Földmívelő - A MEDOSZ Lapja, 1969 (13. évfolyam, 1-24. szám)
1969-01-01 / 1. szám
A MEDOSZ központi vezetőségének ülése (Folytatás az 1. oldalról.) sok csökkentésére, az üzemegészségügy továbbfejlesztésére, a dolgozó nők és a fiatalok üzemi munkakörülményeinek gyorsabb ütemű javítására, a szükséges szociális beruházások megvalósítására kell fokozottabb erőfeszítéseket tenni. Az agitációs tömegnevelő tevékenység fő céljának a dolgozók tudatformálását kell tekinteni. Jelenleg a politikai hatalommal összefüggő kérdések közül az ideológiai nevelés az egyik legfontosabb. Látni kell, hogy az elmúlt években — a gazdasági feladatokra való összpontosítás következtében — ez egy kicsit háttérbe szorult. E helyzeten most változtatni kell: többet és rendszeresebben kell minden szinten a neveléssel foglalkozni. A feladatok közül kiemelten jelentkeznek a szakszervezeti választások. Gondosan ügyelnünk kell arra, hogy a szakszervezeti tisztségviselők fluktuációja a minimálisra korlátozódjék. Az 1969. évi programból és munkatervből — mondotta befejezésül — csak néhányat összegeztünk, de nyilvánvalóan ezzel is sikerült érzékeltetni a szakszervezetünk vezető testületeire háruló feladatok súlyát és nagyságát. E feladatok megvalósítása nagy politikai felelősséget és hozzáértést igényel a központi vezetőségtől a bizalmiakig minden vezető szervtől és tisztségviselőtől. A mezőgazdaság hazánkban dinamikusan fejlődik Ezután dr. Dimény Imre, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter az elmúlt év munkáját és az 1969. évi feladatokat elemezte. Rámutatott: a feladatok megoldásánál nagy segítséget jelentett a MEDOSZ-szal kialakított jó együttműködés és az a tény, hogy a minisztérium, valamint a szakszervezet között sikerült egységes nézőpontot kialakítani. Nem utolsó sorban ennek köszönhető, hogy az 1968-as évet sikeresen zártuk a mezőgazdaság és az erdészet terüle-A lakosság élelmiszer-ellátása minden eddiginéljobban alakult, az alapvető élelmiszerekben sikerült kielégíteni az igényeket. Az egy főre jutó húsfogyasztás tavaly elérte az 53 kg-ot, az egy főre jutó cukorfogyasztás pedig meghaladta a 33 kg-ot, ami végeredményben már jó ellátási színvonalat jelent. A kedvező helyzet nyomán — érthetően — megnőtt a mezőgazdaság társadalmi megbecsülése. A nyugodt, kiegyensúlyozott ellátást a lakosság kedvezően fogadta. Azonban nemcsak a belföldi, hanem a külkereskedelmi szállítások terén is előrelépés tapasztalható. Az export-import nyereség aktív szálja 10 százalékkal tovább, nőtt az 1967 évihez képest és elérte a 3 milliárd devizaforintot. A mezőgazdaság tehát teljesítette azokat az igényeket, amelyeket a népgazdaság egésze támasztott. A miniszter ezután a termelési eredményekkel foglalkozott, és külön kiemelte, hogy az aszályos év ellenére sikerült biztosítani az ország kenyerét. A 14,5 mázsás holdankénti termés a második legjobb átlagnak számít a hazai mezőgazdaság történetében. Alapvető fordulatot jelent az is, hogy a mostoha természeti viszonyok ellenére holdanként 18 mázsás kukoricatermést takarítottak b° a gazdaságok; ennek nyorrzín reménye van arra honn/ a következő időszakban s't'ar"' elérni a 20 mázsás átlagtermést. Egy negatív tendencia Az állatttenyésztés terén kedvezőbben alakultak a fajlagos mutatók, így például az egy hízóra jutó átlagsúly, vagy az egy tehénre jutó tejtermelés. A legtöbb pozitívum az állati termékek vonalán mutatkozott, ezen a téren sikerült leginkább közeljutni a lakossági