A MEDOSZ Lapja, 1974 (18. évfolyam, 1-24. szám)

1974-01-03 / 1. szám

to. VILÁG PROLETÁRJAI: EGYESÜLJETEK! A MEZŐGAZDASÁGI, ERDÉSZETI ÉS VÍZÜGYI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA XVIII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM 1974. JANUÁR 3. Boldog új évet a ■ Írta: Kovács István főtitkár T­éhány nappal ezelőtt ösz­­­­szekoccantak a poharak a családi otthonokban, a baráti összejöveteleken, elbúcsúztat­tuk az óesztendőt és egymás­nak sok szerencsét, jó egészsé­get kívánva köszöntöttük az újat. Most már nyugodt lelikais­­merettel megállapíthatjuk, hogy nehéz, de sikerekben gazdag, eseménydús esztendő­től búcsúzunk. Népgazdasá­gunk 1973-ban — a meglevő gondok, problémák ellenére is — dinamikusan, egészségesen fejlődött. Megnyugtatóan ha­ladt népgazdaságunk szerke­zetének az átalakulása, kor­szerűsödött technikai felké­szültségünk. Jelentős intézke­dést tettünk az életszínvonal emelésére is. Nemzeti jöve­delmünk 6—7%-os növekedé­sére számítunk, s ami biztató, hogy ennek nagyobb része a termelékenység javulásából adódik. Az elmúlt esztendőben ked­vezően alakult a mezőgazda­­sági termelés is. Várhatóan 6%-kal nő a mezőgazdaság bruttó termelése. Az állami gazdaságokban — a létszám csökkenése ellenére is — 10%-kal, az állami erdőgaz­daságokban pedig 6,5—7%-kal javult a termelékenység. Víz­ügyi szerveink is eredménye­sen teljesítették feladataikat. Kiemelkedő termést — 11,5 milliárd tonnát — takarítot­tunk be kenyérgabonából és kukoricából. Bőséges és gaz­dag volt a szőlőszüret is. 6 millió hektoliter új bor került a hordókba. Számottevő ered­ményt értünk el a szavasmar­ha- és a sertéstenyésztésben. Igen sok megfeszített mun­ka és küzdelem kellett ahhoz, hogy ma megállapíthassuk: az előző évinél jobban, magasabb szinten dolgoztunk s erőteljes lépést tettünk előre népgaz­daságunk erősítése, a szocia­lizmus építésének útján. Sikereink forrását — mind politikai, mind pedig gazdasági téren — pártunk helyes, következetes, a dolgo­zó tömegek érdekeit szolgáló politikájában találjuk. A Ma­gyar Szocialista Munkáspárt politikáját a realitás, a való­ság mélységes tisztelete, a tö­retlen fejlődés jellemzi. Az eredmények számbavé­telekor külön kívánok szólni a szakszervezeti aktivisták, tisztségviselők, egész szakszer­vezeti tagságunk lelkes, fegyel­mezett, áldozatkész munkájá­ról. Hiszen a magasabb szintű munka, a hatékonyabb gaz­dálkodás, a dolgozók érdekvé­delme, élet- és munkakörül­ményeinek javítása szakszer­vezetünk­ tisztségviselőit is na­gyobb feladat elé állította. Szakszervezetünk az elmúlt évben is igen nagy gondot fordított a termelés segítésé­re, az egyéni, csoportos és tár­sadalmi érdek összhangjának a megteremtésére, a szocialista demokrácia fejlesztésére, ar­ra, hogy a vállalatoknál, üze­mekben és hivatalokban sem­mi lényeges dolog ne történ­jék a munkások, a szakszerve­zet részvétele nélkül. Ugyan­akkor — árrendszerünk vál­tozó folyamatában is — ügyel­tünk arra, hogy a reálbérek a tervezett mértékben emelked­jenek. Felléptünk az egyenlős­­di törekvésekkel szemben, szorgalmaztuk a végzett mun­ka mennyisége és minősége szerinti differenciált bérezés alkalmazását, a dolgozók la­kásépítési akcióit, munkahely­re történő szállításának kor­szerűsítését, élet- és munka­­körülményeinek a javítását. Támadtuk a közömbösséget, az önzést, a harácsolást, a hi­vatalok packázásait, fellép­tünk a helytelen szemléletek­kel szemben. Az elmúlt évben elért ered­mények tették lehetővé, hogy a dolgozók életkörülménye, a párt és kormány életszínvo­nal-politikája a tervezettnél is valamivel kedvezőbben ala­kuljon. A lakosság várható reáljövedelme 4—4,5%-kal nö­vekszik. 