A MEDOSZ Lapja, 1972 (16. évfolyam, 1-24. szám)
1972-01-03 / 1. szám
Az 1972. évi terv megvalósításának szakszervezeti feladatai (Folytatás az 1. oldalról) jobbaknak magas kitüntetéssel, valamint az eddiginél jelentősebb jutalommal párosuló elismerését. A munkaverseny hatékonyságának növelésével kapcsolatban többről van szó, mint a régi és szűk értelemben vett munkaverseny továbbfejlesző szakszervezetek, helyesen, igénylik, hogy a termelés emelkedésével együtt a népgazdasági tervnek megfelelően növekedjék a dolgozók, munkások életszínvonala. Az 1972. évi népgazdasági terv a reálbérek 2,5—3%-os emelkedését irányozza elő. Fel kell hívni ezzel kapcsolatban az állami szervek, a szakszervezetek figyelmét arra, hogy nagy gonddal tervezzék meg ennek a reálbér-emelkedésnek a felhasználását. Ez nem lesz könynyű, hiszen a reálbér-emelés lehetőségei nem nagyok. 1971 egyik szomorú tanulsága, hogy a beruházási tervek általános túllépése mellett, illetve ellenére sem teljesültek az egészségügyi, szociális, kulturális intézmények fejlesztési tervei, holott mindezek az életszínvonal emelkedésének szerves részei. Gondoskodni kell arról, hogy 1972-ben ez ne következhessék Ъе újra. — 1972 feladatai nagyok — mondotta befejezésül a SZOT titkára —, és megvalósításuk mindenkitől fokozottabb erőA mezőgazdasági dolgozók részére külön is hasznos útmutatással szolgált Micsuch Lászlónak, a MEDOSZ titkárának a hozzászólása. Bevezetőjében utalt arra, hogy a MEDOSZ-hoz tartozó termelő szektorokra is érvényesek azok a megállapítások, hogy összességükben dinamikusan fejlődnek. A mezőgazdasági termelés fejlődése-meggyorsult és 1971. évi összesített ВДшЦ ményei várhatóan a IV. ötéves terv előirányzatainak megfelelően alakulnak. A fejlődés mutatója, hogy az 1971. évi termelés volumene várhatóan mintegy 8%-kal haladja meg az előző évit és ez az 1969. évi, eddigi legjobb színvonalat is felülmúlja. A végzett munka dicséri a mezőgazdaságban dolgozók, a tsz-tagok, állami mezőgazdasági üzemek, a fagazdaságok és a vízügyi szervek dolgozóinak munkaszeretetét, helytállását, felelősségérzetét. Időben elvégezték mindazokat a munkákat, amelyek biztosítják az 1971. évi eredményeket és egyben alapjául szolgálnak az 1972. évi gazdasági tevékenységnek. Mindez reális és teljesíthető alapot ad az 1972-re tervezett fejlődési ütemhez. — A fejlődés pozitívumai mellett viszont ott — folytatta a MEDOSZ titkára —, ahol a termelés anyagi, műszaki, személyi és közgazdasági feltételei nem alakultak megfelelően, vagy a feltételek egyike-másika hiányzott, a termelés stagnált, akadozott, illetve a növekedés lemaradt a gyorsabban növekvő társadalmi igények mögött. A mind tartósabban ható problémák érzékeltéséről. Tulajdonképpen a legfontosabb emberi tevékenységnek, a munkának a színvonaláról, a munka társadalmi rangjának, becsületének elismeréséről, a kiváló munkát végző dolgozók nagyobb megbecsüléséről kell beszélnünk, ennek érdekében cselekednünk, feszítést igényel, elsősorban azonban a vezetők személyes felelőssége növekszik. Gazdasági célkitűzéseink és a határozatok végrehajtása érdekében magasabb követelményeket kell támasztanunk önmagunkkal és másokkal szemben is. A szocialista közmorál, vagy ha úgy tetszik, gazdasági erkölcs érvényesítéséhez a meggyőzésen kívül egyéb hathatós eszközökre is szükség van. A jövőben bátrabban és következetesebben kell élnünk a felelősségrevonás eszközével, a közérdeket megsértőkkel, a felelőtlen intézkedőkkel, a rendeletet be nem tartókkal szemben. Ismételten hangsúlyozta a SZOT titkára, hogy a szakszervezetek teljes egészében