igényekhez és lépéstetén. A mezőgazdaság termelése tavaly egy-két százalékkal meghaladta az 1967. évi szintet. Elmondhatjuk, hogy az új gazdaságirányítás nyomán teljesültek legfőbb agrár,szövetkezeti, politikai és termelési célkitűzéseink. A miniszter az elmúlt évi munkával kapcsolatban kiemelte: a leglényegesebb feladat a belföldi ellátás megjavítása, kielégítő színvonalon való tartása, illetve a külkereskedelmi lehetőségek maximális kihasználása volt tartani a külkereskedelem követelményeivel. Az elmúlt év jellemzője volt, hogy szarvasmarhából és sertésből nagyobb volt a termelői kínálat a tervezettnél. Az elő- irányzottnál nagyobb számban kellett felvásárolni az állatokát, így például hízott sertés-ből 300 ezerrel, szarvasmarhából pedig 80—100 ezerrel volt nagyobb a felkínált állomány a tervezettnél. Ez a negatív tendencia még idén, sőt jövőre is érezteti hatását, amennyiben nem tesszük meg a szükséges korrekciókat. Különben a szarvasmarha- és a tehénállomány tavaly nagyjából az 1967. évi szinten állapodott meg és mint megállapították, elsősorban a háztáji állomány csökkent jelentős mértékben. Ennek a csökkenésnek az ütemét a mi- nisztérium vezetősége még év közben többirányú intézkedés-sel igyekezett mérsékelni: a takarmányellátás és a szarvasmarhajótenyésztés terén hoztak joribb döntéseket az illetékesek. Stabil felvásárlási árak Dr. Dimény Imre előadásában ezután kiemelte, hogy az új gazdasági mechanizmus merőben új gazdasági környezetet teremtett, ami abban nyilvánult meg, hogy nagyobb lett a vállalati önállóság és ezzel egyidőben az üzemi demokrácia is megszilárdult. A nagyobb vállalati önállósággal és öntevékenységgel a központi célkitűzések is minden eddiginél tervszerűbben valósultak meg, ami a jövőre nézve kedvező tapasztalatot jelent. Éppen ezért a mezőgazdaság és az erdészet területén a gazdaságirányítás rendszerében alapvető változásokat nem is terveznek. Az élet azonban állandóan fejlődik, új törekvések érvényesülnek, a módszereket „karban kell tartani” és fejleszteni kell az eszközöket is, így kisebb közgazdasági módosítások várhatók. A felvásárlási árakra a stabilitás jellemző. Ugyanakkor azonban kisebb módosításokat követel az élet: a juhhús felvásárlási ára 20 százalékkal növekedik, ezzel egyidőben 1 forinttal lett kevesebb a baromfi felvásárlási ára, a fogyasztói ára pedig 1,50 forinttal csökken. A tűzifa fogyasztói áránál 14 százalékos csökkenést hoz az új év. Ezt az ármozgást pozitívnak kell tekinteni, ezek az árak ugyanis alkalmazkodnak az egyre módosuló termelési tevékenységhez és az időközönként változó költségtényezőkhöz is. Az ármódosítások nyomán helyesebb arányú fogyasztási szerkezet alakul ki, amíg előbbre viszi a termelők és fogyasztók ügyét egyaránt. Az állami támogatást lényegében 3 évre előre meghirdették, 1969-ben csak kisebb módosítások várhatók. A szarvasmarhatenyésztés jövedelmezőségének fokozására 300 millió forinttal növekedik az ágazat dotációja. Ugyanakkor 50-ről 20 százalékra csökkentik a gépjavítási kedvezmény mértékét. Az elmúlt évben ugyanis azt tapasztalták, hogy egészségtelenül csökkent az érdeklődés az új gépek és traktorok iránt. A gazdaságokat most arra ösztönzik, hogy az elavult traktorok javítása helyett törekedjenek a modern nagy teljesítményű vontatók alkalmazására. Holdanként 50 kiló műtrágya További módosítás lesz a bérszorzók változása egyes területeken. A Gépjavító Tröszt 4-es bérszorzója 3-as lesz, 1970-ben pedig 2-re módosul. Az