Földmívelő, 1964 (8. évfolyam, 1-24. szám)
1964-01-01 / 1. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! vili. évfolyam, 1. szám. ARA 50 FILLÉR Az új esztendő küszöbéiig írta: HUNA ISTVÁN, a MEDOSZ elnöke Elbúcsúztunk az óévtől és köszöntjük az újat. Az óévtől búcsúzva akaratlanul is azt vizsgáljuk: vajon megkaptunk mindent, amire köszöntésénél számítottunk? Vagyunk, kívánságunk volt bőven. És mert most is, mint mindig, várt kívánságaink egy részének megvalósulása nélkül búcsúztunk az évtől, reménnyel sóhajtunk, na, majd a jövő évben. Mi, a türelmesebbek sóhajtunk így, akik mérlegeljük nemcsak kívánságainkat, de a lehetőségeket is. A megtermelt javak becsületes elosztásánál a mérleg mutatta: egy grammal sem kaptunk többet, csak annyit, amennyit munkánkkal az ország asztalára tettünk. A türelmetlenek, ha nem akarják megtalálni az okot csüggedt legyintéssel megállapítják, nem volt szerencséjük. És irigyen tekintenek azokra, akik, ha ugyan szintén nem érték el vágyaik maximumát, de megértik: nem az óév volt az oka, hanem inkább az, hogy valamilyen formában észrevétlenül beléjük lopakodott a hiba és az igényeket fejlesztette túl bennük a lehetőségen. Ne az óévben keressük tehát meg nem valósult kívánságaink okát. A most búcsúzott évnek is, mint már — különösen felszabadulásunk óta — elődjeinek is. 365 napja mind alkalmas volt arra, hogy ki-ki a maga foglalkozása területén, becsületes munkájával megszerezze — nem túlzott — szükségletét___ Nem volt még olyan év a mi életünkben, és nyugodtan mondhatjuk: őseink életében sem, melyben minden ember kívánsága maradék nélkül teljesedhetett volna. Nem is lehetett ilyen év és belátható időn belül nem is tehet, mert mindnyájan tapasztaljuk, napról napra túlszalad igényünk a lehetőségeinken. Saját hibánk az, hogy testi,, szellemi és akaraterőnk még leszorgalmasabb munkánkkal sem volt eddig képes lépést tartani vele. Szilaj csikó a vágy. Nem hajlandó a lehetőségek határát észrevenni, átugrik rajta és száguld előttünk. Mi pedig, ahogy csak tőlünk telik, követhetjük, mert vonz a vágy a mindig jobb, szebb, kényelmesebb élet elérésére ... Akik már a lehetőségek határát felismertük és túl az egyéni, anyagi érdeken, azt vizsgáljuk, megtettünk-e mindent a magunk és embertársaink boldogulására, megelégedéssel nyugtázzuk, hogy a részleges atomcsend egyezmény, amely egy év előtt is legfőbb óhajunk volt, az óév egyik legnagyobb, legmegnyugtatóbb eredménye. A világbéke felé haladás útjelzője ez. Sok év úttörő munkájának eredménye! Ez volt minden új év köszöntésekor a leghőbb vágy: megtalálni a béke felé vezető utat, melyen, ha talán még évek küzdelme árán is, de mégis eljussunk majd a világbékéhez, a nyugodt élethez. Ilyen érzéssel, gondolatokkal búcsúzom az óévtől. 1963- tól, amely mint olyan évszám, csatlakozik a történelmi időhöz, mely a béke felé vezető utat mutatta meg. Az új év köszöntésével azt kívánom: csüggedetlen reménnyel, még nagyobb lendülettel haladjunk a jelzett úton a világbéke megvalósításához, mert mit érne az, ha a világbékén kívül ma minden vágyunk teljesülne is, de holnap a szörnyű atomháború pusztítaná el mindnyájunkat. Maradjon inkább egyes egyéni kívánságunk teljesedése a távolabbi jövőre, csak a béke legyen biztosítva mindnyájunk részére. TÉL AZ ERDŐN Hangulatos kép Budavdéki Erdő- és Vadgazdaságból KJÉV - ÉS REMÉNYEK Munkámban az a legfontosabb, hogy minden ,,akta” mögött ott látom az embert, szerretem az embereket, és ha olykor-olykor csalódás is ér, akkor is bízom bennük. Az évek körforgásában búcsúzunk a régitől s köszöntjük az újat. Sok küzdelmet, bánatot, de szépséget és örömet is hoztak az elmúlt év napjai. Úgy keverednek ezek napjaink rengetegében, mint fények és árnyékok az erdők lombjain. Az évfordulós számotvető óráiban azt is tudjuk, hogy az új esztendő is árnyékkal keveri majd a fényeidet, az idő ismétli meg önmagát örök törvényei szerint. Az viszont már a mi dolgunk, embereké, hogy milyen ízekkel töltjük meg az új év napokba, órákba osztott sejtjeit. Ismerjük jól emberségünk természetét, a bennünk élő jóság és gyarlóság véges határait. S ha feledjük is az elvonult év árnyait , az újtól mégsem várunk csupa fényt. A nagykorúvá vált emberiség e józanságával lépünk át az új esztendőbe, tudva már azt, hogy olyan lesz ez az év, amilyenné mi alakítjuk. De bízunk önmagunk erejében s ez az önbizalom a mi mostani legnagyobb és legméltóbb emberi reményünk az új évben. Nagyajtai Imre, az Érdi Gépállomás műhelyvezetője Egyike a gépállomás legrégibb dolgozóinak. 