1974-ben igen sok családot érintő életszínvonal­politikai intézkedésekre is sor kerül. A párt Központi Bi­zottsága 1,2 milliárd forint ki­hatású központi béremelést határozott el. A népesedéspo­litikai határozat végrehajtása során pedig tovább növeksze­nek a különböző állami jutta­tások. 1974. január 1-től je­lentősen emelkedik a szülési és gyermekgondozási segély. Az egyszeri anyasági segély és babakelengye-juttatás 1100 forint helyett 2500 forint lesz. Az 1974 július 1-től gyerme­kenként 200 forintról 300 fo­rintra emelik a kétgyermeke­sek családi pótlékát. Januártól a gyermekgondozási segély havonta az első gyermek után 800 forint, a második után 900 forint, a harmadik és minden további gyermek után 1000 forint lesz. Meghosszabbítot­ták az anyák gyermekápolási táppénzjogosultságát is. A gyermek 1 éves koráig korlát­lan, 1—3 éves korig 60 nap, 3—6 éves korig évi 30 nap. A gyermekét egyedül nevelő dolgozók esetében a gyermek 1 éves korától 6 éves korig évi 60 nap. Az életszínvonal-emelkedést támasztja alá az is, hogy a fogyasztói árak 1974-ben leg­feljebb 2%-kal növekedhetnek. Az eddigieknél nagyobb tár­sadalmi megbecsülésben ré­szesítjük a nőket, a felnövő ifjúságot. A rendelkezésre ál­ló összegekből többet fordí­tunk az oktatás színvonalának emelésére, az ifjúság kulturá­lis, sportolási lehetőségeinek fejlesztésére. A mezőgazdaság 2—2,5%-os fejlődésével számolunk az idén. Továbbra is fontos cél­kitűzésünk életszínvonal-po­litikánk maradéktalan végre­hajtása, a dolgozók élet- és munkakörülményeinek, javí­tása. A tervek teljesítésének fel­tételei biztosítottak. Most ar­ra van szükség, hogy a gaz­daságok, a vállalatok vezetői, a társadalmi szervek az eddi­ginél nagyobb gondot fordít­sanak a hatékonyabb munká­ra, az üzem- és munkaszerve­zés korszerűsítésére, a terme­lő berendezések jobb kihasz­nálására, a szocialista munka­verseny, ezen belül a szocia­lista brigádmozgalom, továbbá — az üzemi és munkahelyi demokrácia fejlesztésére. Meggyőződésem, hogy a me­zőgazdasági, erdészeti és víz­ügyi dolgozók több százezres tábora, szakszervezetünk va­lamennyi tagja kész újabb erőfeszítéseket tenni az idei tervünk végrehajtása érdeké­ben. Ehhez kívánok minden­kinek erőt, egészséget, sike­rekben gazdag, boldog új esz­tendőt. ,x- tvW /W JU'vl. Eredményes esztendőt zárt a mezőgazdaság Kazareczki Kálmán miniszterhelyettes beszámolója A MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMEZÉSÜGYI MINISZ­TÉRIUM az elmúlt napok­ban értekezletre hívta össze a trösztök, az országos válla­latok vezérigazgatóit, a tudo­mányos kutatóintézetek veze­tőit. Az értekezleten részt vett Káldi Katalin, a MEDOSZ tit­kára is. Dr. Dimény Imre miniszter megnyitója után Kazareczki Kálmán miniszterhelyettes tartott beszámolót az élelmi­szer- és fagazdaság 1973. évi eredményeiről és az 1974. évi főbb célkitűzésekről. Beveze­tőben megállapította, hogy élelmiszergazdaságunk a IV. ötéves tervben kitűzött cél­kitűzéseket időarányosan meg­valósította, néhány ágazatban azokat túl is teljesítette. A mezőgazdaság bruttó terme­lése 6%-kal, az állami gazda­ságoké 5%-kal, a fagazdaságé 6%-kal, a fa kitermelése vi­szont alig 0,4%-kal növeke­dett. Az állami gazdaságok­ban — a 2%-os létszámcsök­kenés mellett — a termelé­kenység mintegy 10%-kal, az állami erdőgazdaságokban 1,5%-os létszámcsökkenés mel­lett 6,5—7%-kal javult a ter­melékenység. Mezőgazdaságunk történeté­nek egyik legeredményesebb esztendeje