Földmívelő, 1968 (12. évfolyam, 1-24. szám)
1968-01-01 / 1. szám
A KÖZPONTI VEZETŐSÉG ÜLÉSE A XXII. kongresszus óta végzett munka és az 1 OBB. évi feladatok (Folytatás az 1. oldalról.) Kovács István főtitkár beszámolójában részben kiegészítette a MEDOSZ XXII. kongresszusa óta végzett mimikáról kiadott írásbeli tájékoztatót, részben pedig a MEDOSZ 1968. évi programjának és I. félévi munkatervének egyes pontjaival foglalkozott. A tájékoztató jelentéssel kapcsolatban megemlítette, hogy a XXII. kongresszuson két alapvető célt határoztak meg. A gazdaságirányítás új rendszerének bevezetésével kapcsolatban az alapos, sokoldalú felkészülés elősegítését. Ez megtörtént. A másik fő feladat az ipari és mezőgazdasági dolgozók közötti alapvető különbségek fokozatos megszüntetése. Lényegében ezzel egy történelmi iorszakot is lezárunk — mondotta —, s hosszú ideje fenntalló problémák rendeződnek. Az ezzel kapcsolatban eddig megtett intézkedéseket, a végzett munkát főbb vonalaiban az írásos tájékoztató tartalmazza. A XXII. kongresszus után a minisztérium vezetőivel a fontosabb problémák rendezésének főbb elveiben és módszereiben, az ütemezés módjában megállapodtunk. Ezek a munkaidő rendezése, a mezőgazdasági üzemek dolgozóit hátrányosan érintő munkajogi rendelkezések megszüntetése, a természetbeni juttatások rendezése. Ezzel kapcsolatban rámutatott, hogy a természetbeni juttatások vonatkozásában e jogszabálytervezet elkészült, előreláthatólag azonban — különböző részletkérdések miatt ■— a kollektív szerződések aláírásáig nem kerül kiadásra. A természetbeni juttatásokkal kapcsolatos kérdés a kollektív szerződések mellékleteként kerül majd üzemi szinten szabályozásra. Az alapelv az lesz, hogy a jogszabály csupán kereteket ad meg, amelyeken belül a gazdasági vezetés a vállalati szakszervezeti szervekkel egyetértésben fog dönteni. A bérgazdálkodás A bérgazdálkodásról szólva kiemelte: Az állami erdőgazdaságokban 1968. január 1-től kezdődően bevezetésre kerül a bértömegellenőrzés. Ez — megítélésünk szerint — lehetőséget ad arra, hogy az erdőgazdaságok az eddigieknél nagyobb mérvű bérfejlesztést hajtsanak végre és megoldják az alacsony bérszínvonalból adódó problémáikat. A személyes tárgyalás során a minisztérium vezetőivel külön megbeszéltük a dolgozókat legjobban foglalkoztató egyéb problémáikat is, mint a lakáshelyzettel és a lakásépítéssel kapcsolatos nehézségeket, az üzemegészségügyi kérdéseket, a dolgozók egészségének fokozott védelmét, az időszaki dolgozók társadalombiztosításának egyes részkérdéseit, például az anyasági segély rendezését, a dolgozók szállításának rendezését, az erdőgazdasági dolgozók alacsony bérszintjével kapcsolatos kérdéseket. Mindezeknek a kérdéseknek a vizsgálatára és megvitatására, valamint a szükséges intézkedések kidolgozására 1968. március 31-ben jelöltük meg a határidőt. Ezekre a MEDOSZ és a minisztérium részéről felelőst jelöltünk ki. Még egy fontos kérdést most rendezünk: a szakszervezeti alapszervek hatás- és jogkörére vonatkozó irányelveket hamarosan kiadjuk, nemcsak az alapszerveknek, hanem, a gazdasági vezetőknek is, hogy ezzel is elősegítsük a jobb együttműködést. A MEDOSZ 1968. évi programjához és I. félévi munkatervéhez a többi között a következőket fűzte hozzá: — A jövő évre vonatkozóan az útj helyzetnek megfelelően a legfontosabb elvi, gyakorlati kérdésekkel való foglalkozást állítottuk a mimika középpontjába. Célunk, hogy minőségileg alapvetően javuljon az irányító, ellenőrző, segítő, elemező