Földmívelési értesítő, 1922 (32. évfolyam, 1-53. szám)

1922-05-14 / 20. szám

116 FÖLDMÍVELÉSI ÉRTESÍTŐ 24. szám. .1 elmaradásához, mely elmaradás más normális évek megfelelő időszakának fejlődési fokához mérten 3—4 hétre tehető. Április hó folyamán járt néhány száraz napot sem lehetett teljes mértékben a tavaszi munkákra fel­használni, mert ezek a napok sem egyfolytában, hanem négy egyenlőtlen szakaszra tagozódva követték egy­mást s a nagyon átázott talaj nem szikkadhatott fel a kívánt mér­ték­ben. A gazdasági munkálatok ennek következtében nagyon megkéstek. Ezen jelentés szerkesztése idején az idő mele­gebbre és szárazabbra fordult s ez a körülmény re­ményt nyújt arra, hogy az elmaradt mezei munk­ála­tok hamarosan pótolhatók lesznek és a fejlődésükben visszamaradt vetések gyorsabb növekedésnek és jó fejlődésnek indulnak. A gazdasági munkálatoknak és a vetések fejlődé­sének fönt vázolt 3—4 hetes elmaradottsága folytán a folyó évi mezőgazdasági statisztikai hírszolgálatra készített munkabeosztásban jelen hivatalos vetésjelen­tés idejére előirányzott minősítő becslés összeállítható nem volt. Mindamellett a beérkezett jelentésekből máris megállapítható, hogy az őszi kalászosok az ország túlnyomó részében csak­ közepesek, a már kikelt tavasziak pedig jó és közepes közöttiek. A már felszikkadt vízállások által az őszi vetések­ben okozott károk sok helyen oly jelentékenyek, hogy nagyobb foltokat ki kellett vagy még ezután ki kell szántani. Több helyről jelentik azt is, hogy a rovar különösen a drótféreg, számbavehető károkat okoz az őszi vetésekben. Az őszi búzavetések, a tavaszi, különösen pedig április havi hűvös és rendkívül esős időjárás követ­keztében fejlődésükben visszamaradtak. A hűvös idő­járás folytán csak nehezen bokrosodott és a túlságos nedvesség következtében számos helyen sárguló, ritka és gazos vetések is láthatók. Helyenként fagykárok is észlelhetők. Mélyebb fekvésű helyeken a víz is tete­mes károkat okozott. A búzavetések fejlődésére meleg és száraz időjárásra van szükség. Az őszi rozsvetések a rendkívül esős és hűvös idő­járás folytán fejlődésükben szintén visszamaradtak és megritkultak. Magasságuk, tekintve az előrehala­dott időt, nem megfelelő. A tavaszi árpa- és zabvetések általában — különö­sen a koraiak — jól keltek és elég sűrűek ugyan, de egyes helyeken a hideg időjárás kellő fejlődésükben gátolta. A kedvezőtlen időjárás miatt a vetés még nincs befejezve. A tengeri vetésénél a gazdák a folytonos esőzés miatt legtöbb helyütt megkéstek, úgy hogy a vetési munkálatok legtöbb helyütt most vannak folyamat­ban. A korábban elvetett tengeri most kél. A burgonya ültetése legtöbb vidéken még folya­matban van. A korai ültetés elég jól kelt. A cukorrépa és takarmányrépa vetése számos he­lyen még folyik. Még csak kevés helyen kelt ki, de ott elég jó. A repcevetés általában gyenge és sínyli a hűvös, esős időjárást. Helyenkint kifagyott. A kerti vetemények és hüvelyesek vetése a hűvös, esős időjárás miatt kissé megkésett, a bab kivételével azonban, melynek vetése sok vidéken csak most van folyamatban, legnagyobbrészt befejeztetett. Kelésüket és fejlődésüket a hűvös időjárás hátráltatja. A kender és len vetése a legtöbb helyen még fo­lyamatban van. A korábbi vetések már kelnek. A dohányp­alánták a kedvezőtlen időjárás folytán a