Földmívelő, 1968 (12. évfolyam, 1-24. szám)
1968-01-01 / 1. szám
világ proletárjai, egyesüljetekt MEZŐGAZDASÁGI, ERDÉSZETI ÉS VÍZÜGYI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE LAPJA • __________________________________________/• XII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ÁRA: 50 FILLÉR 1968. JANUÁR 1. & A múlt évi termelési sikerekért és elismerés illeti a mezőgazdaság dolgozóit Ülést tartott a MEDOSZ központi vezetősége December 19-én, a MEDOSZ székház Dózsa termében tartotta ülését a MEDOSZ központi vezetősége. Az ülésen két napirend szerepelt: Dr. Dobi Ferenc titkár Az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésével kapcsolatos szakszervezeti feladatokról beszélt, míg Kovács István, a MEDOSZ főtitkára terjesztette a KV elé az elnökség tájékoztató jelentését a kongresszus óta végzett munkáról, valamint a MEDOSZ 1963. évi programját és első félévi munkatervét, s tett javaslatot a MEDOSZ KV és az Elnökség hatáskörére, munkamódszerére és főbb feladataira. Hunya István elnöki megnyitója után MEDOSZ titkára mondott beszédet. dr. Dobi Ferenc a Beszámolójában az 1967. évi tervek teljesítéséről, az 1968. év gazdasági feladatairól, ezzel összefüggésben a gazdasági reformmal kapcsolatos eddig végzett szakszervezeti munkáról és a további tennivalókról, majd a reform vonatkozásában a szakszervezetek kulturális agitációs és propaganda munkájáról beszélt. A többi között rámutatott, hogy az évi felvásárlási terv előrelátható teljesítésével több mezőgazdasági árualapja van a népgazdaságnak, s ez megjavította már az 1967. évi belkereskedelmi ellátást, és kedvező kiindulást jelentett 1968-ra. Ez a reform sikere és a piaci egyensúly szempontjából nagy jelentőségű. Az állami gazdaságok, a gép- és gépjavító állomások, az erdőgazdaságok és az erdészeti, faipari vállalatok, a szakvállalatok, a vízügyi vállalatok és szervek általában túlteljesítették 1967. évi terveiket. A termelési sikerek forrása jelentős mértékben a széles körben kibontakozott jubileumi munkaverseny volt. Ezt a fórumot is felhasználjuk arra, hogy köszönetünket, és elismerésünket fejezzük ki a szervezett dolgozók lelkes, példamutató munkájáért. Az új gazdaságirányítási rendszert érintő kérdésekről szólva leszögezte a beszámoló, hogy szakszervezetünk XXII. kongresszusa alapján, a gazdasági vonatkozású előkészítő tevékenységgel párhuzamosan szakszervezeti vonalon is jelentős erőfeszítések és intézkedések történtek az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésének sikeréért. A szakszervezetünkkel együttműködő főhatóságok is nagy munkát végeztek a reform előkészítésével kapcsolatban. Szakszervezetünk minden szinten részt vett az érintett állami szervekkel együtt, a dolgozókat közvetlenül vagy közvetve érintő jogszabályok és egyéb utasítások, valamint állásfoglalások kialakításában. Ilyen volt a többi között — mint legfontosabb — a dolgozók széles körének érdeklődését kiváltó Munka Törvénykönyve és a tárca végrehajtási utasítások előkészítésében és kidolgozásában való részvétel. Ennek keretében több tárgyalást folytattunk az állami gazdaságokra vonatkozóan a túlmunka-díjazás bevezetésére, amelynek során, mint ismeretes, abban állapodtunk meg, hogy 1968. januártól a megfelelő feltételekkel rendelkező állami gazdaságok, 1969. januártól pedig valamennyi állami gazdaság köteles a túlmunka-díjazásra vonatkozó szabályokat betartani. Az erdőgazdaságok területén 1968. január 1-től kerül a túlmunkadíjazás bevezetésre. Az egész szakszervezeti tagságunkat érzékenyen érintő munkaidő-csökkentés előkészítésében és az idevonatkozó irányelvek kidolgozásában szintén tevékenyen részt vettünk. Ez nagy munkát jelent 1968. július 