egyetértenek a párt és a kormány állásfoglalásaival, támogatják intézkedéseiket és mindent megtesznek, ami módjukban áll, hogy egységes és reális szemléletmód alakuljon ki a feladatok megítélésében és teljesítésében. Ketően a zöldség, a burgonya, a cukorrépa, a tejtermékek, a szálastakarmányok termelése, illetvea szarvasmarha-tartás területén jelentkeznek. Ezek a feszültségek kihatnak a népgazdaság egészére, a fizetési mérlegre, a költségvetési egyensúly fenntartására, és nem utolsósorban az életszínvonal-politika alakulására, a dolgozókközhangulatára. Azonkívül, hogy a cafcosrépr és a zöldségfélék komplex gépesítése még megoldatlan, van olyan tapasztalat is, hogy a gazdasági vezetők is mostohán kezelik ezeket az ágazatokat, elhanyagolt a munkaszervezés. Ugyancsak feszültséget jelent, és a mezőgazdaságra is vonatkozik a megkezdett beruházások nagy száma. Ennek a következménye, hogy az 1972-re a mezőgazdaság rendelkezésére álló beruházások mintegy 70%-a a már korábban megkezdett beruházások befejezéséhez szükséges. Fő feladat tehát a mezőgazdaság területén is a beruházások mielőbbi befejezése, termelésbe állítása, a beruházási fegyelem megszilárdítása. — ’A MEDOSZ vezető szervei részt vállalnak a lakosság ellátását nehezítő gondok elhárításában, sajátos eszközeikkel — a munkaszervezés, a műszaki fejlesztés, a technológiai fegyelem javításával, a kertészeti és állattenyésztési ágazatban dolgozók erkölcsi, anyagi ösztönzésével — az állami gazdasági szervekkel együttműködve kívánják kivenni részüket az időszerű kérdések gyorsabb megoldásából. Falatok még jobbak lesznek, a gyengén gazdálkodók pedig sok esetben még mélyebb szintre esnek vissza. Mindez kihat a dolgozók keresetére, jövedelmének alakulására, a gazdálkodásban való érdekeltségére. Az 1971-ben végrehajtott eredmény javító, illetve elvonó intézkedések egyenlegeként például az állami gazdaságok 1971. évi kimutatott várható 1 milliárd 160 millió forintos nyeresége az 1970. évi rendszerben és elszámolási konstrukcióban mintegy 1 milliárd 753 millió forintra tehető. A MEDOSZ-hoz tartozó ágazatok területén a vízgazdálkodásnál és a Mezőgép-vállalatoknál várható a népgazdasági szintű személyes jövedelemnövekedés, de a változás gondokat jelez az erdő- és fafeldolgozó gazdaságokban és mindenekelőtt azállami gazdaságokban. Az előszámítások alapján mintegy 2,5%-kal csökkent a képezhető részesedési alap színvonala, és úgy mutatkozik, hogy az állami gazdasági dolgozók személyes jövedelme mintegy 1,5%-kal emelkedik. Ez a színvonal alatta marad a népgazdaság várható személyes jövedelemnövekedés-ütemének és nem ellensúlyozza teljes egészében a felső szinten kimutatott fogyasztói áremelkedéseket. Fokozza a nehézségeket, hogy ilyen körülmények között a bérpolitikában is nehezen lehet érvényesíteni a kvalifikáltabb és szakmailag képzettebb munkások anyagi elismerését. Intézkedések, lehetőségek Mindezek ismeretében máris tettünk és a jövőben is teszünk olyan intézkedéseket — a minisztérium vezetésével együttműködve —, melyek a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítására, a gazdasági és mozgalmi vezetők felelősségének növelésére, a dolgozók mozgósítására, a szociálisig munkaverseny és brigádmozgalom korszerűsítésére vonatkoznak. Magukat a közgazdasági szabályozókat sem tekintjük kizárólagosan úgy, hogy az egyes gazdaságok eredményalakulására csak ezek hatottak kedvezőtlenül. Sok tartalék van a tervszerű munka javításában, a munka hatékonyságának minden szintű növelésében és abban, hogy a vállalatok egy része még nem használja ki a munka