. Mi több még Észak Amerikában sem foglalt helyet kultúrája, bár mint jövendölgették is Parkinson és Buchanan, hogy a vizi zab Észak Amerika kenyérgabonája fog lenni. Henry V i I má r in ki elég őszinte bevallani, hogy ő neki sohasem sikerült csirképes magot szerezni hozzá teszi: úgy tudjuk, hogy e növény sehol, Észak-Amerikát sem véve ki, sem szerepel, mint culturnövény. Kühne F. new-yorki conzul, ki még 1860- ban tett jelentést az Agricultur departement óhajáról, e növényt kísérlet tárgyául tenni, szintén nem mellőzte annak kijelentését, hogy az indiánus rizs csirképességét gyorsan veszíti s erre sokszor csak az kell, hogy megszáradjon. Mindazonáltal több német gazda tett az indiánrizzsel, melyet Kühne consul közvetítésével szereztek, kísérleteket. Ezek közül azonban csak egynek volt némi kis eredménye, a Hessfeld-félének Szász-Meiningenben. Az illető az őszszel vett magvakat a nyert utasításhoz képest halastó partján, mocsáros, nádas helyeken elvetette, a nélkül, hogy csak egy mag is kikelt volna. Egy másik részletet áprilban vetvén, egyes növények májusban kikeltek s augusztus elején virágzásba indultak. Jellemző, hogy az indián rizs virágzata, mely távolról pirosnak tetszik, alsó részében a zabra emlékeztető bugában álló hímnemű virátokból áll, míg a felső buga nőnemű kalászkái oly sűrűn csoportosulnak a gerincz körül, hogy elrendezésük füzéresnek tetszik. A Hossied-féle kísérletnél kifejlett magvak mindannyian lehullottak, a potykáknak tápul szolgálva. De Hossfeld később elhallgatván az ő vizi rizséről irt jelentéseivel, bízvást föltételezhetjük, hogy hamar belefáradt. A Zizania cariopsisa mintegy 20 mm. (15—25 mm.) hosszú, héja zöldes vagy barnás sárga. Bele aczélzöld, végül feketés. Minden gyümölcs hossza egyes, ritkán görbült szálkával van ellátva. Nagyobb, mint a zab, mert p. belőle 20 szem esik egy grammra. Tótmegyern termelt canadaiabból 35 zem. Lehéjazva ízletes eleséget szolgáltat, mely édessége és lisztes volta által kitűnik. De mit ér mind az, ha bármi szép tulajdonságai volnának is, ha mindazt magam is több oldalról való beszerzésénél tapasztalhattam, nem bírunk csirképes magot kapni. Azért ne higgj az Indiánus rizsről irt dicséreteknek magyarom! Dr. Rodiczky Jenő.lyek hazánkban — az említett uradalomban — már évek során át a gőzekemivelés körül létettek. Igen természetes, hogy mint minden nagyobbszerű befektetésnél, itt is elsősorban az a kérés áll előttünk, ha vájjon kifizeti-e magát a gőzekemivelés? A gőzekék előnyeiről, a gőzekemivelés nagyszerű eredményeiről, a véghezvitt bámulatos munkálatokról közrebocsátott tájékoztatásoknál sokkal becsesebb Útmutatásoknak tartjuk a béllyei főherczegi uradalomban meghonosított gőzekemivelés körül szerzett tapasztalásokat, melyek a fölengző lelkesedésnél meggyőzőbben hirdetik a mezőgazdasági gépgyártás ezen hatalmas vívmányának fontosságát, s józan számokkal, egyszerűen a mezőgazdaságban legjobban indokolt üzleti szempontból bizonyítják a gőzekék előnyös voltát Albrecht főherczeg béllyei uradalmában az első — kétmozdonyu — gőzekekészlet 1870- ben szereztetett be a londoni John Fowler czégtől mintegy 40000 írtért. A bellyei uradalom égalj és talaj viszonyai nem a legkedvezőbbek s a mély miveléstől ott meglehetős nagy eredményeket vártak, s igy annál figyelemreméltóbb, hogy már 1872-ben a második nagy gőzekekészletet szerezték be ugyanazon gyárostól, amire természetesen az első gőzekével szerzett s szigorúan megfigyelt tapasztalás ösztönözte az uradalom igazgatóságát. Azt tapasztalták ugyanis, hogy az 1870. évben e gőzekével mélyen fölszántott s 1871- ben kapásnövényekkel (tengeri és répa) bevetett földeken a növények fejlődése az egész tenyészeti idő alatt folyvást szembeszökőleg bujább és egyenletesebb volt, mint ama földeken, melyek ugyancsak 1870. őszén, bár szintén mélyen, de igáserővel szántattak fel. Az uradalom azonban tovább ment, és az 1872., 1873. és 1874. években egyenlő alkotásu és egyenlően trágyázott földeken összehasonlító termelési kísérleteket eszközöltetett, s az itt elért termés-eredményeket pontos öszszeállitásba is foglalta, úgy hogy ezek a számok a legjobban igazolják a fogatos erő és a gőzerővel végzett munka közötti különbséget. Ez okból ezen összeállításból közöljük is a főbb érdekű számokat. A kísérletek négy éven át tengerivel és hét évig répával eszközöltettek, és pedig volt a tengeri termés (csöves állapotban) mérőkben kifejezve, hatunk magunknak a gőzekemivelés költségeiről