Agrotröszté és az ERDÉRT-é 3,5-ről 2-re, a tervező intézeteké pedig 2-ről 1-re csökken. Nagyot fejlődött a magyar mezőgazdaság a műszaki anyagi bázis terén is. 1968-ban az egy holdra jutó műtrágya mennyisége az előző évhez képest 20 százalékkal nőtt meg, ami azt jelenti, hogy egy holdra 50 kg talajerőpótló anyagerő jutott. Az előrehaladás ellenére azonban még mindig nem tudták teljes egészében kielégíteni az igényeket, így például ősszel a foszfor és a káli műtrágyából a teljesíthetőnél nagyobb volt a kereslet. A gazdaságok növényvédőszer igényét lényegében kielégítették. Az üzemek tavaly 850 millió forintot költöttek ilyen kémiai anyagokra, az előző évinél 100 millió forinttal többet. Az aszályos időszakban különösen nagy szükség volt az öntözőtelervek teljesítményének Nőtt a társadalmi megbecsülés fokozására. Ez meg is látszik az eredményeken: 1968-ban 650 ezer holdas területet öntöttek — minden eddiginél többet — Magyarországon. Tavaly jól beütött a másodvetés is. A 430 ezer holdas másodvetés-területről minimális veszteséggel sikerült betakarítani a termést. Az ágazatok értékelése Külön értékelte a miniszter az ágazatok munkáját. Az állami gazdaságok nyeresége elérte a 1,2 milliárd forintot. Ez jobb a tervezettnél, és azt igazolja, hogy az állami gazdaságok túlléptek egy bizonyos stagnálási szakaszon és alapvetően eredményesen tevékenykednek. A Gépjavító Trösztnél az év elején nagyszabású átalakításokat hajtottak végre, amelynek során 23 gépjavító vállalatot hoztak létre. A tröszt munkatársait dicséri, hogy a nagyszabású átszervezést úgy bonyolították le, hogy közben sikeresen teljesítették a 6 milliárd forintos termelési értéket. Természetesen a trösztnél is — mint minden újjászervezett munkaközösségnél — tapasztalhatók bizonyos „gyermekbetegségek”, a vállalatok szellemi és gazdasági tőkéje azonban biztosítékot jelent az eredmények további javításához. A szakvállalatok munkáját is pozitívnak ítélte a miniszter. Az idei tervek is azt igazolják, hogy a mezőgazdaság hazánkban dinamikus fejlődésben van. A mezőgazdaság termelési értéke 2,3 százalékkal, az erdészeté pedig 6 százalékkal növekedik. Előbbre kell lépni a lakosság ellátásában és a külkereskedelem területén is. Az előirányzat szerint a lakosság élelmiszerfogyasztása 1968-hoz képest 4 százalékkal lesz nagyobb és a külkereskedelem forgalma is megnő. Mindez arra figyelmeztet, hogy az eddiginél is jobban kell élni az új mezőgazdasági környezet adta lehetőségekkel. Napirenden a termelés hatékonysága A termelési feladatokat elemezve utalt rá, hogy erőteljesen fokozni kell a kenyér- és a takarmánygabona hozamokat, már ebben az esztendőben nagyon komolyan meg kell alapozni a 20 mázsa körüli kukorica termésátlagot is; a szakemberek szerint a fajta, a tápanyag és a termelési körülmények egyaránt adottak és ha az időjárás is kedvez, hamarosan siker koronázhatja az erőfeszítéseket. A szántóföldi szálastakarmány-termesztés, valamint a rét- és a legelőgazdálkodás az elmúlt 2—3 évtizedben nem sokat fejlődött, arra kell törekedni, hogy ezeket az ágazatokat kimozdítsuk a jelenlegi holtpontról. Ami a kertészeti termelést illeti, nem a terület növelésén van a hangsúly, hanem a megtermett áru óvása, értékesítése és a feldolgozás hatásfokának növelése kerül idén előtérbe. Az előirányzat intézkedik arról is, hogy lassuljon a háztáji tehénállomány csökkenő tendenciája. A számszerű eredmények növelése elsősorban a nagyüzemek feladata lesz, a tenyésztés