A MEDOSZ Lapja, 1974 (18. évfolyam, 1-24. szám)
1974-01-03 / 1. szám
to. VILÁG PROLETÁRJAI: EGYESÜLJETEK! A MEZŐGAZDASÁGI, ERDÉSZETI ÉS VÍZÜGYI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA XVIII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM 1974. JANUÁR 3. Boldog új évet a ■ Írta: Kovács István főtitkár Téhány nappal ezelőtt öszszekoccantak a poharak a családi otthonokban, a baráti összejöveteleken, elbúcsúztattuk az óesztendőt és egymásnak sok szerencsét, jó egészséget kívánva köszöntöttük az újat. Most már nyugodt lelikaismerettel megállapíthatjuk, hogy nehéz, de sikerekben gazdag, eseménydús esztendőtől búcsúzunk. Népgazdaságunk 1973-ban — a meglevő gondok, problémák ellenére is — dinamikusan, egészségesen fejlődött. Megnyugtatóan haladt népgazdaságunk szerkezetének az átalakulása, korszerűsödött technikai felkészültségünk. Jelentős intézkedést tettünk az életszínvonal emelésére is. Nemzeti jövedelmünk 6—7%-os növekedésére számítunk, s ami biztató, hogy ennek nagyobb része a termelékenység javulásából adódik. Az elmúlt esztendőben kedvezően alakult a mezőgazdasági termelés is. Várhatóan 6%-kal nő a mezőgazdaság bruttó termelése. Az állami gazdaságokban — a létszám csökkenése ellenére is — 10%-kal, az állami erdőgazdaságokban pedig 6,5—7%-kal javult a termelékenység. Vízügyi szerveink is eredményesen teljesítették feladataikat. Kiemelkedő termést — 11,5 milliárd tonnát — takarítottunk be kenyérgabonából és kukoricából. Bőséges és gazdag volt a szőlőszüret is. 6 millió hektoliter új bor került a hordókba. Számottevő eredményt értünk el a szavasmarha- és a sertéstenyésztésben. Igen sok megfeszített munka és küzdelem kellett ahhoz, hogy ma megállapíthassuk: az előző évinél jobban, magasabb szinten dolgoztunk s erőteljes lépést tettünk előre népgazdaságunk erősítése, a szocializmus építésének útján. Sikereink forrását — mind politikai, mind pedig gazdasági téren — pártunk helyes, következetes, a dolgozó tömegek érdekeit szolgáló politikájában találjuk. A Magyar Szocialista Munkáspárt politikáját a realitás, a valóság mélységes tisztelete, a töretlen fejlődés jellemzi. Az eredmények számbavételekor külön kívánok szólni a szakszervezeti aktivisták, tisztségviselők, egész szakszervezeti tagságunk lelkes, fegyelmezett, áldozatkész munkájáról. Hiszen a magasabb szintű munka, a hatékonyabb gazdálkodás, a dolgozók érdekvédelme, élet- és munkakörülményeinek javítása szakszervezetünk tisztségviselőit is nagyobb feladat elé állította. Szakszervezetünk az elmúlt évben is igen nagy gondot fordított a termelés segítésére, az egyéni, csoportos és társadalmi érdek összhangjának a megteremtésére, a szocialista demokrácia fejlesztésére, arra, hogy a vállalatoknál, üzemekben és hivatalokban semmi lényeges dolog ne történjék a munkások, a szakszervezet részvétele nélkül. Ugyanakkor — árrendszerünk változó folyamatában is — ügyeltünk arra, hogy a reálbérek a tervezett mértékben emelkedjenek. Felléptünk az egyenlősdi törekvésekkel szemben, szorgalmaztuk a végzett munka mennyisége és minősége szerinti differenciált bérezés alkalmazását, a dolgozók lakásépítési akcióit, munkahelyre történő szállításának korszerűsítését, élet- és munkakörülményeinek a javítását. Támadtuk a közömbösséget, az önzést, a harácsolást, a hivatalok packázásait, felléptünk a helytelen szemléletekkel szemben. Az elmúlt évben elért eredmények tették lehetővé, hogy a dolgozók életkörülménye, a párt és kormány életszínvonal-politikája a tervezettnél is valamivel kedvezőbben alakuljon. A lakosság várható reáljövedelme 4—4,5%-kal növekszik. 1974-ben igen sok családot érintő életszínvonalpolitikai intézkedésekre is sor kerül. A párt Központi Bizottsága 1,2 milliárd forint kihatású központi béremelést határozott el. A népesedéspolitikai határozat végrehajtása során pedig tovább növekszenek a különböző állami juttatások. 