1951-ben szerelőként jött az iparból a gépállomásra, s az évek során részt vett több száz traktoros kiképzésében. — Ebben az évben is részt kívánok venni a traktorosok oktatásában, hogy a budai járásban is minél több jól képzett erőgépkezelő álljon a tszek rendelkezésére. A gépállomáson pedig a legkorszerűbb gépjavító munkamódszereket vezetjük be, hogy a járás gépjavítási igényét a legjobb minőségben kielégítsük. A szalagrendszerű javítást elsőnek valósítottuk meg a múlt évben a Pest megyei gépállomások között, s ma már a mi tapasztalataink alapján a megye minden gépállomásán bevezették ezt az új technológiát. Természetesen még sok tennivaló vár ránk az új évben ahhoz, hogy teljes mértékben megfeleljünk a gépállomásokra váró új feladatoknak. A szerelőműhelyt korszerű szerszámgépekkel kell ellátnunk, több javítószerre van szükség, s nem utolsósorban jól képzett szerelőkre. Ebben azonban egyelőre még gátol az ipari és a gépállomási bérek közötti szintkülönbség. E kérdés várható rendezéséig is a gépállomási szerelők védő étellel és itallal való ellátását kellene az iparihoz hasonló módon megoldani, mert ezt is sürgetik különösen az iparból jött dolgozóink. Jelenleg teljes ütemben folyik az erőgépek javítása az új szalagszerű technológiával. Az új év első hónapjaiban ez a mi legfontosabb feladatunk, s annak mi minden erőnkkel eleget is teszünk, hogy mire megkezdődnek a földeken a tavaszi gépi munkák, minden szükséges erő- és munkagép kijavítva rendelkezésre álljon mind a tsz-ekben, mind nálunk, a gépállomáson. Munkácsi László, az AG Továbbképző Intézet csop.vezetője Jelenlegi munkaköri beosztásom egészen új keletű, a probléma azonban, amivel itt irányító munkámban foglalkozom, régóta igen közelről ismerős. Állami gazdasági gyakorlati időm után — még egészen fiatalon — lehetőségem nyílt a nagyüzemi szarvasmarha-tartás technológiájának kidolgozásával foglalkozni. A gyakorlatból tudom, hogy a nagyüzemi gazdaságokban a tehenészek munkája egyike a legnehezebbeknek. Új beosztásomban éppen e munka megkönnyítésének már kidolgozott új technológiáját ültethetjük át a gyakorlatba munkatársaimmal. E célból 1964-ben három fejőiskolát szervezünk, ahol a szarvasmarha-tartás legmodernebb technológiáját oktatják majd. Az új év tehát állami gazdasági tehenészeinknek szép ajándékot tartogat azáltal, hogy meggyorsul a fejőszakemberek képzése, az pedig lehetővé teszi, hogy minél több helyen a nehéz kézi fejés helyett a korszerű gépi fejést vezessék be. Számomra is ez a legnagyobb öröm, hogy ebben a munkában részt vehetek másfél évig tartó betegségemből történt felgyógyulásom után. Gerő Györgyné, az OVF párttitkára, munkaügyi osztályvezető Mint anya, mint ember, mint munkaügyi osztályvezető, mint párttitkár békét várok. A béke csupán négy betű, de számunkra a legfontosabbat jelenti: az életet, terveink valóra váltását. Örülünk az életnek, szeretünk élni, alkotni. A béke fiatallá, boldoggá tesz minket. Békében teljesülhetnek csak a vízügyi szolgálat előtt álló nagy, jelentős és szép feladatok is, melyekből példának talán csak annyit emelek ki, hogy 1963-ról 1964-re több mint 80 000 holddal emelkedik az öntözött terület, s az idén további mintegy 150 000 embert tudunk vízvezetéki vízzel ellátni. Munkaterületem nem a legkönnyebbek közé tartozik, de egyben a legszebb azért, mert az emberekről való gondoskodásban minden évben valamivel előbbre lépünk. 