után járó állami támogatás rendszere az új évben is érvényes marad. Az erdészet 1969-ben 5,6 millió köbméternyi fatömeg kitermelését kapta feladatul. Dr. Dimény Imre előadásának végén hangsúlyozta: idén minden eddiginél nagyobb gondot kell fordítani a termelés hatékonyságának felfuttatására és a minőség-választék kérdéscsoportra. Az előrehaladásnak ugyanis egyre inkább korlátot szab, hogy egyes ágazatok magas önköltséggel dolgoznak és emellet a fogyasztói igényekkel sem mindig esik egybe a kínálat. Ez pedig a továbbhaladásnál alapvető feltétel és az új év legfontosabb munkáját képezi. A választások jelentőségéről Ezután dr. Dobi Ferenc, a MEDOSZ titkára az elnökség megbízatása alapján a választással kapcsolatos kérdésekről beszélt. Elmondotta, hogy az elkövetkező időszakban 45 000 tisztségviselő megválasztására kerül sor. Választanak 240 vállalati szakszervezeti tanácsot, 19 országos tanácsot, 1700 szakszervezeti bizottságot, 1200 számvizsgáló bizottságot, 200 osztály-, illetve munkahelyi bizottságot, 220 társadalombiztosítási tanácsot, 620 társadalmi bíróságot, és majdnem 1000 kereskedelmi árellenőrt. Az irányításért a központi vezetőség, az elnökség, és a megyei bizottságok a felelősek. Az előkészületek mindenütt megtörténtek a választásokra, s különösen jó felkészülést mutat Győr, Tolna, Bács, Pest és Szolnok megye, valamint a budapesti bizottság tevékenysége. A továbbiakban arról beszélt dr. Dobi Ferenc, hogy a választások időszaka a szakszervezeti demokrácia szélesítésének időszaka is lesz egyben, és közel 300 000 szervezett dolgozó gyakorolja majd jogait. A cél: az elkövetkező évek még hatékonyabb szakszervezeti munkájának megteremtése. Küldöttség utazott az NDK-ba a munkaidő-csökkentés tanulmányozására A Német Demokratikus Köztársaságban először a VI. pártkongresszus határozata alapján, 1966 áprilisában csökkentették a munkaidőt heti 48 óráról 45 órára. Másodszor a VII. pártkongresszus határozatára 1967 augusztusában a munkaidőt tovább csökkentették, heti 43 és félórára, s bevezették az ötnapos munkahetet. A munkaidőcsökkentés különleges feladatot jelentett az NDK állami gazdaságaiban is. A feladat gyakorlati megvalósítását szakszervezetünk elnökségének és az Állami Gazdaságok Országos Központjának küldöttei az NDK állami és szakszervezeti szerveinél és az állami gazdaságokban tanulmányozzák. A tanulmányút tapasztalatainak ismertetésére lapunk hasábjain visszatérünk. T. Z. Vállalták — teljesítették Az állami gazdaságokban dolgozó szocialista brigádok többsége már teljesítette a KMP megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére tett felajánlását. A Pest megyeiek közül a Dánszentmiklósi Állami Gazdaság dolgozói értek el legjobb eredményt a versenyben. Kétszeresen teljesítették 2,4 millió értékű felajánlásukat. A Bólyi Állami Gazdaság két és fél ezer dolgozója vállalta, hogy a hozamok növelésével, illetve a termelési költségek csökkentésével 2,9 millió forint terven felüli tiszta nyereséget érnek el év végéig. A kedvezőtlen időjárás ellenére az állami gazdaság 12 növénytermesztési és 11 állattenyésztési ágazata teljesítette, illetve túlteljesítette a tervét. A terven felüli tiszta nyereség értéke 26,8 millió forint, s ez több mint kilencszerese a jubileumi vállalásnak. A nyereség kétharmad része a kimagasló terméshozamokból ered. Érdemes külön megemlíteni, hogy búzából 5400 hold átlagában 24,3 mázsát, kukoricából pedig csaknem 3000 hold átlagában — májusi morzsokban