1-től 1970-ig a mezőgazdasági és erdészeti üzemek, vállalatok, vízügyi szervek fokozatosan hozzáfoghatnak a munkaidő 48 órára történő csökkentéséhez. A beszámoló a továbbiakban az 1968. évi feladatokat vette sorra. Hangsúlyozta: A termelési és életszínvonal emelési célkitűzések valóraváltásában nagy szerepe van a mintegy 300 ezer szervezett mezőgazdasági, erdészeti és vízügyi dolgozónak. Szakszervezeti szerveink szervezzék a korszerű termelési eljárások és módszerek széles körű alkalmazását. Fejlesszék tovább a szocialista munkaversenyt, a brigádmozgalmat, az újítók tevékenységét. Tegyenek intézkedéseket a munkafegyelem megszilárdítására és a társadalmi tulajdon fokozott védelmére. Biztosítsák a dolgozók igazi érdekvédelmét. A továbbiakban rámutatott: A jövőben minden eszközzel arra kell törekednünk, hogy a vállalati életben a gazdasági vezetés és a szakszervezet egyaránt maradéktalanul betöltse szerepét. Az üzemek, vállalatok önállóan készítik elő, állítják össze termelési, műszaki fejlesztési terveiket. Ezt a tervezési folyamatot a szakszervezeti szerveknek ismerniük kell. A jövő évi terveknek figyelembe kell venniök a szakszervezet, a dolgozók helyes javaslatait, véleményét. A szakszervezeti szervek fő feladata az üzemekben, a vállalatoknál a munkakörülményeket javító célkitűzések elősegítése, a szociális, üzemegészségügyi, munkásellátási tervek kialakítása. Ezeknek a terveknek a jóváhagyása a szakszervezeti szerveknek is fontos feladata lesz. A tervezéssel komplex módon, átfogóbban, nagyobb határozottsággal kell foglalkozni. Ez azt is jelenti, hogy a szakszervezeti szerveknek a továbbiakban is kötelességük lesz a tervek teljesítésére szervezni, mozgósítani a dolgozókat, segíteni az üzemi munkafegyelem, az anyagtakarékosság javítását. Segíteni kell a termelést, mert ezzel helyileg és népgazdasági méretekben is növelni lehet az elosztható alapok mennyiségét. A beszámoló ezután arról szólott, hogy a szocializmus építésének olyan új szakaszához érkeztünk, amely alapvető változásokat hoz nemcsak az üzemek és gazdaságok, hanem az egyén életében is. Szakszervezetünknek történelmi hivatásához híven, feladata elősegíteni a helyes gondolkodást, a bátor cselek© A XXII. kongresszus határozatának megvalósításaként tevékenyen részt vettünk a kollektív szerződések előkészítésével kapcsolatos intézkedések kialakításában. Segítséget nyújtottunk ágazatonként az ún. minta -kollektív szerződések elkészítéséhez. Jelenleg is folyamatosan végezzük az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésével kapcsolatban még hátralévő feladatokat. Ilyenek például a vállalati alkalmazottak munkaköri bértáblázata, a fizikai dolgozók bérezése, a szakemberképzés új rendszere, a vállalati vezetés és a vállalati szakszervezeti szerv együttműködése, a verseny irányelvei, a vállalati szakszervezeti szerv hatásköre, a vétójog alkalmazása, a vezetők megítélésével kapcsolatos szakszervezeti jogok, stb. vőkészség kialakítását, erősítését. Határozataival, intézkedéseivel növelnie kell a dolgozókban a társadalmunk iránti bizalmat és fel kell ébresztenie a felelősségérzetet az új gazdasági, termelési, politikai feladatok megvalósításáért. A szocializmus építésének új szakaszában tovább fokozzuk széles körű tudatformáló, nevelő, felvilágosító tevékenységünket. Szakszervezetünknek a nevelőmunkában arra kell törekednie, hogy mindenki megértse: csalás odaadó, hozzáértő munkával, becsületes helytállással tudjuk az új mechanizmust üzemi, vállalati szintem érvényesíteni. Erre annál is inkább szükség van, mert tapasztalataink szerint az eddigi felvilágosítás ellenére a reform fő gondolataival való egyetértés mellett jelen van még a régi