1974. január 1-től jelentősen emelkedik a szülési és gyermekgondozási segély. Az egyszeri anyasági segély és babakelengye-juttatás 1100 forint helyett 2500 forint lesz. Az 1974 július 1-től gyermekenként 200 forintról 300 forintra emelik a kétgyermekesek családi pótlékát. Januártól a gyermekgondozási segély havonta az első gyermek után 800 forint, a második után 900 forint, a harmadik és minden további gyermek után 1000 forint lesz. Meghosszabbították az anyák gyermekápolási táppénzjogosultságát is. A gyermek 1 éves koráig korlátlan, 1—3 éves korig 60 nap, 3—6 éves korig évi 30 nap. A gyermekét egyedül nevelő dolgozók esetében a gyermek 1 éves korától 6 éves korig évi 60 nap. Az életszínvonal-emelkedést támasztja alá az is, hogy a fogyasztói árak 1974-ben legfeljebb 2%-kal növekedhetnek. Az eddigieknél nagyobb társadalmi megbecsülésben részesítjük a nőket, a felnövő ifjúságot. A rendelkezésre álló összegekből többet fordítunk az oktatás színvonalának emelésére, az ifjúság kulturális, sportolási lehetőségeinek fejlesztésére. A mezőgazdaság 2—2,5%-os fejlődésével számolunk az idén. Továbbra is fontos célkitűzésünk életszínvonal-politikánk maradéktalan végrehajtása, a dolgozók élet- és munkakörülményeinek, javítása. A tervek teljesítésének feltételei biztosítottak. Most arra van szükség, hogy a gazdaságok, a vállalatok vezetői, a társadalmi szervek az eddiginél nagyobb gondot fordítsanak a hatékonyabb munkára, az üzem- és munkaszervezés korszerűsítésére, a termelő berendezések jobb kihasználására, a szocialista munkaverseny, ezen belül a szocialista brigádmozgalom, továbbá — az üzemi és munkahelyi demokrácia fejlesztésére. Meggyőződésem, hogy a mezőgazdasági, erdészeti és vízügyi dolgozók több százezres tábora, szakszervezetünk valamennyi tagja kész újabb erőfeszítéseket tenni az idei tervünk végrehajtása érdekében. Ehhez kívánok mindenkinek erőt, egészséget, sikerekben gazdag, boldog új esztendőt. ,x- tvW /W JU'vl. Eredményes esztendőt zárt a mezőgazdaság Kazareczki Kálmán miniszterhelyettes beszámolója A MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMEZÉSÜGYI MINISZTÉRIUM az elmúlt napokban értekezletre hívta össze a trösztök, az országos vállalatok vezérigazgatóit, a tudományos kutatóintézetek vezetőit. Az értekezleten részt vett Káldi Katalin, a MEDOSZ titkára is. Dr. Dimény Imre miniszter megnyitója után Kazareczki Kálmán miniszterhelyettes tartott beszámolót az élelmiszer- és fagazdaság 1973. évi eredményeiről és az 1974. évi főbb célkitűzésekről. Bevezetőben megállapította, hogy élelmiszergazdaságunk a IV. ötéves tervben kitűzött célkitűzéseket időarányosan megvalósította, néhány ágazatban azokat túl is teljesítette. A mezőgazdaság bruttó termelése 6%-kal, az állami gazdaságoké 5%-kal, a fagazdaságé 6%-kal, a fa kitermelése viszont alig 0,4%-kal növekedett. Az állami gazdaságokban — a 2%-os létszámcsökkenés mellett — a termelékenység mintegy 10%-kal, az állami erdőgazdaságokban 1,5%-os létszámcsökkenés mellett 6,5—7%-kal javult a termelékenység. Mezőgazdaságunk történetének egyik legeredményesebb esztendeje volt 1973. Gabonából ugyanis összesen 11,5 millió tonnát takarítottunk be, egymillióval többet az előző évinél. Ugyancsak gazdag és jó minőségű volt a szőlőszüret AZ EREDMÉNYEK MELLETT néhány adósság a korábbi esztendőkről továbbra is fennmaradt. Némi előrehaladás történt területileg a cukorrépa és a zöldség termesztésében. Annak ellenére azonban, hogy 6%-kal több cukrot gyártottak, jórészt a nagy szárazság miatt cukorból mégis nagy mennyiségű importra szorul az ország. Friss zöldségfélékből és burgonyából sem sikerült a lakosság igényét maradéktalanul kielégíteni, ami miatt csaknem százezer tonna burgonya behozatala vált szükségessé. Éppen ezért a zöldség, a burgonya termesztésének technikai, műszaki