1964-től dolgozóink általában elérik azt a kereseti színvonalat, melyet képzettségük és gyakorlatuk alapján más területen el tudnának érni. Újabb intézkedéssel javítjuk a dolgozók életkörülményeit. A vízügyi igazgatóságok munkásállományú dolgozóinak ebédhozzájárulása az eddigi 158 Ft-ról 3,50 Ft-ra emelkedik. Jövő évtől az öntözésiüzemelési dolgozók idénypótlékban és változó munkahelyi pótlékban részesülnek, ami mintegy 350—400 Ft-tal emeli jövedelmüket. Előterjesztésünkre a Munkaügyi Minisztérium 1964. évtől felemelte a munkavédőruha keretünket. A jövő évben újabb lakások építését tervezzük, gát- és csatornaőreinknek rövid télikarbátot juttatunk, mely mozgásukban nem akadályozza, és még számos intézkedéssel javítjuk a dolgozók munka- és életkörülményeit. 1964. JANUÁR 1. A TARTALOMBÓL: FARMEREK FÖLDJÉN AFRIKÁBAN JÁRTUNK. . . ISMERKEDÉS A KÉPZŐMŰVÉSZETTEL AZ ÚJÍTÓMOZGALOM FELADATAI ÚJ ÉV — ÚJ DIVAT Gábor János, a Pankotai AG szb-titkára * Mit várok az új esztendőtől? Hamarjában nehéz lenne valamennyit felsorolni. Nem a magam egyéni kívánságairól akarok szólni, hanem arról,elsősorban, ami a mi gazdaságunkban a legégetőbb: a deficites gazdálkodás megszüntetéséről. Az 1964-es év tervei sokkal megalapozottabbak, reálisabbak az eddigieknél, s már ez is reményt nyújt arra, hogy az új évben e célkitűzésünk teljesül. Gabonáink szépek, a tél eddig kedvező, reméljük, a tavasz is újabb biztatást ad e legfontosabb törekvésünk elérésére. Célunk megvalósítását dolgozóink jó munkájára alapozzuk. Gazdaságunkban már hat brigád érdemelte ki a „szocialista brigád” címet, s újabb négy munkabrigád küzd a cím megszerzéséért. Egyik kerületünk — a kistőkei — már szocialista kerület. Az emberekből tehát nem hiányzik a munkakedv és lendület. További biztatást szeretnénk adni nekik azzal, hogy fokozzuk a róluk való gondoskodást munkakörülményeik megjavításával. . Legnagyobb gondunk a munkásszállások vízzel való ellátatlansága. Ezen az áldatlan helyzeten minél hamarabb változtatni kell. Hasonló nehézségekkel küzdünk a dolgozók munka- és védőruhával történő ellátásában. Öntözött területeink nagysága, az állatlétszám, a traktorok létszáma emelkedik, a munka- és védőruhakeret pedig csökkent. Azt várom hát, hogy — felsőbb szerveink gondoskodása folytán — az új esztendőben dolgozóink szociális ellátottsága jelentősen megjavuljon a mi gazdaságunkban is. Dr. Aulich Antal, az OEF újítási előadója Tizedik éve intézi az Országos Erdészeti Főigazgatósághoz tartozó erdőgazdaságok és faipari vállalatok újítási ügyeit. Amikor beléptünk hozzá, hogy megkérdezzük az elmúlt év újítási eredményeiről és az újévi tervekről, éppen a novemberben lezajlott újítási hónap eredményeit foglalta , egybe az előtte álló statisztikai táblán. Az újítási hónap alatt kétszáznál több újítási javaslatot nyújtottak be az erdő- gazdaságok dolgozói, amiből az elfogadott újítások száma meghaladja a százat. Ezek közül már gyakorlatba is vettek mintegy nyolcvanötöt. Éves szinten az erdőgazdaságokban bevezetett újítások népgaz- dasági haszna tízmillió forint körül mozog. A múlt évi újítások közül nem egynek talál-mánnyá nyilvánítása is folyamatban van, mint a Papp István-féle ZELOP, az UNI- MOG vontató után függesz- tett közelítő kerékpár, vagy a Kudett Lajos-féle behúzóhenger a szalagfűrészekhez. Általában az elfogadott újí tások a gazdaságosabb anyagfelhasználást, a nagyobb termelékenységet, s főleg a nehéz és balesetveszélyes munkái gépesítését szolgálják, mint Radó Gábor—Lelesz János rönkrakodó gépe. — Az eddigi gyakorlatnak megfelelően az 1964-es évre is elkészítettük az iparági újítási feladattervet és megküldtük az erdőgazdaságoknak, illetve a faipari vállalatoknak. A vállalatok külön-külön is elkészítik a maguk újítási feladatterveit az általunk megadott súlyponti feladatok figyelembevételével. Az iparági újítási feladattervben olyan megoldandó problémákra irányítottuk a figyelmet — mint a használatban levő csemeteültetőgépek korszerűsítése, vagy a vaktuskó kiszedésére alkalmas gép szerkesztése — melyeknek megvalósítása évenként tíz-tíz millió forintot eredményezne népgazdaságunknak. A megjelölt országos jelentőségű újítási feladatok megvalósítóinak ezer-kétezer forintos célprémiumot tűztünk ki a rendeletileg biztosított újítási díjon felül. Bízunk újítóink leleményességében, hogy az új esztendőben is jelentős sikereket érnek el az erdőgazdasági és faipari munkák gépesítésében.„ Erdősáv Bábolnán Ezer hektáron telepít erdőt a Bábolnai AG (Cikk a 2. oldalon)