Földmívelési értesítő, 1922 (32. évfolyam, 1-53. szám)
1922-05-14 / 20. szám
116 FÖLDMÍVELÉSI ÉRTESÍTŐ 24. szám. .1 elmaradásához, mely elmaradás más normális évek megfelelő időszakának fejlődési fokához mérten 3—4 hétre tehető. Április hó folyamán járt néhány száraz napot sem lehetett teljes mértékben a tavaszi munkákra felhasználni, mert ezek a napok sem egyfolytában, hanem négy egyenlőtlen szakaszra tagozódva követték egymást s a nagyon átázott talaj nem szikkadhatott fel a kívánt mértékben. A gazdasági munkálatok ennek következtében nagyon megkéstek. Ezen jelentés szerkesztése idején az idő melegebbre és szárazabbra fordult s ez a körülmény reményt nyújt arra, hogy az elmaradt mezei munkálatok hamarosan pótolhatók lesznek és a fejlődésükben visszamaradt vetések gyorsabb növekedésnek és jó fejlődésnek indulnak. A gazdasági munkálatoknak és a vetések fejlődésének fönt vázolt 3—4 hetes elmaradottsága folytán a folyó évi mezőgazdasági statisztikai hírszolgálatra készített munkabeosztásban jelen hivatalos vetésjelentés idejére előirányzott minősítő becslés összeállítható nem volt. Mindamellett a beérkezett jelentésekből máris megállapítható, hogy az őszi kalászosok az ország túlnyomó részében csak közepesek, a már kikelt tavasziak pedig jó és közepes közöttiek. A már felszikkadt vízállások által az őszi vetésekben okozott károk sok helyen oly jelentékenyek, hogy nagyobb foltokat ki kellett vagy még ezután ki kell szántani. Több helyről jelentik azt is, hogy a rovar különösen a drótféreg, számbavehető károkat okoz az őszi vetésekben. Az őszi búzavetések, a tavaszi, különösen pedig április havi hűvös és rendkívül esős időjárás következtében fejlődésükben visszamaradtak. A hűvös időjárás folytán csak nehezen bokrosodott és a túlságos nedvesség következtében számos helyen sárguló, ritka és gazos vetések is láthatók. Helyenként fagykárok is észlelhetők. Mélyebb fekvésű helyeken a víz is tetemes károkat okozott. A búzavetések fejlődésére meleg és száraz időjárásra van szükség. Az őszi rozsvetések a rendkívül esős és hűvös időjárás folytán fejlődésükben szintén visszamaradtak és megritkultak. Magasságuk, tekintve az előrehaladott időt, nem megfelelő. A tavaszi árpa- és zabvetések általában — különösen a koraiak — jól keltek és elég sűrűek ugyan, de egyes helyeken a hideg időjárás kellő fejlődésükben gátolta. A kedvezőtlen időjárás miatt a vetés még nincs befejezve. A tengeri vetésénél a gazdák a folytonos esőzés miatt legtöbb helyütt megkéstek, úgy hogy a vetési munkálatok legtöbb helyütt most vannak folyamatban. A korábban elvetett tengeri most kél. A burgonya ültetése legtöbb vidéken még folyamatban van. A korai ültetés elég jól kelt. A cukorrépa és takarmányrépa vetése számos helyen még folyik. Még csak kevés helyen kelt ki, de ott elég jó. A repcevetés általában gyenge és sínyli a hűvös, esős időjárást. Helyenkint kifagyott. A kerti vetemények és hüvelyesek vetése a hűvös, esős időjárás miatt kissé megkésett, a bab kivételével azonban, melynek vetése sok vidéken csak most van folyamatban, legnagyobbrészt befejeztetett. Kelésüket és fejlődésüket a hűvös időjárás hátráltatja. A kender és len vetése a legtöbb helyen még folyamatban van. A korábbi vetések már kelnek. A dohánypalánták a kedvezőtlen időjárás folytán