szervezésében rejlő, eredményeket javító lehetőségeket, s a termelési költségek csökkentésére sem tettek még mindenhol kellő intézkedéseket. Mindezekben, a vállalati gazdálkodás eredményességével összefüggő kérdésekben a gazdasági és a szakszervezeti szerveknek egyaránt jobban igénybe kell venniük a szocialista brigádok és a törzsgárdatagok javaslatait, így a mezőgazdaság állami üzemei a jövő év során a feszültségek csökkentésével, eredményesebben gazdálkodva jobban megfelelnek a népgazdaság, a társadalom igényeinek — fejezte be hozzászólását Micsuch László, a MEDOSZ titkára. Életszínvonal-emelés, bérpolitika Micsuch László a mezőgazdasági termelés fejlődéséről és időszerű kérdéseiről A gazdasági szabályozók kezdeti hatásai Micsuch László a továbbiakban utalt arra, hogy a szakszervezeti munkában nem kevés gondot okoz és újszerű feladatokat ró a választott szervekre az üzemek gazdálkodásának alakulása, a dolgozók bér- és jövedelmének, szociális, élet- és munkakörülményeinek javítása. A MEDOSZ- hoz tartozó vállalatok, gazdaságok — akárcsak a népgazdaság egyéb ágazataiban — nap mint nap a közgazdasági szabályozók ítélete alá kerülnek. A gazdasági vezetőkön kívül a szakszervezeti tanácsok, szakszervezeti bizottságok tevékenységét, állásfoglalásait is minden esetben befolyásolják a szabályozók. Ez önmagában is feszültebb munkát, megalapozottabb közgazdasági és munkahelyi ismereteket, a dolgozók helyi igényeinek sokoldalúbb elemzését követeli meg. A szabályozók hatásáról jelenleg még nem lehet általános érvényű és minden vonatkozásban megalapozott megállapításokat tenni. Következményeik csak most kezdenek kibontakozni. Ha a termelés növekedésének oldaláról vizsgáljuk a hatásokat, a tapasztalatok általában pozitívak. Ezt a termelés mutatói is igazolják. Vannak azonban olyan mutatók is, hogy érvényesülésük az eredmények mellett többféle feszültség forrása. A jelenleg fennálló támogatási rendszer például nem csökkenti, hanem esetenként inkább növeli a vállalatok közti különbségeket. A régebben is jól gazdálkodó vál- ч Mezőtúri meglepetések Jó gazdasági eredmények és siralmas szakszervezeti élet A Mezőtúri Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum tanműhelye sok meglepetést tartogat a látogatónak. Galambos Béla műszaki igazgató és Madarász Dániel főmérnök örömmel és büszkeséggel mutatták meg a tanműhelyt. Előre kell bocsátani, mindketten új emberek itt. Ez részben sok mindent megmagyaráz. Anélkül, hogy az előzményeket sorolnánk, megelégszünk azzal, hogy sokféle baj gyötörte ezt a tanműhelyt, előző vezetői nem mindenben voltak precízek, de hát nem a múlt hibáinak keresgélése volt e látogatás célja, hanem éppen az, miképpen látják el fontos feladatukat, hogy a hallgatók tanterv szerinti gyakorlatát biztosítsák, s minden mértékben kielégítsék. Jó érzés a tanműhelyben járni. Év vége előtti ünnepi hangulat. Mindenütt festők, asztalosok dolgoznak. Végre méltó köntösbe öltözik az irodaépület. De a tanműhely közepén magasodó új műhely látványa is impozáns. És ahol az ifjú szakmunkástanulók tanulnak. Ez a műhely valóban példamutató: így kellene minden oktatói műhelynek megmutatkozni szerte az országban. Az ipari tanulók ügyes munkái díszítik a falakat. Tisztaság, rend. A szociális, egészségügyi épületekben is festékszag és tisztaság. A zuhanyozó, öltöző patyolattiszta. Ebédlőjük is ragyog. A szomszédos felsőfokú technikumból hozzák az ebédet. Jó ebédet, ahogyan azt hallani itt is, ott is. Tehát a tanműhely valóban otthona igyekszik lenni a jövő szakembereinek. Bent az irodában ismerkedünk a tervekkel, feladatokkal. Kicsit a múlttal is, ahonnan elindultak. Évekig nem osztottak nyereséget. 