Földmívelő, 1958 (2. évfolyam, 2-24. szám)
1958-01-22 / 2. szám
tett, hogy ennek a helyzetnek megszüntetése érdekében különösen nagy figyelmet kell fordítani a szakszervezeti csoporton belül a munka további erősítésére, nagyobb üzemekben a különböző társadalmi bizottságok létrehozására. A szervezeti életet vizsgálva, őszintén meg kell állapítanunk, hogy üzemeink egy részében nem alakult ki a kollektív vezetés. Sok esetben az VB-elnök a vezetőségi tagok megkérdezése nélkül dönt fontos kérdésekben. A szakszervezeti élet alapvető problémája a mezőgazdasági üzemekben, a különböző szakszervezeti rendezvények hiánya. Üzemeink egyrészében még nincs rendszeres bizalmi csoportértekezlet, nem tartanak bizalmi értekezleteket, ÜB-üléseket. Rendszertelenül szervezik meg a taggyűléseket, nem kielégítően tájékoztatják a tagságot s ily módon a tagság körében bizonyos fokú közömbösség tapasztalható. 1956. végén létrehoztuk az állami gazdaságok, gépállomások, erdőgazdaságok osztályát, a szakemberek és vízügyi szakemberek osztályát. Ezek mellett társadalmi aktívákból bizottságokat szerveztünk, továbbá működtettük a társadalombiztosítási, üdülési, sport és kultúr, valamint a gazdasági osztályt. Az eddigi tapasztalatok azt igazolják, hogy ezen a szervezeten is kell változtatni még. Elnökségünk, majd központi vezetőségünk e kérdésben úgy döntött, hogy az állami gazdaságok, gépállomások, erdőgazdaságok, vízügyi, valamint szakemberek osztályát továbbra is fenntartva, meg kell alakítani a szakszervezeti munka általános osztályait. Tervünk szerint a szakosztályok munkájának többségébe az újonnan megválasztott központi vezetőség tagjait vonjuk be. Valamint az adott terület legjobb szakszervezeti aktivistáit. 1. Központi vezetőségünk javasolja a kongresszusnak, hogy növelje a központi vezetőségi tagok, póttagok számát is. Az eddigi 45—47 tagú központi vezetőség helyett 81 plusz 13 tagú központi vezetőségi tagot válasszunk. Véleményünk szerint ily módon a központi vezetőség összetételén jobban kifejezésre tudjuk juttatni a különböző termelési területek részvételét. Be tudjuk vonni az idősebb szakszervezeti tagokat, nőket, pártonkívülieket a vezetésbe. Szakszervezetünk káderfunkája túlzottan bürokratikus volt, nem megfelelően segítette a káderek előrehaladását, új káderek bekapcsolását. Mindezek ellenére azonban nyugodtan állíthatjuk,hogy a mezőgazdaság területén az elmúlt négy év alatt több száz olyan szakszervezeti aktivistát neveltünk ki, kapcsoltunk be a munkába, akik szakszervezeti vonalon, állami, pártvonalon a legnehezebb időben is megállták helyüket. Ezután ismertette a pénzgazdálkodás főbb kérdéseit. A megalakulás óta szakszervezetünk összbevétele összesen 1957. december 31-ig 86 240 218 forint, ebből tagdíj 68 209 743 forint volt. Míg 1952-ben az összes bevétel 66,62 százaléka volt tagdíj, addig 1956-ban az összbevétel 86,22 százaléka. Ez azt mutatja, hogy javult szakszerveztünk munkája, tagságunk ragaszkodik és bizalma növekszik. 1957. III. negyedévében még több, mint 25 000 tagnak volt 3 hónapos tagdíj elmaradása. 1956-ban szakszervezetünk tagdíjbevételéből rendkívüli segélyeket folyósítottunk. 