számítva — 29,4 mázsát takarítottak be. A következő hetekben sorra kerülő termelési tanácskozásokon részletesen ismertetik a gazdaság dolgozóival a jubileumi verseny sikereit, s egyúttal kiosztják a mintegy kétmillió forintnyi versenyjutalmakat. A Mezőhegyesi Állami Gazdaságban ötven brigád tűzte célul a szocialista cím elnyerését. Ezenkívül verseny indult a szocialista üzemrész címért is. A gazdaságban mindenütt a fiatalok kezdeményezték a versenyt. A rendkívüli aszály ellenére, amely főleg a hibridkukoricában és a gyümölcstermésben okozott mintegy 10 millió forintnyi kárt, a szocialista brigádok számos termelési ágban kiváló eredményeket értek el. Az előzetes felmérés arról tanúskodik, hogy a tervezett 15,6 millió forint tiszta nyereség helyett több mint 21 millió forinttal zárják az évet.Baranya megye állami gazdaságaiban összegezték a párt és a KIMSZ jubileumának tiszteletére indított munkaverseny eredményeit. A nagyüzemek dolgozói elhatározták, hogy — a hozamok növelésével, illetve a költségek csökkentésével — 14 millió forint terven felüli tiszta nyereséget érnek el az idén. Megállapították, hogy mind a tíz baranyai állami gazdaság teljesítette, sőt túlteljesítette vállalását. Kenyérgabonából 600, húsból 140 vagonnal, tejből egymillió literrel, tojásból egymillió darabbal adtak többet az ország asztalára, mint amennyit egész évre terveztek. Az idei munkaverseny egyik lényeges vonása, hogy nemcsak több, hanem egyúttal jobb árut is adtak a gazdaságok, s így a tervezettnél sokkal nagyobb minőségi felárhoz jutottak. A tíz állami gazdaság többletnyeresége 45 millió forint, vagyis a dolgozók háromszorosan teljesítették vállalásukat. A gazdaságokban most zajlanak az év végi termelési tanácskozások, amelyeken értékelik az idei munkaverseny tapasztalatait, s egyúttal szétosztják a versenyjutalmakat. Húsz éves az államosított Vetőmag termeltető Vállalat A közeli hetekben lesz húsz éve annak, hogy a dolgozó nép — a nagyüzemek államosítása után — a vetőmagtermeltető és magkereskedelmi cégeket is köztulajdonba vette. A tőkés konkurrencián és nyerészkedésen alapuló cégekből olyan állami vállalatokat kellett létrehozni, amelyeknek legfőbb célja a megújhodott magyar mezőgazdaság fejlődésének szolgálata. Az elmúlt húsz év alatt nagyot fejlődött mezőgazdaságunk. A több százezernyi kisparcellás, kisüzemi egyéni gazdaságból szocialista nagyüzemek lettek. Állami gazdaságaink, termelőszövetkezeteink fejlődése, növekvő jövedelme sorra több és több hányadát képezi a nemzetközi jövedelemnek. Ezzel a nagy fejlődéssel együtt fejlődött vetőmagtermeltetésünk és vetőmagellátásunk is. A Vetőmatermeltető és Értékesítő Országos Vállalat — az államosításkor létrejött vállalatok fejlődése összevonása útján — ma már egységesen látja el azt a nagy feladatot, amit az ország minőségi vetőmaggal történő ellátása jelent. A vállalat a belföldi vetőmagforgalmazáson felül, jelentős vetőmagexportot is bonyolít, a szocialista és a tőkés országokba egyaránt, melynek együttes értéke az utóbbi években megközelítette a 2 ezer millió forintot. A vállalat feladatát — az ország különböző területeit behálózó — 11 termelési alközponton, valamint belföldi ellátó üzemén keresztül látja el, összesen 27 magtisztító telepe évenként 10 — 12 ezer vagon vetőmagot tisztít le. A vállalatnak az említett egységei útján történő vetőmagforgalmazása mintegy 6 millió kat. hold szántóterület vetőmagigényét fedezi. Az egyre fejlődő munka színvonalát