munka minden szinten, továbbá, hogy összehangoltabb legyen a központ, a megye és az üzemi szakszervezeti szervek tevékenysége, de ugyanakkor lehetőség maradjon a szektorális önállóságra, differenciálódásra is. Mindezek a szervezett dolgozók igényeivel és érdekeivel is egyeznek. Agitáció, propaganda Oj módon kerül előtérbe a szakszervezet foglalkozása az életszínvonallal. Például a szakszervezeti szervek már az üzemben sokat tehetnek az árképzés helyes alakítására, az önköltség csökkentése útján. Nekünk tehát nem az egyes árak tételes változását kell magyaráznunk, hanem azt kell megértetnünk, hogy az életszínvonal a gazdasági eredményekkel arányosan fejlődik. Igen fontos annak hangsúlyozása, hogy politikai meggyőződés nélkül nem lehet előre haladni. A szakszervezeti agitációnak, propagandának és nevelésnek arra kell irányulnia, hogy a szakszervezeti hálózat egészen a bizalmiakig minél tökéletesebben működjék, helyesen tudjanak jogkörükkel élni. Az új mechanizmus bevezetésének gyakorlati tapasztalatait különös gondossággal kell figyelemmel kísérnünk. Ennek érdekében kerül sor hamarosan sokoldalú információs rendszerünk kimunkálására és megszervezésére. Végül a központi vezetőség és az elnökség hatáskörével, munkamódszerével kapcsolatos határozattervezettel foglalkozott. A hatáskör rendezéssel — mondotta a többi között Kovács István főtitkár — az a cél, hogy a választott testület iránymutató, ellenőrző, segítő szerepét növeljük s ugyanakkor a választott testület munkájának színvonalát is emeljük. A hozzászólások A beszámolókhoz a KV tagjai közül számosan hozzászóltak. Szatmári Nagy Imre, a Hazafias Népfront titkára a gazdaságirányítás reformjának néhány kérdésével foglalkozott, s hangsúlyozta a MEDOSZ és a Hazafias Népfront szoros együttműködésének fontosságát a falusi lakosság körében. Major Péter (Pest megyei Bizottság) a kollektív szerződések eddigi tapasztalatairól, az üzemi demokrácia kiszélesítéséről beszélt a többi között Dr. Korom Mihály (Csongrád megyei Bizottság) rámutatott: ez az első eset, amikor a központi vezetőség tagjainak igyekeztünk a hatáskörét, jogkörét megszabni, és ez helyes. Széll András (Balatonboglári ÁG.) a két szóbeli beszámolóhoz és az írásos anyaghoz fűzött néhány gondolatot. Borbás Lajos a központi vezetőség állásfoglalásához fűzött néhány megjegyzést. Varga Ferenc (Alsótisza vidéki VÍZIG) hozzászólása után Pásztor Mihály (Borsod megyei Bizottság) annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy minden biztosíték megvan az új gazdasági mechanizmus sikeres elkezdéséhez. A délutáni vitában Káldi Katalin (MEDOSZ Budapesti Bizottság) az 1968. évi programhoz tett néhány megjegyzést. Megállapította, hogy igen aktív tevékenység bontakozott ki a megyei bizottságoknál Sztrehovszky György az aktivisták szerepének fokozott fontosságát hangsúlyozta. Gulyás András a részesedési alap felosztásának kérdésével foglalkozott. Végül az elhangzott hozzászólásokra Kovács István főtitkár válaszolt, majd Hunya István elnök zárta be a központi vezetőség ülését. A FÖLDMÍVELŐ A MEDOSZ központi vezetőségének állásfoglalása a gazdaságirányítás új rendszerének bevezetésével kapcsolatos szakszervezeti feladatokban A központi vezetőség december 19-i üléséin megvitatta és jóváhagyólag tudomásul vette az elnökségnek a MEDOSZ XXII. kongresszusa óta végzett munkájáról előterjesztett jelentését, valamint a MEDOSZ 1968. évi munkaprogramját, az elnökség 1968. 