megszokott munkastílus és az elavult munkamódszersétől, illetve gyakorlati alkalmazásától — mondotta befejezésül. — Az év vége és az év eleje mindig zsúfolt tennivalókkal. Szakszervezeti szerveink felelőssége — minden szinten — jelentős mértékben növekszik. A figyelmet azonban most elsősorban az 1968. évi tervek összeállítására és teljesítésük megkezdésére kell fordítani. Fontos ez azért is, mert a tervezés megalapozottsága, vagy annak hiánya jelentősen befolyásolja az egész kollektíva sorsát, helyzetét. Második feladat: a kollektív szerződések megkötése. Ne kezeljük dogmaként és nem történik semmi baj, ha az egyik, vagy másik kérdést csak később tudjuk bedolgozni a kollektív szerződésbe. Fontos emellett, hogy a szerződésben a különböző juttatásokat és a jövedelmezőséget reálisan tervezzük. Inkább kevesebbet ígérjünk a dolgozóknak és többet adjunk, mint fordítva. Harmadik feladat: meg kell értetnünk a szervezett munkásokkal, hogy sem a kollektív szerződés, sem az új mechanizmus nem fog ugrásszerű változást jelenteni, nem fog minden olyan nehézséget egyszerre megoldani, amelyekkel már évek óta küzdünk. Az új gazdasági mechanizmus bevezetésével csak a feltételét teremtjük meg gyorsabb előrehaladásunknak, gondjaink gyorsabb megoldásának. Negyedik feladatunk: a vezető- irányító tevékenységet szakszervezetünk szervezeti és tartalmi munkáját kell fejleszteni, hogy hatékonyabb munkával járuljunk hozzá a reform kitűzött céljainak megvalósításához. Eközben azonban nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy gazdasági tevékenységünk középpontjában változatlanul az ember áll, a dolgozókról való gondoskodás a legnagyobb munka közben sem szorulhat háttérbe. Végül, de nem utolsó sorban azon kell munkálkodnunk, hogy mielőbb szabályozásra kerüljenek mindazok a még központilag nem rendezett kérdések, amelyekről beszámolómban már szólottam. (Folytatás az oldalon.) AZ 1968. ÉVI FELADATOK A NÉGY LEGFONTOSABB FELADAT Alig néhány nap választ el bennünket az új gazdaságirányítási rendszer bevezető VEKEY TAMÁS "Újévi köszöntő CTI év olyan vagy, mint egy sokat ígérő ifjú asszony. Mosolyod fürkészem és látom merészségedet. Hogyan tudsz átívelni, annyi megszokáson, annyi ósdi lángon, úgy hogy nem perzsel meg harc és küzdelem. Mi a titkod? Mintha csak a szerelem varázsló újjal simítanák végig homlokom. Várlak, újév, mint asszony várja újra kedvesét, forrón, melegen, soha ki nem hűlő szívvel, hogy átfogjam lényed, s úgy köszöntselek, s homlokodva fonjam koszorúként azt a parázslón-hideg szép, havas telet! Az új év küszöbén 1968 köszöntése Tervek, feladatok, elképzelések• az új évre Újra mögöttünk egy esztendő, s előttünk az új. Megint továbblapozunk a naptárban, újra itt van a számvetés ideje. Mi volt, hogy volt, mit hagyunk magunk mögött, milyen sikereket, eredményeket értünk el, s milyen újabb feladatok tornyosulnak előttünk. A számvetés ideje rövid, éppen csak egy lélegzetvételnyi, mert máris annak örül az ember, hogy újra megmutathatja erejét, újra nekigyűrkőzhet az újabb, a még nagyobb, a még lelkesítőbb feladatoknak. Sokszor elmondjuk, hogy az előttünk álló esztendő nem akármilyen, hogy ettől várunk igazán sokat, de ez a mostani évkezdés valóban más, mint az eddigiek. Országunk, népünk előtt különleges feladatok állnak, 1968 az új gazdasági mechanizmus megvalósulásának éve. Munkatársaink megszólaltattak a MEDOSZ hatalmas táborából néhány embert, hogyan látják, miképpen kezdik az új esztendőt, erre kerestük a választ. Rosetár József, Mezőhegyesi ÁG: Ismét kiváló eredményeket várunk a növénytermeléstől . Nem panaszkodhatunk az elmúlt évre sem, de 1968-tól még jobb eredményeket várunk. Mire alapozzuk ezeket a reményeket? A