650 fő kapott rendkívüli segélyt, 321 138 Ft értékesen. Ezenkívül ez évben Somogy, Bács és Baranya megyékben a jégverés következtében károsult szakszervezeti tagoknak 86 000 Ft támogatást adtunk. A befolyó szakszervezeti tagdíjakból a szakszervezeti tagság részére 1952-től 1957-ig 7 906 531 Ft-ot folyósítottunk. Ezenkívül az októberi ellenforradalom által okozta nehézségek enyhítésére a szocialista országokból érkezett adományokból mintegy 1 800 000 Ft értékű élelmiszert és ruhát osztottunk ki szakszervezeti tagjaink között. Az elmúlt években kialakítottuk szakszervezeti bizottságaink mellett a számvizsgáló bizottságokat. Egy részük jól dolgozik, a többség azonban még nem érti feladatát, nem ad számot a szakszervezet pénzügyi gazdálkodásáról. Nagy gondot kell fordítani a számvizsgáló bizottságok munkájának megszervezésére és kialakításéra. A szervezettség fokozása érdekében az újonnan megválasztott Központi Vezetőségnek biztosítani kell, hogy legalább 2 éven belül a mezőgazdasági üzemekben foglalkoztatott állandó dolgozóknak mintegy 80 —90 százaléka tagja legyen szakszervezetünknek. A szervezettség emelésénél különösen nagy súlyt kell helyezni a gépállomásokra. Feltétlenül tovább kell növelnünk az időszaki munkások körében is szakszervezetünk befolyását is. A bizalmiak, ÜB-tagok, aktivisták munkáját a „Földmívelő”-n keresztül, esetenként megjelenő kiadványokon keresztül kell segítenünk. El kell érni, hogy üzemi bizottságaink rendszeresen ülésezzenek, figyelemmel kísérjék a felsőbb vezető szervek határozatait. Az eredményesebb szakszervezeti munka elvégzéséhez szükséges, hogy az elkövetkezendő időszakban a vállalatvezetés részéről, az üzemtől kezdve a miniszterig több megértést és támogatást kapjanak szakszervezeti szerveink. A földmunkás-mozgalomnak kapcsolata nemzetközi munkás-szervezetekkel, 1945 után elsősorban a szocialista országok mezőgazdasági és erdészeti dolgozók szakszervezetei, majd később számos kapitalista, gyarmati ország mezőgazdasági és erdészeti dolgozói, szervezetei közvetlen részvételével alakult meg a Szakszervezeti Világszövetségen belül a Mezőgazdasági és Erdészeti Tagozat. 1949-ben még csak 10 ország tagja szakmai szövetségünknek. 1957-ben már 38 ország, 16 millió mező- és erdőgazdasági dolgozóját tömöríti szakmai szövetségünk soraiba. Szakszervezetünk meghívására 1957-ben,három delegáció járt hazánkban. Részünkről szintén 3 delegáció járt külföldön. Központi vezetőségünk azt javasolja, hogy a kongresz-különösen fontos, hogy szakszervezeti bizottságaink választóikat rendszeresen tájékoztassák, minden területen tiszteletben tartsák a szakszervezeti demokráciát. Gondoskodni kell arról, hogy a taggyűléseken felvetett problémák gyorsan elintéződjenek, hogy erről a dolgozók tájékoztatást kapjanak. A szakszervezeti munka további javítása érdekében ez évben minden megyében 6 napos tanfolyamokat kell szervezni a szakszervezeti bizottsági elnökök részére, a reszortfelelősöket pedig 2-3 napos megbeszélésre kell összehívni. Közép- és felső fokon dolgozó szakszervezeti aktivisták, funkcionáriusok további oktatását is szorgalmazni kell. Egyrészt a Szakszervezetek Országos Tanácsa által szervezett tanfolyamok keretében, másrészt nagyüzemi SZB-elnökök részére 4—6 hetes tanfolyamokat kell szervezni. A szakszervezet erősítése a szervezeti élet kialakítása érdekében kérjük az üzemi pártszervezeteket, hogy fokozottabban segítsék munkánkat. szus úgy foglaljon állást, hogy a Magyar Mezőgazdasági és Erdészeti Dolgozók Szakszervezete minden erejével harcoljon a Szakszervezeti Világszövetség mezőgazdasági és erdőgazdasági szakmai tagozatának erősítéséért, a szocializmus és a kapitalista országok mező- és erdőgazdasági dolgozóinak szoros egységéért. Szeretnék röviden foglalkozni szakszervezetünk és a SZOT kapcsolatával is. Központi vezetőségünknek az a véleménye, hogy az utóbbi időben van jelentős változás szakszervezetünk és a SZOT kapcsolatában. Míg az első időben az volt a