1. félévi munkatervét. Elfogadta a KV és az elnökség hatáskörére, munkamódszerére vonatkozó előterjesztést, mely alapelvként szolgál a választott szervek munkájának továbbfejlesztéséhez. Meghallgatta és megvitatta az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésével kapcsolatos szakszervezeti feladatokról szóló beszámolót és javaslatot. A KV a Szakszervezetek Országos Tanácsának december 12-i ülésén elfogadott felhívása alapján az alábbi állásfoglalást fogadta el A KV meggyőződése, hogy gazdasági életünk reformja népgazdaságunk fejlődése tekintetében történelmi szükségszerűség, mely a szocializmus építésének meggyorsítását és a dolgozó nép jólétének további növelését szolgálja. Megvalósítása során javul a termelés, a gazdálkodás hatékonysága. Az új mechanizmusban a gazdaságirányítás módszerei változnak a szocializmus építésének meggyorsítása céljából. A vállalati önállóság jelentősen elősegíti a dolgozók alkotóerejének fokozott mértékű kibontakozását. Szakszervezetünk teljes szervezeti erejével vett részt a reform előkészítésében, melynek egyik befejező szakaszát jelenti a vállalati kollektívszerződés-kötések előkészítése, széles körű vitája, aláírása, a szakszervezeti bizottságok titkárainak, reszortfelelőseinek vállalati és központi oktatása. A KV megállapítja, hogy az eddig tett intézkedések megfelelnek a népgazdaság, ezen belül a mezőgazdasági vállalatok, intézetek dolgozói érdekeinek, ezért azok megvalósítását a szakszervezeti munka sajátos eszközeivel segíti és a mozgalmi feladatok középpontjába helyezi. 1968. január első napján hozzákezdünk az új gazdaságirányítás gyakorlati megvalósításához. Történelmi tettek idejét éljük, és nagy feladatok előtt állunk. A gazdasági vezetőknek, szakszervezeti bizottságoknak, aktívaknak a nagyobb önállóság mellett jóval több határozottságra, fokozottabb helytállásra lesz szükségük. II. Alapvető feladatainkat a Magyar Szakszervezetek XXI. és a MEDOSZ XXII. kongresszusa megjelölte. Ezen belül is legfontosabb feladat a reform eredményes megvalósításának segítése, e cél érdekében a szakszervezeti tagság szervezése, mozgósítása. Szakszervezeti szerveinknek minden szinten együtt kell működniük az állami, vállalati szervekkel az előkészítő munka mielőbbi teljes befejezésében. Szakszervezetünk nevelő tevékenységének homlokterében továbbra is a szocialista munkára nevelés áll, hiszen a munka szocialista módon való végzése, a munka szocialista szemlélete alakítja, formálja az embereket magasabb fokú fegyelmezettségre, tulajdonosi magatartásra, a közösség iránti felelősségérzetre. Ebből adódóan az eddigieknél aktívabb felvilágosító propaganda és oktató munkára van szükség, hogy a rendeletekből, határozatokból minden dolgozó világosan megértse az új gazdaságirányítás lényegét, fontosságát és ebben a vállalata és a saját feladatát is. A vállalati önállóság mellett az üzemi demokrácia szélesítése, rendszeres gyakorlati alkalmazása megkívánja, hogy minden szinten segítsük a vezetés színvonalának növelését, formáljuk a vezetők szemléletét, munkastílusát. Biztosítani és tiszteletben kell tartani az egyszemélyi vezetést, melynek a kollektíva véleményére, bizalmára kell épülnie. Lehetővé kell tenni valamennyi dolgozó számára, hogy észrevételeivel, javaslataival, a rejtett tartalékok feltárásával, hasznosításával, hatékony munkájával tevékeny részesévé váljék az 1968. évi terv eredményes teljesítésében. Az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésének, eredményes megvalósításának, a szocialista munkára, gondolkodásra