fejlesztésében, értékesítésében a kezdeti lépések sikere ellenére további komplex intézkedések szükségesek. A szarvasmarha-ágazatban a fejlődés üteme meggyorsult és az állomány várhatóan 17 000 állattal, a tehenek száma 13 000-rel lesz több év végén az egy esztendővel korábbinál. Mindent egybevetve: élelmiszer-gazdaságunk összességében kiegyensúlyozott ellátást nyújtott a lakosságnak, némiképpen javult a fogyasztás összetétele is. Ugyanakkor 24%-kal növekedett az exportforgalom élelmiszergazdaságunk termékeiből. A BERUHÁZÁSOK ALAKULÁSA is a tervezettnek megfelelően alakult: 12,9 milliárd forintra rúgott ez az összeg, s lehetővé tette a termelés technikai színvonalának korszerűsítését. A beruházások összetételét vizsgálva megfigyelhető, hogy a gépvásárlások aránya növekedett és egyre gyorsul a technikai fejlődés. A beruházási tevékenység 5%-kal bővült 1973-hoz képest. A 13,5 milliárdnyi beruházás elsősorban a szarvasmarha-tenyésztési ágazat, a tárolóterek bővítésére, a zöldség-, szőlő-, gyümölcstermesztés fejlesztésére, az intenzív szántóföldi kultúrák gépesítésére irányult. Fontos feladat a szakosított telepek kapacitásának teljes körű kihasználása. Az új építkezéseknél is az ésszerűségre, a takarékosságra, s a gazdaságosságra kell törekedni. Szükség van tehát új beruházásokra, rekonstrukciókra, de nem minden áron. A beruházásoknál a komplexitás elve érvényesüljön. Az elért eredmények jó alapul szolgálnak az 1974-es esztendő még nagyobb feladatainak megoldásához. A mezőgazdaság 1974-re előirányzott — a múlt évhez viszonyított 2—2,5%-os fejlődési üteme feszítetten reálisnak mondható. A növénytermesztésben 3,2%-os, az állattenyésztésben viszont 6%-os a növekedési üteme. Az erdőgazdálkodás bruttó termelése egy, a fakitermelésé pedig 2%-kal lesz nagyobb. MELYEK AZ 1974. ÉVI FŐBB CÉLKITŰZÉSEK? A növénytermesztésben a termésingadozások mérséklése, gabonatermelési eredmények megszilárdítása. A bevált kukoricatermelési rendszerek 250 000 ha-ról 1974-ben 440 000 ha-ra terjednek ki. A minisztérium segíti a termelési rendszerek bővítését. A növénytermelés más ágazataiban is, így a cukorrépa, a napraforgó, a rizs, a szálas takarmány, a szója, a burgonya stb. termelésben. E tekintetben a rendszergazda állami gazdaságok, az úgynevezett „gesztorok” példásan járnak az élen. Fontos azonban, hogy a termelési rendszerekben szigorúan megtartsák a termelés technológiai rendjét és fegyelmét. Csak ott szabad iparszerű termelési rendszert bevezetni, ahol a sikeres termelés minden szellemi-szakmai-műszaki előfeltétele megvan a gazdaságban. A termelési rendszerek eddigi sikerei különösen ráirányítják a figyelmet az előrelátó tervezésre, a korszerű üzem- és munkaszervezésre, a szakemberek, munkások továbbképzésére, a legújabb szakismeretek terjesztésére és elsajátítására. Politikai feladatunk és törekvésünk, hogy előrehaladjunk a zöldség és a burgonya termesztésében. Az erre vonatkozó kormányhatározat alapján növelni kell a zöldség és a burgonya vetésterületét. Cukorrépából is eleget kell tenni ez irányú kötelezettségünknek. AZ ELŐIRÁNYZATOK szerINT a szarvasmarha-állomány további 30 000-rel, a tehenek száma pedig 20 000- rel gyarapodik. A sertéshús további növekedése várható. Ez lehetővé teszi a húsellátás javítását. Hangoztatta a miniszterhelyettes, hogy a nagyüzemi erőfeszítések mellett ki kell használni a háztáji és a kisgazdaságokban rejlő lehetőségeket. Ennek érdekében jobban meg kell szervezni a kis tételekben átvehető zöldségáruk, burgonya rendszeres felvásárlását és forgalmazását, a háztáji gazdaságban előállított tej értékesítését is. Dr. Dimény Imre miniszter zárszavában hangsúlyozta, hogy élelmiszer- és fagazdaságunk eredményeinek fő forrása, a párt Központi Bizottsága határozatainak általános politikai, gazdaságpolitikai célkitűzéseinek következetes végrehajtása, a közgazdasági