melegágyakban kissé nehezen fejlődtek. Kiültetésük ez ideig még kevés helyen indult meg. A mesterséges takarmányok a hűvös időjárás miatt lassan fejlődnek s ez idő szerint túlnyomó rész­ben alacsonyak és sok helyt ritkák. Vágásuk a szoká­sos időnél később veheti kezdetét. Hasonlóan a mesterséges takarmányfélékhez, a tavaszi hosszantartó hűvös időjárás a rétek fűnövését is erősen megakasztotta s lassú fejlődésben van. Jó meleg időjárás a vegetációban való elmaradást hamar helyrehozná. A lapos, mély fekvésű rétek sok helyt még víz alatt állanak. A legelők kizöldültek, a meleg hiánya miatt azon­ban szintén lassan fejlődnek. Bár még nem adnak ele­gendő táplálékot, az állatokat már sok helyen kihaj­tották. A korán virágzó gyümölcsfák elvirágoztak, a ké­sőbbiek most virágzanak s többnyire dús virágzásban vannak. Helyenként jégeső és éjjeli fagy okozott ben­nük kárt, amelynek mérve azonban még meg nem állapítható. Szőlő. Budapesti kerület. A szőlők tavaszi munkálatai befejezést nyertek. Általában a hegyi szőlők elég jól teleltek, míg a sík talajú szőlőknél a szemek hiányosan fakadnak. A fej­lődés két-három héttel hátrább van a rendesnél. Bor­készlet van, az árak 32—40 K között váltakoznak lite­renként. Kereslet lanyha, csak a helyi fogyasztásra szorítkozik. Kecskeméti kerület: A hosszú, zord tél folyamán a szőlővesszők sokat szenvedtek, fedetlen rügyek nagy része elpusztult, sőt sok helyütt a venyige fája is elfagyott. Április hó 18-án erős jégverés volt, úgy hogy a kinyitott bakház közök­ben a tőkék teljesen jég alá kerültek, a szálvesszőkön és duzzadó rügyek­en még eddig pontosan meg nem állapítható kárt okozott. A szőlő fakadása nagyon lassan halad előre, a metszést befejezték. A borkeres­let vontatott. Napszámviszonyok tűrhetők. Időjárás esős. Zempléni kerület. A szőlők fakadása lassan indul, de már eddig is több romlott rügy található. Az őszön tökéletlenül érett rügyeit a 20 és 22 fokos hidegek és ólmos esők észrevehetően megviselték. A tenyészet 2—3 héttel van elmaradva és így a tőkék átteleléséről tiszta kép ma nem nyerhető. Munkaerőben az egész borvidéken nagy hiány van. Borforgalom lanyha. Miskolczi kerület. A szőlők aránylag jól teleltek ki. Sok­ vesszőnek azonban alsó szemei helyenként kipállottak. A szőlő rügyei szépen duzzadnak. Az általános hideg, esős időjárás miatt a szőlő munkáltatása is eltolódott úgy, hogy a késői metszés miatt erős a csapok k­önnyezése. A tőkehiányok pótlása folyamatban van. Sok helyi, főleg jobb fekvésű szőlőkben a kapálás is befejezés előtt áll. Rovar ellenségek közül a cserebogár jelent­kezik. Az 1920. évi bor ára 4000—4400 K, az 1921. évi bor ára 3500—4000 K között váltakozik, minőség sze­rint. A borkereslet szünetel, csakis a helybeli kimérők vásárolnak kisebb tételekben, úgy­­, mint új bort. A termelők várakozó álláspontra helyezkednek. Veszprémi kerület. A vesszők jól teleltek. A tavaszi munkák mindenütt befejeztettek, pótlások és új ültetések folyamatban vannak. A szemek fakadása a hideg­ időjárás miatt késett. A philoxerától megtámadott és szénkéneggel nem védett szőlők sokfelé kivágattak. Szőlővessző­forgalom élénk volt, a minősége előző évhez valamit javult. A bor ára ingadozó volt, 30—60 K között vál­takozott literenként. A nemes borok ára tartott, ke­reslet élénk, kínálat tartózkodó.

Next