nevelésnek egyaránt fontos eszköze lesz a jövőben is a vállalatok hatáskörébe utalt szocialista munkaverseny-mozgalom és annak minden formája Ezért a helyi lehetőségek és feladatok alapján tovább kell szélesíteni a jubileumi munkaverseny mozgalmat, az MKP megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére. A szocialista munkára nevelésben az erkölcsi ösztönözőknek, az anyagi érdekeltségnek a jövőben is nagy szerepe lesz. Lehetővé kell tenni, hogy azok a dolgozók, akik munkájukkal többet adnak a népgazdaságnál, eredményesebben járulnak hozzá üzemük, vállalatuk gazdálkodásához, a munka körülményének javításához, nagyobb mértékben részesüljenek az erkölcsi elismerésben és anyagi megbecsülésben. Ezt az elvet és gyakorlatot tovább kell fejleszteni oly módon, hogy azok arányban álljanak a végzett munkával és annak hatékonyságával. Az új gazdasági mechanizmus célja a társadalmi-gazdasági fejlődés gyorsítása, ezzel összhangban az életszínvonal további emelése. Ezért el kell érni, hogy azok a dolgozók, vezetők részesüljenek nagyobb anyagi és erkölcsi megbecsülésben, akik saját területükön nagyobb erőfeszítéseket tesznek a munkafeltételek javításában. Szakszervezeti munkánk és szemléletünk középpontjában a jövőben még inkább a dolgozó ember marad. A gazdaságosság érdekében alkalmazásra kerülő eszközök, módszerek segítsék elő az életés munkakörülmények biztonságosabbá, egészségesebbé és kulturáltabbá tételét, a szociális helyzet tervszerű javítását. Az eddigieknél fokozottabb mértékben erősíteni kell szakszervezeti szerveink érdekvédelmi tevékenységét, növelni a választott szervek, tisztségviselők politikai hozzáértését, bátorságát. Szükség esetén élni kell a kifogásolási (vétó) joggal iII. A központi vezetőség tudatában van az elkövetkezendő időszak jelentőségének és az ezzel együtt járó nagy felelősségnek. Ugyanakkor a szervezett dolgozók eddigi becsületes, időnként hősies helytállása és az elért eredmények alapján biztosítékot lát arra, hogy minden szinten együttműködve a gazdasági vezetőkkel, a párt- és a KISZ-szervek támogatásával az új feladatokat hatékonyabban megoldjuk. Ebben számíthatunk a szervezett dolgozók őszinte, aktív cselekvésére, akik az alapvető célkitűzésekkel, ennek érdekében tett intézkedések szükségességével egyetértenek, s alkotó módon támogatják a szocializmus felépítését, pártunk nagy jelentőségű programját. MEDOSZ Központi Vezetősége Három hajó egy brigádban A Közép-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság szocialista brigád címért versenybe indult hajósbrigádja, a „Beszédes József” néven szervezett kollektíva kilenc főt számlál: Demény István, Glózik János, Bujáki István, Gigor István, Szűcs Miklós, Felnagy János, Szarvas János, Pipis Pál és Kozma István. Három hajósegységből, az „Újpest” mederfelmérő, az „Erzsébet” medertisztító és a „Hullám” személyszállító és vontatóhajó személyzetéből alakították Szarvas János brigádvezetővel az élén. A brigád közvetlen munkaterülete a Duna 150 km-es szakaszát ölelte fel, Szabtál—Soltig. Érdekes kísérlet eredményeképpen született a brigádunk. A vízügyi szolgálat jellegéből fakad, hogy egy átcsoportosítás, vagy áthelyezés egyik hajóról a másikra szükségszerű, s ez a kényszerűség az előző években külön-külön brigádokban dolgozó hajósokat érzékenyen érintette, megbénította brigádéletüket. A megalakulásnál számítottunk erre és felkészülve a nehézségekre, úgy szerveztük meg a brigádot, hogy minden hajó önálló csoportként teljesítette