volt 1973. Gaboná­ból ugyanis összesen 11,5 mil­lió tonnát takarítottunk be, egymillióval többet az előző évinél. Ugyancsak gazdag és jó minőségű volt a szőlőszüret AZ EREDMÉNYEK MEL­LETT néhány adósság a ko­rábbi esztendőkről továbbra is fennmaradt. Némi előre­haladás történt területileg a cukorrépa és a zöldség ter­mesztésében. Annak ellenére azonban, hogy 6%-kal több cukrot gyártottak, jórészt a nagy szárazság miatt cukor­ból mégis nagy mennyiségű importra szorul az ország. Friss zöldségfélékből és bur­gonyából sem sikerült a la­kosság igényét maradéktala­nul kielégíteni, ami miatt csaknem százezer tonna bur­gonya behozatala vált szük­ségessé. Éppen ezért a zöldség, a burgonya termesztésének technikai, műszaki fejleszté­sében, értékesítésében a kez­deti lépések sikere ellenére további komplex intézkedé­sek szükségesek. A szarvasmarha-ágazatban a fejlődés üteme meggyorsult és az állomány várhatóan 17 000 állattal, a tehenek szá­ma 13 000-rel lesz több év végén az egy esztendővel ko­rábbinál. Mindent egybevetve: élel­miszer-gazdaságunk összessé­gében kiegyensúlyozott ellá­tást nyújtott a lakosságnak, némiképpen javult a fogyasz­tás összetétele is. Ugyanak­kor 24%-kal növekedett az exportforgalom élelmiszer­gazdaságunk termékeiből. A BERUHÁZÁSOK ALA­KULÁSA is a tervezettnek megfelelően alakult: 12,9 mil­liárd forintra rúgott ez az összeg, s lehetővé tette a ter­melés technikai színvonalá­nak korszerűsítését. A beru­házások összetételét vizsgál­va megfigyelhető, hogy a gép­vásárlások aránya növekedett és egyre gyorsul a technikai fejlődés. A beruházási tevékenység 5%-kal bővült 1973-hoz ké­pest. A 13,5 milliárdnyi beru­házás elsősorban a szarvas­marha-tenyésztési ágazat, a tárolóterek bővítésére, a zöld­ség-, szőlő-, gyümölcstermesz­tés fejlesztésére, az intenzív szántóföldi kultúrák gépesí­tésére irányult. Fontos feladat a szakosított telepek kapaci­tásának teljes körű kihaszná­lása. Az új építkezéseknél is az ésszerűségre, a takarékosság­ra, s a gazdaságosságra kell törekedni. Szükség van tehát új beruházásokra, rekonstruk­ciókra, de nem minden áron. A beruházásoknál a komplexi­tás elve érvényesüljön. Az elért eredmények jó alapul szolgálnak az 1974-es esztendő még nagyobb fel­adatainak megoldásához. A mezőgazdaság 1974-re elő­irányzott — a múlt évhez vi­szonyított 2—2,5%-os fejlődési üteme feszítetten reálisnak mondható. A növénytermesz­tésben 3,2%-os, az állatte­nyésztésben viszont 6%-os a növekedési üteme. Az erdő­­gazdálkodás bruttó termelése egy, a fakitermelésé pedig 2%-kal lesz nagyobb. MELYEK AZ 1974. ÉVI FŐBB CÉLKITŰZÉSEK? A növénytermesztésben a ter­mésingadozások mérséklése, gabonatermelési eredmények megszilárdítása. A bevált ku­koricatermelési rendszerek 250 000 ha-ról 1974-ben 440 000 ha-ra terjednek ki. A minisztérium segíti a terme­lési rendszerek bővítését. A növénytermelés más ágaza­taiban is, így a cukorrépa, a napraforgó, a rizs, a szálas takarmány, a szója, a burgo­nya stb. termelésben. E tekin­tetben a rendszergazda állami gazdaságok, az úgynevezett „gesztorok” példásan járnak az élen. Fontos azonban, hogy a termelési rendszerekben szigorúan megtartsák a ter­melés technológiai rendjét és fegyelmét. Csak ott szabad iparszerű termelési rendszert bevezetni, ahol a sikeres ter­melés minden szellemi-szak­mai-műszaki előfeltétele meg­van a gazdaságban. A termelési rendszerek ed­digi sikerei különösen ráirá­nyítják a figyelmet az előrelá­tó tervezésre, a korszerű üzem- és munkaszervezésre, a szakemberek, munkások to­vábbképzésére, a legújabb