1970 volt az első eredményes év. 13 nap nyereséget is osztottak. 1971. november közepére teljesítették az éves tervet. Mégpedig nem is kis tervet: 21 millió forint volt az előirányzat. A nyereség, szerény számítások szerint is, 4,5 millió forint. Galambos Béla műszaki igazgató dióhéjban mondta el a tanműhely tevékenységét, amelynek legfontosabb feladata, hogy a felsőfokú technikum diákjai itt tanulják meg a gyakorlatban mindazt, amit bent az iskola műhelyében már kicsiben gyakoroltak. Az elsőéves hallgatók a traktorokkal ismerkednek, a másodévesek a gépkocsik javítását végzik, a harmadévesek pedig az irányítást tanulják, mint az a jövő szakembereihez illő is. Pezsgés a műhelyekben De az oktatási funkción kívül komoly termelés folyik a tanműhelyben. Ezt bizonyítja a magas tervteljesítés és a nagy nyereség. Miből tevődik ez össze? — Mi csináljuk az AGROKER gépeinek garanciális szolgáltatásait, mi végezzük a Szolnok megyébe érkező kombájnok összeszerelését. Mi szereljük fel a traktorok védőkereteit — folytatja Galambos Béla —, a T 700-as traktor garanciális javítása is a mienk, s ugyanakkor az iskola, oktatja ki ,a vezetőket egy-egy géphez 3—4 embert. * Tehát bőséges munka hárul az itt dolgozókra. S mivel igényes munkát végeznek, igen sokan jártak a dolgozók és vezetők közül külföldön, s ott sajátították el a hozzáértést. Továbbképző tanfolyamok is folynak az üzemben. Általában pezsgés tapasztalható. Az emberek, akik itt maradtak, otthonuknak tekintik az üzemet. Érdemes itt dolgozni. Évről évre javulnak a munkahelyi adottságok, most készült el a fűtés, minden műhely ún. melegbefúvásos fűtésre tért át. Ugyanakkor a vízvezeték is ott van már valamennyi műhelyben. Az asztalosműhelyben forgácselszívó berendezés van. Tisztasági versenyt is rendeztek a műhelyek között, 5 ezer forintos első díjjal. Parkosítanak. Tavasszal rózsabokrokat ültetnek. Tehát mindent megtesznek azért, hogy kellemes környezetben, jól berendezett tanműhelyben fogadják a technikumi diákokat. Nincs munkaerőhiány. Már előre kijavították a tavasszal szükséges gépeket. Az új vezetőség jól dolgozik. Hol a szakszervezet! Mi hát akkor a baj? Miért jött el rossz szájízzel a riporter Mezőtúrról? Hoprik Ferenc szb-titkár is jelen volt a beszélgetéseknél Siralmas „eredményeket” sorolt fel. Nincs szocialista brigádjuk. Egyetlenegy sincs. Mutatóban sincs. Akkor amikor az országban a legnagyobb lendítőerőt a szocialista brigádok adják. És a szervezettség? Mindössze 63 százalékos. (!) Erre nem lehet magyarázat. Nem is tud magyarázatot adni. Nem is próbálkozik. A Szolnok megyei bizottság az utóbbi időben sokat segített, mutatkoztak is eredmények. 18 új taggal gyarapodott a szakszervezet. De nem tartanak taggyűléseket. Nincs szervezeti élet. Galambos Béla azzal búcsúzott, hogy jó lenne, ha a szakszervezeti élet is pezsdülésbe jönne. Ha az eredmények mellé felnőne a szakszervezet is. Minden segítést megígért. Úgy gondoljuk, hogy érdemes lesz egy fél év után újra eljönni Mezőtúrra Addigra változás történik. Mert így nem maradhat. T. I. Az 1514-es kis kotró gazdája A tejszínű ködben, a hoszszú apadás után áradásban levő pócsmegyeri partokon, a Szentendre-szigeten csak erőlködő dohogású gépzörej tájékoztat. Keresztesi Antalt, a Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság nehézgépkezelőjét keressük. Fiatal ember, életútja mégis elég kacskaringós. Magas, fekete, göndör hajú férfi alakja rajzolódik ki a piros színű, 1514-es kiskotró ülésén. Kedvenc munkagépe, úgy ragaszkodik hozzá, mint jó kocsis a lovához. Hosszú volt az út, amit Gyöngyösről Tassig megtett. Édesapja gazdasági cseléd volt. Ő maga 14 éves koráig Katymáron élt és már 8 éves korában vizet hordott az állami gazdaság dolgozóinak. 