a vállalását. Nagy feladatok vártak ránk. Az egyik hajó személyzete a parton elhelyezett hajózási jeleket tartotta karban, a másik különböző helyeken hol a Dunán, hol az Ipolyon végzett mederfelméréseket. A „Hullám” vonalbejárási munkák mellett a kőszállítmányok vontatását is végezte, különböző szabályozási helyekre. Jól megoldottuk a vállalati terv reánk rótt részét. Megtehettük, mert minden hajón ott volt a szerződés egy-egy példánya és a hajók felelős vezetői a vállalások teljesítésének fő szervezői és irányítói voltak. Egymástól távol — néha 100 lemre is — dolgoztunk, mégsem maradtunk magunkra. A hajók vezetői minden héten találkoztak és megbeszélték a teendőket. A fiatal matrózok szakmai betanítása kisebb zökkenőkkel, de jól haladt. Szép eredményt értünk el a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. éves évfordulójára tett felajánlásainkkal. Forintértékben sok ezerre tehető az a megtakarítás, amit azzal értünk el, hogy olyan festési munkákat végeztünk a hajók karbantartásánál, amit máskor a műhely végzett el. Kulturális téren Solohov: Csendes Don című regényével ismerkedtünk meg és ezzel kettős célt értünk el. Rendszeressé tettük a szépirodalom olvasását és elmélyítettük a nagy ünnep eszmei tartalmát. A brigád egyes tagjai meglátogatták a siófoki „Beszédes József” emlékmúzeumot, hogy névadónk élete munkásságával ismerkedjünk. Minden hajó, mint önálló kis közösség élt nevelőerejével, s ha arra szükség volt, fegyelmezni is tudott. Előfordult, hogy az egyik hajót az ellenőrzés őrség nélkül találta. Saját hatáskörünkben kivizsgáltuk a súlyos mulasztást és megfeddtük a vétkest. Jól dolgoztunk együtt más szocialista brigádokkal is. A „Széchenyi” brigádnak munkaerőt adtunk, ha létszámhiánya volt — ők vontatóerővel segítettek, ha arra szükség volt. A cél egyetemes, a tervet gondos gazdaként teljesíteni. Anyaghiány miatt pár napra megállt az egyik hajó munkája, azonnal segítséget kértünk és kaptunk más brigádtól. Eleven kapcsolat fűzött a „Clark Ádám” brigádhoz is, kik anyaggal és jó közreműködéssel segítettek. Annak ellenére, hogy számtalan veszély leselkedik a vízen dolgozó emberre, baleseti statisztikánk javuló. Néhány nap kiesés volt csupán. Személyes példával jártunk elöl, főleg az újonc embereik előtt, hogy minél hamarabb beilleszkedhessenek kis közösségünk életébe. Ha nem is fordultunk sok esetben a szakszervezeti bizottsághoz, mégis minden esetben ott éreztük magunk mögött és jólesett ez a biztonság, mely nemegyszer lendületet adott a pillanatnyi megtorpanás után. A széttagoltság egy addig jól dolgozó brigád életét is csak formálissá teheti. Mi eleven életet élünk, s ha az elvégzett munkát és eredményt nézzük, akkor szervezett egésszé áll a kép, s ez meggyőző erővel bizonyítja brigádunk életképességét. Szarvas János, brigádvezető műszaki árubemutató és tanácsadó terem! Gumiformacikkek — gumitömítések — gumirugók — gumibevonatok és egyéb műszaki gumiáruk felhasználása, megrendelése! Műszaki tanácsadás és árubemutató az OGV Tauris Gumigyár (Műszaki Gumigyár) új bemutatótermében! Bpest XI., Schönherz Z. u 33. (Petőfi híd budai hídfőjénél) Nyitva szombat kivételével: 7.30-tól 16.30-ig SZERENCSESORSJEGY AZ ÖN SORSJEGYE SZERENCSÉS SORSJEGY Öröklakást, vagy családi házat, olasz- és franciaországi utazást, 100 000 forintos és egyéb utalványokat, személygépkocsikat nyerhet. VEGYEN SZERENCSE-SORSJEGYET 4 FORINTÉRT kapható az újságárusoknál, a trafikokban, az áruházakban, a boltokban és a postásoknál.