többi között arra, hogy az elmúlt években legégetőbb szociális problémáinkat sikerült megoldani. Minden kerületben felújítottuk az üzemi konyhákat, az időszaki szállásokat, most már kényelmesek, egészségesek a munkásszállások, megszűnt a tömegjellegük, egy-egy szobában többnyire négyen, de legfeljebb nyolcan laknak. Az egyik legfontosabb teendőnk a téli foglalkoztatás biztosítása, főleg a nők számára. Eddig ezt csak részben sikerült megoldani, úgy hogy a Békési Kosáripari Vállalat a környékbeli nők számára munkát biztosít. — A legtöbb eredményt, éppen úgy, mint tavaly, az idén is a növénytermelésben várjuk. 1907-ben 24,5 mázsa búzatermésünk volt, ettől az átlagtól az idén sem szabad elmaradni. Éppen ezért a növénytermelésben még több szocialista brigádot szeretnénk létrehozni, bár eddig sem volt okunk a panaszra, a gazdaságunknál 51 szocialista brigád működik, 1092 taggal. Most, a tél folyamán minden üzemegységünknél szakmai tanfolyamokat tartunk, hogy az intenzív termelési módszerek elterjesztésével az idén túlszárnyaljuk a növénytermelés tavalyi eredményeit. Boldog új évet kívánunk kedves Olvasóinknak ! Szűcs Lajos. Mezőberényi Gépjavító: Javuló szociális, kulturális lehetőseitek „A rossz úgy se jöjjön, ha ki tán hívatja. Ez legyen az új év legszebbik divatja” — mondja a régi rigmus, s erre gondolván tettük fel a fordított kérdést. — Mit nem kíván az új esztendőtől ? — Azt, hogy dolgozóink szociális, kulturális ellátottsága az ideihez hasonlítson. De nem is fog! A telepen belül dolgozó 300 főnyi dolgozónk tisztálkodási lehetőségét nem tudtuk megfelelően biztosítani a két kis helyiségben. A 60 személyes kis étkezdénk is csak szükségmegoldás volt. Nem is erre a célra épült, építőmunkások felvonulási épülete volt azelőtt. De már elkezdtük építeni a korszerű étkezdét, mosdót, öltözőt. Azt várom az új esztendőtől, hogy ezeket a nagyon szükséges létesítményeket minél előbb használhassák dolgozóink. — Milyen feladattal, gonddal birkóznak jelenleg? — Legnagyobb gondunk a megyénkben most alakuló Gépjavító Vállalat. Velünk mi lesz? — állítanak meg gyakran az emberek. — Maradunk vagy nem maradunk? És milyen formában? A hírek szerint a vállalat rövidesen megalakul. Sokat jelent majd a munkával való ellátottság szempontjából a környéken. A nőket pedig egy másik létesítmény, a háromműszakos szövőgyár foglalkoztatja. A mi feladatunk tulaj «■3*-e nV'svangT'l adott, hiszen a gépjavítások szakosításával ránk estek az Sz—100-asok és különféle vállalatokkal kooperációs munkát is végzünk. — Sok bejáró dolgozójuk van? — Bizony, sok gondunk volt az Endrődről, Gyomáról, Dévaványáról bejárók utaztatásával. Szerencsére kaptunk a nyáron egy autóbuszt, amivel elég jól megoldjuk a vidékiek beszállítását. De az új esztendőben ezen a téren is szeretnénk tovább fejlődni. — Hogyan fogadták az új gazdaságirányítási rendszer célkitűzéseit? — Mint mindenütt, felénk is sokat foglalkoznak az emberek ezzel a kérdéssel. Az szb azzal is elébe megy a megnövekedett feladatoknak, hogy bizalmijainkat, aktivistáinkat folyamatosan felkészítjük, tájékoztatjuk. Négy hete az első foglalkozáson az új kollektív szerződés megkötésével, tartartalmával foglalkoztunk. Az oktatás is könnyebb lesz majd, ha meglesz az új ebédlő, ami összejövetelek, oktatás céljára is megfelel. Egyre több jól fölkészült emberre lesz szükségünk. Én magam is tudom azonban, hogy az eredményes tanuláshoz megfelelő feltételeket kell biztosítani. — Hogyan szerezte ezt a tapasztalatot? — 1997-ben fejeztem be a mezőgazdasági technikumot. Most a marxizmus—leninizmus esti középiskolára járok, amely a legjobb tanulóknak egyúttal előkészítés az egyetemre. (Folytatás a 3. oldalon.)