jellemző hogy a SZOT apparátusa operatívan igyekezett beavatkozni szakszervezetünk munkájába, melyből számos összeütközés következett, úgy addig az utóbbi 1 1 és fél év alatt mind jobban előtérbe került a Szakszervezetek Országos Tanácsa részéről az elvi irányítás, irányíttatás. Javulás tapasztalható a megyei SZMT-k és területi bizottságaink kapcsolatát,, munkáját illetőent is. Több kérdésbel, mint például a munkavédelem, kulturális munka, nagyobb segítséget adnak szakszervezeti alapszerveinknek jobban kezdik felismerni a mezőgazdasági szakszervezetek jelentőségét, munkáját és feladatait. További feladataink a II. komgreszszus útmutatásainak, határozatainak sikeres végrehajtása érdekében úgy véljük, hogy tovább kell ezen az úton haladnunk, melyen eddig is elindultunk. Éppen ezért kérjük a Szakszervezetek Országos Tanácsát és a megyei SZMT-ket, hogy munkánkhoz adjanak fokozottabb segítséget, különösképpen abban, hogy a gépállomásokon a szakszervezeti munkát meg tudjuk szilárdítani, hogy csökkenjenek a mezőgazdaságban a balesetek. Tisztelt kongresszus! Kedves elvtársaik! Ha munkánkat minden területen tovább javítjuk, eredményesen végezzük, akkor mi is hozzájárulunk hazánkban a békés építőmunka feltételeinek megteremtéséhez. Munkánkban iránymutatást ad a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója alkalmával kiadott békekiáltvány, amelyet 64 ország kommunista és munkáspártjai, a leghaladóbb forradalmi erők írtak alá. Amint látják, a feladat, amelyet a mi területünkön el kell végezni nem kevés, de úgy vélem, hogy minden feltétel adva van, elsősorban azért, merthazánkban a hatalom a munkásosztály, a dolgozó nép kezében van! Hazánkban a szocializmus erői napról napra erősödnek. Szükséges azonban, hogy egységesen, a mezőgazdasági dolgozókat is összefogva, egy emberként kövessük a Magyar Szocialista Munkáspártot, a magyar nép forradalmi erejét, segítsük a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormányt, hiszen a dolgozó nép pártja és kormánya minden erővel azon dolgozik, hogy a magyar népnek minél kulturáltabb életkörülményeket, magasabb életszínvonalat tudjon biztosítani, hogy hazánkban minden téren, így a mezőgazdaságban is győzelemre vigyük a szocializmust. Tisztelt kongresszus! Kedves elvtársak! Központi vezetőségünk az elmúlt 4 év munkájáról számolt be. Kérem a küldötteket, hogy hozzászólásukkal, javaslataikkal és bírálatukkal segítsék az új központi vezetőséget, az elnökséget, hogya kongresszus határozatai alapján még többet és jobbat alkothassanak. Több megértést kér a szakszervezet • FÖLDMÍVELŐ A VITA A szovjet szakszervezetek a pártért A beszámolót követő vitában felszólalt G. P. Kruskov, a szovjet mezőgazdasági szakszervezet küldötte. Forró, baráti üdvözletét tolmácsolta a szakszervezet vezetőségének, a magyar mezőgazdaság minden dolgozójának. A szovjet szakszervezetek szerepéről szólva elmondotta, hogy a szovjet szakszervezetek a szocialista építés minden területén széleskörű szervező és nevelőmunkát fejtenek ki, és mozgósítják a dolgozókat a kommunista párt által kitűzött gazdasági és politikai feladatok teljesítésére. A szakszervezet eredményes munkájáért sok szakszervezeti dolgozó részesült magas kitüntetésben. A Szovjetunió mezőgazdasági szakszervezetének központi bizottsága ez év januárjában tartott plenáris ülésén több fontos intézkedést határozott el. A szovhozok, gépállomások, erdőgazdaságok és más vállalatok szakszervezeteinek szerepét megnövelik, a dolgozókat a termelési értekezleteken való aktív részvétel és a szocialista munkaversenyes útján