szabályozók érvényesítése, a szocialista munkaverseny szélesedése, amelyek az újabb sikerekre cselekvően ösztönzik a dolgozókat, a vezetőket egyaránt. F. Gy. tíz év utolsó elnökségi ülése A MEDOSZ elnöksége december 21-én tartotta a múlt év utolsó ülését. Az első napirendi pont keretében tudomásul vette dr. Deli István titkár tájékoztatóját a két ülés között végzett munkáról. Elfogadta továbbá a KV és az elnökség 1974. évi munkatervét, valamint a MEDOSZ 1973. évi tevékenységéről, a KV ülés beszámolójáról szóló jelentés vázlatát. Végül jóváhagyta a MEDOSZ 1974. évi költségvetését és az 1974. évi besorolások alakulásáról szóló tájékoztatást. Ezután egyéb kérdésekről tárgyalt. ÍIJM KÖSZÖNTŐ! Az 1973-ban végzett alkotói munka megérdemelt örömével és a jövőbe vetett bizalommal köszönthetik az új esztendőt a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a fagazdaság dolgozói. Visszatekintve az 1973-as esztendőre, jóleső érzéssel állapíthatjuk meg, hogy élelmiszer- és fagazdaságunk — a kedvezőtlen időjárás, a járványos állatbetegségek ellenére — eredményesen valósította meg a párt és a kormány által meghatározott feladatokat, újból nagy lépést tett előre а X. kongresszus határozatai és а IV. ötéves terv megvalósítása útján. Az élelmiszer- és fagazdaság dolgozóinak helytállása, szorgalmas munkája, az ágazatok és üzemek javuló együttműködése, a termelés korszerűsödése, a hatékonyság növekedése, az üzem- és munkaszervezés javulása tette lehetővé a társadalom élelmiszerfogyasztási igényeinek még magasabb szintű kielégítését) az élelmiszerexport jelentős növelését. Egyes termelési ágakban újabb kimagasló eredmények születtek, biztatóan halad a kormányprogramok végrehajtása. Jól tudjuk azonban azt is, hogy egyes termékekből még nem sikerült teljesen, vagy nem sikerült megfelelő áron kielégíteni a társadalom szükségleteit. A mezőgazdaság, élelmiszeripar és a fagazdaság 1974. évi legfontosabb feladatait pártunk Központi Bizottságának novemberi és az országgyűlés decemberi ülése meghatározta. Legfőbb törekvésünk, hogy az új esztendőben tovább javítsuk lakosságunk élelmiszer-ellátását, növeljük az exportot. Kiemelt feladatnak tekintjük továbbra is a szarvasmarha-tenyésztés, a zöldség-, gyümölcs-, cukorrépa- és burgonyatermesztés fejlesztését, az élelmiszeripari feldolgozás bővítését, korszerűsítését. Valamennyi ágazatunkban javítanunk kell az üzem- és munkaszervezést, a munka termelékenységét és a hatékonyságot. Búcsúzva az óévtől a minisztérium vezetése, munkatársai és a magam nevében köszönetemet és elismerésemet fejezem ki a mezőgazdasági, élelmiszeripari, erdőgazdasági, elsődleges faipari üzemek és vállalatok, a tudományos, oktatási, költségvetési és szakigazgatási intézmények, a megyei és járási szakigazgatási szervek, a földügyi és térképészeti igazgatás valamennyi dolgozójának az 1973. évben végzett eredményes munkájáért. Kérem, hogy az új esztendőben újabb lendülettel, még nagyobb odaadással munkálkodjanak céljaink megvalósításáért, az élelmiszer- és fagazdaság fejlesztéséért, egész társadalmunk javára. Kívánok mindannyiuknak jó egészséget, sikerekben gazdag, boldogi új esztendőt. Dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter Jégtörésre felkészülve A Folyamszabályozó és Kavicskotró Vállalat Jégtörőflottáját előkészítették a téli munkálatokra, hogy abban a pillanatban, amikor az Országos Vízügyi Hivatal arra parancsot ad, tüstént hozzákezdhessenek a jégtörés felelősségteljes és nehéz feladatainak elvégzéséhez. A kora ősz óta, a jégtörőhajókon folyamatosan végezték a szükséges ellenőrzési és javítási munkálatokat, hogy az előző esztendőkhöz hasonlóan a jégtörőflotta sikeresen küzdhessen a jeges árral. Az idén is — az elmúlt évekhez hasonlóan —, a Duna magyarországi szakaszán kívül a jugoszláviai Duna-szakaszon is dolgoznak majd a magyar jégtörőim jók.