fejezi ki az a felsőbb szintű elismerés, hogy — az 1966. évi, továbbá az 1967. évi eredmények alapján — a vállalat két ízben is elnyerte a kitüntető élüzem címet. Jól készült fel a vállalat a gazdaságirányítás reformjára is. Az 1968. évi rendkívül kedvezőtlen időjárás ellenére is, a magasabb igényeknek megfelelően biztosította a másodvetésekhez, valamint az őszi vetésekhez szükséges vetőmagot. Különösen jelentős az eredmény a legfontosabb takarmánynövénynek, a lucernának kimagasló mennyiségű és jó minőségű vetőmagbiztosítása. Amíg az utóbbi 10 — 15 évben állandó hiány jelentkezett lucernamagból, a vállalat ma már minden igényt kielégítő belföldi ellátáson felül jelentékeny mennyiség exportjára is képes. Sokat javult a vállalat kapcsolata a partner mezőgazdasági üzemekkel. E kapcsolatnak igen kifejező példája, hogy a vállalat — nyeresége terhére, — a szerződéses árakon felül 18 millió forintot meghaladó összeget juttatott, költségtérítés címén, a partner mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek. A vállalaton belüli szakszervezeti munkát az 1967. évi márciusában megválasztott országos vállalati szakszervezeti tanács fogja össze és igyekszik biztosítani a legkisebb vállalati egységnél is a dolgozók egységes, vállalati szemléletét. Az OVSZT-on keresztül az alközpontoknál működő önálló szakszervezeti bizottságok rendszeres tájékoztatást kapnak a vállalat egészét jelentő munkákról és feladatokról, s ugyanakkor megfelelő súllyal képviselik az alközponti dolgozók érdekeit azokban az esetekben, amikor erre szükség van. Különösen ki kell emelni az 1968. évre kötött kollektív szerződéssel összefüggő szakszervezeti, érdekképviseleti munkát. Az üzemi demokrácia megfelelő színvonalát igazolja az a körülmény, hogy országosan több mint 200 dolgozó szólt hozzá a kollektív szerződés tervezetéhez és tett olyan javaslatot, amely bekerült a kollektív szerződésbe, új jogokkal gazdagítva a vállalat dolgozóit. Ilyen új vonásai például a kollektív szerződésnek, hogy kedvezményes áron kapnak takarmány-borsóaljat a dolgozók (elsősorban a fizikaiak!); a munkaruhák kihordási idejének 20%-kal történt csökkentése; a munkájuk során motorkerékpárral közlekedő termelési felügyelők, szaktanácsadók stb. külön balesetbiztosítása az Állami Biztosítónál a vállalat költségére. A törzsgárda tagjainak megbecsülése — egyéb vonatkozások mellett — a részesedési alap felosztásánál jelentékenyen érvényesül. A törzsgárda tagjait megillető jutalomszabadság összességben pl. 1500 munkanapot képvisel. A vállalat az államosítás 20. évfordulója alkalmából külön anyagi megbecsülését fejezte ki — megfelelően kategorizálva — az 5, 10, 15 és 20 éve a vállalatnál eltöltött munkaviszonyért a törzsgárda tagjainak, amikor ez év decemberében összesen 980 dolgozónak kereken 700 ezer forint jutalmat fizetett ki. Az államosítást követő 20 év, odaadó munkában és hivatástudatban egyaránt megedzette vállalatunk dolgozóit. Ez a 20 év mindnyánjunkat kötelez további nagy feladatok eredményes megvalósítására. A közeli hetekben megtartandó szakszervezeti választásokat a szakszervezeti munka avítását célzó erőfeszítések mellett összekapcsoljuk azt az elhatározást kifejező munkával is, hogy a magyar mezőgazdaság további fejlődése érdekében javítsuk és tovább fokozzuk a vállalati eredményeket, egyre jobban növeljük a vetőmagvak választékát és egyre jobban javítsuk a vetőmagvak minőségét. Budavári István (—) Vetőmag Vállalat OVSZT SZB-titkára