széleskörűen bevonják a termelés irányításába. Ez lehetővé teszi az egyszemélyi vezetés elveinek összeegyeztetését az alulról jövő ellenőrzéssel. — Szakszervezeteink — mondotta befejezésül — nagyra értékelik a békefelhívást és annak érdekében rendszeres nevelőmunkát folytatnak a Szovjetunió dolgozói között. Lelkes tapssal fogadott felszólalása után G. P. Kruskov átadta a szovjet mezőgazdasági szakszervezetek ajándékát, a szovjet parasztság életét bemutató fényképsorozatot. Németh László, a nagykanizsai erdőgazdaság dolgozója arra figyelmeztette a kongresszus részvevőit, hogy a jövőben semmiképpen ne kezdeményezzenek az éghajlattól és a talajadottságoktól független formális országos versenyeket. Vezse Sándor, a miskolci Vízügyi Igazgatóság dolgozója helyeselte, hogy megalakították a szakszervezetben a vízügyi I osztályt, viszont kérte, hogy a szakszervezet törődjön többet a nagyarányú vízügyi munkálatoknál tömegesen dolgozó kubikosokkal. Soltész István Szolnok megyei küldött megkapó részleteket mondott el egykori kubikos- és cselédéletéből. Az üzemi tolvajlásokat, a felelőtlenséget kemény szavakkal ostorozta. Simon István, a Környei Állami Gazdaság üzemi bizottságának el— Pártunk agrártézisei felhívják a figyelmet — mondotta —, hogy meglevő mezőgazdasági nagyüzemeinket (beleértve a termelőszövetkezeteket, állami gazdaságokat) minél előbb példamutató, korszerű belterjes gazdaságokká kell fejleszteni. Olyanoké, amelyek termelése és árutermelése meghaladja az egyéni gazdaságokét, a termelőszövetkezetek tagjainak élet- és munkakörülményei jobbak az egyéni gazdálkodókénál. Ezen múlik a termelőszövetkezeti gazdálkodás fölényének kialakulása és ennek alapján a dolgozó parasztok megnyerése az önkéntes meggyőzés eszközével a szövetkezés számára. Hogy termelőszövetkezeteink termelési és árutermelési színvonala elérje ezt a kívánatos szintet, ez nagyban múlik a gépállomások, a traktorosok jó munkáján. Éppen ezért helyes, ha a MEDOSZ ennek érdekében teljes erővel mozgósítja a gépállomáson dolgozó szakszervezeti tagokat. Helyes a kongresszus határozati javaslatának az a része, amely felhívja a gépállomási nők, ismertette, hogyan indult meg náluk a dolgozók kezdeményezésére, a régi hibáktól mentesen a munkaverseny, amelynek eredményeképp félmillió forintos eredményjavulást értek el. A küldöttek pénteken folytatták tanácskozásukat. Az elnöklő Szőke Mátyás földművelésügyi miniszterhelyettes felolvasta Illő Bozzinak, a Mező- és Erdőgazdasági Dolgozók Nemzetközi Szakmai Szövetsége főtitkárának üdvözlő levelét. A kongresszus második napján a vitában felszólalt Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, szakszervezeti vezetők és beosztottak figyelmét a terméseredmények állandó növelésére, a minőség javítására, a munka olcsóbbá tételére. A gépállomások és a tsz-ek viszonya — A gépállomás szakszervezeti tagjai is kövessenek el mindent annak érdekében, hogy megjavuljon és tovább javuljon a termelőszövetkezetek és a gépállomások viszonya, mert ezen a téren még igen sok a kívánnivaló. A termelőszövetkezet és a gépállomás közötti viták leggyakoribb oka az, hogy a traktorok, a betakarító gépek nem mindig jelennek meg idejében a szövetkezetek földjén és a traktorosok sem végeznek minden esetben kifogástalan, jó minőségű munkát. A szakszervezeti tagoknak is kötelességük, hogy ezen a téren gyökeres javulás következzék be. A panasz nagy része megszűnik, ha végrehajtják a karácsony táján megszületett kormányhatározatnak azt az utasítását, amely Fehér Lajos beszéde A küldöttek hallják a beszámolót