a melegágyakban kissé nehezen fejlődtek. Kiültetésük ez ideig még kevés helyen indult meg. A mesterséges takarmányok a hűvös időjárás miatt lassan fejlődnek s ez idő szerint túlnyomó részben alacsonyak és sok helyt ritkák. Vágásuk a szokásos időnél később veheti kezdetét. Hasonlóan a mesterséges takarmányfélékhez, a tavaszi hosszantartó hűvös időjárás a rétek fűnövését is erősen megakasztotta s lassú fejlődésben van. Jó meleg időjárás a vegetációban való elmaradást hamar helyrehozná. A lapos, mély fekvésű rétek sok helyt még víz alatt állanak. A legelők kizöldültek, a meleg hiánya miatt azonban szintén lassan fejlődnek. Bár még nem adnak elegendő táplálékot, az állatokat már sok helyen kihajtották. A korán virágzó gyümölcsfák elvirágoztak, a későbbiek most virágzanak s többnyire dús virágzásban vannak. Helyenként jégeső és éjjeli fagy okozott bennük kárt, amelynek mérve azonban még meg nem állapítható. Szőlő. Budapesti kerület. A szőlők tavaszi munkálatai befejezést nyertek. Általában a hegyi szőlők elég jól teleltek, míg a sík talajú szőlőknél a szemek hiányosan fakadnak. A fejlődés két-három héttel hátrább van a rendesnél. Borkészlet van, az árak 32—40 K között váltakoznak literenként. Kereslet lanyha, csak a helyi fogyasztásra szorítkozik. Kecskeméti kerület: A hosszú, zord tél folyamán a szőlővesszők sokat szenvedtek, fedetlen rügyek nagy része elpusztult, sőt sok helyütt a venyige fája is elfagyott. Április hó 18-án erős jégverés volt, úgy hogy a kinyitott bakház közökben a tőkék teljesen jég alá kerültek, a szálvesszőkön és duzzadó rügyeken még eddig pontosan meg nem állapítható kárt okozott. A szőlő fakadása nagyon lassan halad előre, a metszést befejezték. A borkereslet vontatott. Napszámviszonyok tűrhetők. Időjárás esős. Zempléni kerület. A szőlők fakadása lassan indul, de már eddig is több romlott rügy található. Az őszön tökéletlenül érett rügyeit a 20 és 22 fokos hidegek és ólmos esők észrevehetően megviselték. A tenyészet 2—3 héttel van elmaradva és így a tőkék átteleléséről tiszta kép ma nem nyerhető. Munkaerőben az egész borvidéken nagy hiány van. Borforgalom lanyha. Miskolczi kerület. A szőlők aránylag jól teleltek ki. Sok vesszőnek azonban alsó szemei helyenként kipállottak. A szőlő rügyei szépen duzzadnak. Az általános hideg, esős időjárás miatt a szőlő munkáltatása is eltolódott úgy, hogy a késői metszés miatt erős a csapok könnyezése. A tőkehiányok pótlása folyamatban van. Sok helyi, főleg jobb fekvésű szőlőkben a kapálás is befejezés előtt áll. Rovar ellenségek közül a cserebogár jelentkezik. Az 1920. évi bor ára 4000—4400 K, az 1921. évi bor ára 3500—4000 K között váltakozik, minőség szerint. A borkereslet szünetel, csakis a helybeli kimérők vásárolnak kisebb tételekben, úgy, mint új bort. A termelők várakozó álláspontra helyezkednek. Veszprémi kerület. A vesszők jól teleltek. A tavaszi munkák mindenütt befejeztettek, pótlások és új ültetések folyamatban vannak. A szemek fakadása a hideg időjárás miatt késett. A philoxerától megtámadott és szénkéneggel nem védett szőlők sokfelé kivágattak. Szőlővesszőforgalom élénk volt, a minősége előző évhez valamit javult. A bor ára ingadozó volt, 30—60 K között váltakozott literenként. A nemes borok ára tartott, kereslet élénk, kínálat tartózkodó.