Földmívelési értesítő, 1923 (33. évfolyam, 1-49. szám)
1923-06-10 / 23. szám
XXXIII. évfolyam. 23. szám. ШШ ПМП VPSIM Budapest, 1923 junius 10. FÖLDMÍVELÉSI ÉRTESÍTŐ TARTALOM: Személyes ügyek.— 1923:XXIII.t.-c. a gazdasági munkásházak építésének állami támogatásáról szóló 1907:XLVI. t.-c. kiegészítéséről. —1923 : XXIV. t.-c. a gazdasági munkaviszonyból felmerülő ügyekben a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozó eljárás szabályozásáról. — 1923 : XXV. t.-c. a mezőgazdasági munkások munkaereje jogosulatlan kihasználásának meggátlásáról. — Új lókiviteli vásárok megtartása. — A vetések állása és a mezőgazdaság állapota Csonka-Magyarországon, 1923. évi május hó 20-án. — Jelentés a szólók állapotáról. kiadja a magyar királyi Kiadóhivatalt V., Országház-tér 11. földszint, 18. ajtó földmivelésügyi minister Magánelőfizetőknek egész évre 200 korona HIVATALOS RÉSZ. A m. kir. földmivelésügyi minister előterjesztésére kisbéri Tóth Elemér helyettes államtitkárnak saját kérelmére történő nyugdíjaztatása alkalmával — sok évi buzgó és kiváló szolgálata elismeréséül — az államtitkári címet adományozom. Kelt Budapesten, 1923. évi május hó 30-án. Horthy, s. k. Szabó Istváni, s. k. 1923. ÉVI XXIII. TÖRVÉNYCIKK a gazdasági munkásházak építésének állami támogatásáról szóló 1907:XLVI. törvénycikk kiegészítéséről. (Kihirdettetett az Országos Törvénytárban 1923. évi junius hó 2. napján.) Emlékezetül adom ezennel mindenkinek, akit illet, hogy Magyarország nemzetgyűlése a következő törvénycikket alkotta: 1. Az 1907 : XLVI. t.-c. 7. §-a a következő rendelkezésekkel egészíttetik ki: Az állami támogatással létesített gazdasági munkásháznak ez a jellege nem szűnik meg azzal, hogy a vételárnak, illetőleg a kölcsönnek a hátralevő törlesztési időre járó részleteit, vagy bérleti viszony esetében a hátralevő bérleti évekre járó évi béreket egy összegben előre lefizetik. (1907. évi XLVI. t.-c. 2. f) és g) pontjai.) A gazdasági munkásház ennélfogva ezt a jellegét ideiglenesen ily előrefizetés esetében is megtartja s ehhez képest, azt további rendelkezésig csak a törvényhatóság első tisztviselőjének engedélyével lehet más ingatlannal egyesíteni, felosztani, megterhelni, elidegeníteni, bérbe vagy albérletbe adni. A törvényhatóság első tisztviselőjének az engedély kérdésében hozott határozata ellen tizenöt nap alatt fellebbezésnek van helye a közigazgatási bizottsághoz; ennek határozata ellen pedig, amennyiben az az elsőfokú határozattal nem egybehangzó, tizenöt nap alatt a földmívelésügyi ministerhez. (1901 : XX. t.-c. I.) Iven engedély szükséges az előbbi bekezdés alá eső olyan jogügyletekhez is, amelyeket a jelen törvény életbelépésének napja előtt kötöttek, ha a gazdasági lunkásház e jellegének telekkörnyvi törlését (67.000/1907. F. M. sz. rendelet 11. §-a. Rendeletek Tára 1446. lap) a telekkönyvi hatóságtól még nem kérték. 2. §. Az előző szakaszban foglaltak alapján első, illetőleg másodfokon hozott határozat az illetékes vármegyei m. kir. gazdasági felügyelőség vezetőjével is közlendő, ki az ellen közérdekből a törvényes határidőn belül fellebbezéssel élhet. 3. §. Ez a törvény kihirdetésének napján lép életbe. Végrehajtásáról a földművelésügyi miniszer gondoskodik. E törvénycikk kihirdetését ezennel elrendelem, e törvénycikket, mint a nemzet akaratát mind magam megtartom, mind másokkal is megtartatom. Kelt Budapesten, 1923. évi május hó 28. napján. Horthy Miklós s. k., Magyarország kormányzója. Gróf Bethlen István s. k., m. kir. ministerelnök. 1923. ÉVI XXIV. TÖRVÉNYCIKK a gazdasági munkaviszonyból felmerülő ügyekben a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozó eljárás szabályozásáról. (Kihirdettetett az Országos Törvénytárban 1923. évi junius hó 2. napján.) Emlékezetül adom ezennel mindenkinek, akit illet, hogy Magyarország nemzetgyűlése a következő törvénycikket alkotta: 1. §. Az 1907 : XLV. t.-c. 62. §-ában megjelölt első- és másodfokú hatóság, az eljárásra illetékes hatósági személy (tanácselnök) elnöklete alatt, a munkaadók és munkavállalatok sorából a 2. §-ban megjelölt módon meghívott két-két ülnökkel kiegészítve, tanácsban tárgyal és határoz mindazon vitás ügyekben, amelyek 1. a munkaadók és a mezőgazdasági munkások közötti jogviszony szabályozásáról szóló 1898:11.; 2. a vizimunkálatoknál az út- és vasútépítésnél alkalmazott napszámosokról és munkásokról szóló 1899 : XII; 3. a gazdasági munkavállalkozókról és segédmunkásokról szóló 1899 : XLII.; 4. az erdőmurritásokról szóló 1900. évi XXVIII.; 5. a dohánytermelők és a dohánykertészek közötti jogviszony szabályozásáról szóló 1900 : XXIX., s végül