16 éves korában a jászkiséri gépállomáshoz került, ahol segédvezetői vizsgát tett. A megfontolt, és mindig többet akaró fiatalember ekkor a szolnoki Vízgépészeti Vállalatnál jelentkezett. Itt is tanult és jó eredménnyel tette le a nehézgépkezelői vizsgát. A jászkiséri napok, hónapok eredménye volt az is, hogy itt ismerte meg feleségét. Megnősült és Szolnokról visszatért Kisérre. Tsz-Ъе lépett, állatgondozó lett. 45 hízót gondozott, de hamarosan Tassra költöztek apósa hívására. Itt is tsz-tag lett. Hat évig vezette a szövetkezet lánctalpas traktorát. Amikor a szövetkezet eladta az erőgépet, kilépett. Jelentkezett a KÖZIVG-nél, ahol gépkezelő lett. Most itt dolgozik a pócsmegyeri védőtöltés építésén. Az igazgatóság szentendrei géptelepéhez tartozik. Pár perces cigarettaszünetet használtak fel a beszélgetésre. A köd változatlanul vastag vattatakaróként borított be mindent. Keresztesi előremutatott, amerre a Duna folyik: — Ezt a vizet, ennek a nagy folyónak partjait semmiért sem adnám. Pedig... Lenne oka arra, hogy másfelé keressen munkát. Hetenként egyszer jár haza Tassra, ahol felesége és gyerekei, a 6 éves Marika és 8 hetes Antika várja. Meleg ételt és jó falatokat igazán csak ekkor eszik, itt tud megfürödni, megpihenni. Keresztesi ugyanis negyedmagával lakókocsiban lakik. Nincs meleg vizük, mosdótásban tisz tálkodnak, az ágynemű gyorsan szennyeződik, de sokszor csak havonta cserélnek ágyhuzatot. Főzni alig van alkalmuk, de sok kedvük sincs hozzá, így marad a hideg koszt, amit vagy otthonról hoz, vagy több kilométert gyalogol érte. Szórakozásról beszélni sem lehet. De egyiküknek sincs erre nagy kedve a nagyon nehéz és fárasztó napi munka után. Amikor vége a műszaknak, gyors mosdás, néhány falat étel, bekapcsolják a rádiót és újságot olvasnak, vagy beszélgetnek. Sok-sok témájuk van. Heti egyszeri hazautazás, az elmaradt ház körüli munka elvégzése, a családdal, gyerekekkel való foglalkozás. És még ami nagyon, nagyon fontos: családi ház építése. Tasson, apósa háza mellett már elkészült a kis ház alapja. Szombat—vasárnap dolgozott az ismerősök, rokonok segítségével. Még ebben az évben be akarnak költözni. Ez az egyik vágya-álma. A másik: végleg letelepedni Tasson és mindennap a családdal együtt élni. Ha meglesz a ház, erre is sor kerül. Hiszen az igazgatóság területéhez tartozik Tass is. És munka itt is van bőven. Még csak 27 éves. Sokat tapasztalt, sokat olvasott, párttag, elvtársai szeretik és tudják, hogy Keresztesi Antal nehézgépkezelő előbb-utóbb hazakerül. De ekkor sem fog nyugodt lenni, hanem módot és alkalmat talál arra, hogy szakmai tudását gyarapítsa, mert tisztában van azzal, hogy nagyobb tudás nagyobb jövedelmet, jólétet biztosít. R. S. Mezőgazdasági Gépes Alkatrészkereskedelmi Vállalat minden kedves ügyfelének, a mező- és erdőgazdaság dolgozóinak, „A MEDOSZ LAPJA” minden kedves olvasójának sok munkasikert és jó egészséget kíván az elkövetkező 1972. évre! A Buda környéki Vízi Társulatnál a dolgozók 25 százaléka szocialista brigádtag. A szocialista brigádtagok vállalták a társulat tervteljesítése érdekében, hogy az elmaradt karbantartási munkákat elvégzik. A vállalt munkára külön munkaszerződést kötöttek a dolgozókkal. A munkáért járó pénzt a társulat elszámolta, s a 16 600 forinton az szb 1972 tavaszán külföldi kirándulásra viszi a munkában résztvevőket