és eredményeiről. Meg is kísértjük az ez időről kimutatott, s a gőzekék munkaképességére, valamint az összes költségre vonatkozó adatokból az átlagos napi munkaképességet, azaz a naponkint feszántott holdak átlagszámát, továbbá az átlagos holdankinti költséget — könnyebb tájékozás kedvéért — kivonni, kiterjesztvén figyelmünket nemcsak a mély szántásra, hanem a sekély szántásra, valamint a gőzökével kitűnően teljesíthető túrásra és boronálásra is. — Volt ugyanis : Az igazságot szem előtt tartva, meg kell mondanunk azt is, hogy ezek az átlageredmények az 1880. évben végzett munkákra vonatkoznak. Ezt azért kell hangsúlyoznunk, mert a gőzekemivelés behozatalának első éveiben az uradalomnak is előre nem látott nehézségekkel és akadályokkal kellett küzdenie, s nem mindjárt az első évben érettek el oly kedvező eredmények, minekről a fenti átlagszámok beszélnek. A kezdet nehézségei persze főleg a gépkezelő személyzet csekély gyakorlottságából eredtek, s csak elvétve vezethetők vissza kedvezőtlen — mocsáros — talajviszonyokra. De úgy a munkások hiányos gyakorlottságából, mint egyéb okokból származó ezen nehézségek csakhamar elenyésznek, amint ezt fényesen bizonyítja az alábbi példa, melyben a gőzekemivelésnek Jelseföldön — az uradalom egyik gazdasági kerületében — tapasztalt első évi munkáját és költségeit összehasonlítjuk az ugyanott a 2ik évben elért eredményekkel, mely összehasonlítás a haladást tisztán tünteti fel. A naponkinti munka volt ugyanis: •«* СО -*-3 t 3 frt 25 kr.6 frt 79 krral A költség csökkenése a naponkint felszántott terület után eső összes költségnél is kivihető, a mely volt az első (1877) évben 177 frt 96 kr. a második (1878) évben 99 , 02 , a naponkinti kevesebbet tehát 28 frt 94 kr. volt. Hogy a kezdet nehézségei — melyet a felszántott kisebb területben és a nagyobb költségben nyilvánulnak — tényleg mindinkább elenyésznek, azt legjobban az említett gazd. kerületben 1877 től — a behozatal első *) Mindenütt kataszteri hold értendő. Tehát olcsóbb 1878-ban a mély a sekély a túrásnál (grubberezés) a boronaszántásnál lásnál Az átlagos napi munka 9,,, hold 11,0 h. 19,3 h. 26 h.*) Az átlagos holdankénti költség 7 frt 54 6 frt 34 3 frt 64 2 frt 38 mélyszántásnál sekély szántásnál túrásnál holdakban kifejezve az első évben (1877) a 2-ik évben (1878) 6- 114 7- „. Unó 11-03 11-36 22, 5 Munkatöbblet 1878-ban 0-13 ^•88 10,9 Még észrevehetőbb a különbség a költségnél, ez ugyanis volt holdankint átlag, a mely a sekély a túrásnál szántásnál az első évben (1877) a 2-ik évben (1878) 18 frt 44 14 „ 01 11 frt 52 8 „ 27 11 frt 26 4 „ 47 Kifizeti e magát a gőzekemivelés ? Az országos magyar gazdasági egyesület által f. é/ őszén rendezett agárdi nemzetközi gőzeke- és fogatos-ekeverseny óta a gazdaközönség érdeklődése fokozott mérvben fordul a földmivelő eszközök, jobban mondva a talaj minél tökéletesebb megmunkálására szolgáló eszközök gyártásában a tökély legmagasabb fokát képviselő gőzekék felé. Anélkül, hogy az agárdi ekeversenyről legközelebb a rendező egyesület által kiadandó tüzetes és a gazdaközönség okulására átalánosságban is nagybecsű adatokat tartalmazó jelentés értékéből legkevesebbet is elvonni akarnánk, nem tartjuk fölöslegesnek a gőzek e műveléssel hazánkban elért eredményekről, a béllyei főherczegi uradalom épen most megjelent leírásából vett adatok alapján, megemlékezni, s úgy hiszszük, hogy az agárdi ekeversenyről szóló jelentés általános érdekű adatait leginkább alkalmas módon egészítik ki azok a tapasztalások, memég nagyobb a különbség a répatermesztésnél, ahol termett (bécsi mázsákban kifejezve). Nem csoda, ha az ezen összehasonlító kísérletekből vont következtetés s a gőzekemiveléssel elért terméseredmények arra bírták az uradalmat, hogy rövid egymásutánban még négy teljes gőzekekészletet vásároljon, úgy hogy az uradalom jelenleg hat gőzekével rendelkezik, melyek mindannyian a kétmozdonyu rendszer szerint készültek s köztüök öt külön-külön 20—20 lóerejü, egy pedig 14—14 lóerejü mozdonynyal van ellátva. Az uradalomban az 1872. évtől bezárólag 1880-ig terjedő idő alatt szerzett tapasztalások után már bízvást ítéletet is formál Év az igás erővel a gőzekévelA gőzekemivelés mivelt földeken átlag, holdankint gos nagyobb termés holdankint 1872 65 81., 16, 1873 54 62., 8, 1874 51., 54, 2-, 1875 57 67 13 Átlagos terméstöbblet holdankint 1 — 10., 1872. évben 52 610 50 1873. „ 270 355 85 1 10 Átlagos terméstöbblet holdankint 2 — 87. , FÖLDMIVELÉST ÉRDEKEINK. Г)