szakismeretek terjesztésére és elsajátítására. Politikai feladatunk és tö­rekvésünk, hogy előrehalad­junk a zöldség és a burgonya termesztésében. Az erre vo­natkozó kormányhatározat alapján növelni kell a zöld­ség és a burgonya vetésterü­letét. Cukorrépából is eleget kell tenni ez irányú kötele­zettségünknek. AZ ELŐIRÁNYZATOK sze­rINT a szarvasmarha-állo­­mány további 30 000-rel, a tehenek száma pedig 20 000- rel gyarapodik. A sertéshús to­vábbi növekedése várható. Ez lehetővé teszi a húsellátás ja­vítását. Hangoztatta a miniszter­­helyettes, hogy a nagyüzemi erőfeszítések mellett ki kell használni a háztáji és a kis­gazdaságokban rejlő lehetősé­geket. Ennek érdekében job­ban meg kell szervezni a kis tételekben átvehető zöld­ségáruk, burgonya rendsze­res felvásárlását és forgalma­zását, a háztáji gazdaságban előállított tej értékesítését is. Dr. Dimény Imre miniszter zárszavában hangsúlyozta, hogy élelmiszer- és fagazda­ságunk eredményeinek fő for­rása, a párt Központi Bizott­sága határozatainak általá­nos politikai, gazdaságpoliti­kai célkitűzéseinek követke­zetes végrehajtása, a közgaz­dasági szabályozók érvénye­sítése, a szocialista munka­verseny szélesedése, amelyek az újabb sikerekre cselekvően ösztönzik a dolgozókat, a ve­zetőket egyaránt. F. Gy. tíz év utolsó elnökségi ülése A MEDOSZ elnöksége de­cember 21-én tartotta a múlt év utolsó ülését. Az első napi­rendi pont keretében tudomá­sul vette dr. Deli István titkár tájékoztatóját a két ülés között végzett munkáról. Elfogadta továbbá a KV és az elnökség 1974. évi munkatervét, vala­mint a MEDOSZ 1973. évi te­vékenységéről, a KV ülés be­számolójáról szóló jelentés vázlatát. Végül jóváhagyta a MEDOSZ 1974. évi költségve­tését és az 1974. évi besorolá­sok alakulásáról szóló tájékoz­tatást. Ezután egyéb kérdések­ről tárgyalt. ÍIJM­­ KÖSZÖNTŐ! Az 1973-ban végzett alkotói munka megérdemelt örömé­­vel és a jövőbe vetett biza­lommal köszönthetik az új esztendőt a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a fagazda­ság dolgozói. Visszatekintve az 1973-as esztendőre, jóleső érzéssel ál­lapíthatjuk meg, hogy élel­miszer- és fagazdaságunk — a kedvezőtlen időjárás, a járvá­nyos állatbetegségek ellenére — eredményesen valósította meg a párt és a kormány ál­tal meghatározott feladato­kat, újból nagy lépést tett elő­re а X. kongresszus határo­zatai és а IV. ötéves terv megvalósítása útján. Az élel­miszer- és fagazdaság dolgo­zóinak helytállása, szorgal­mas munkája, az ágazatok és üzemek javuló együttműkö­dése, a termelés korszerűsö­dése, a hatékonyság növeke­dése, az üzem- és munka­­szervezés javulása tette lehe­tővé a társadalom élelmiszer­fogyasztási igényeinek­ még magasabb szintű kielégíté­sét) az élelmiszerexport je­lentős növelését. Egyes ter­melési ágakban újabb kima­gasló eredmények születtek, biztatóan halad a kormány­­programok végrehajtása. Jól tudjuk azonban azt is, hogy egyes termékekből még nem sikerült teljesen, vagy nem sikerült megfelelő áron kielé­gíteni a társadalom szükség­leteit. A mezőgazdaság, élelmi­­­szeripar és a fagazdaság 1974. évi legfontosabb feladatait pártunk Központi Bizottsá­gának novemberi és az or­szággyűlés decemberi ülése meghatározta. Legfőbb törek­vésünk, hogy az új esztendő­ben tovább javítsuk lakossá­gunk élelmiszer-ellátását, nö­veljük az exportot. Kiemelt feladatnak tekintjük továbbra is a szarvasmarha-tenyésztés, a zöldség-, gyümölcs-, cukor­répa- és burgonyatermesztés fejlesztését, az élelmiszer­­ipari feldolgozás bővítését, korszerűsítését. Valamennyi ágazatunkban javítanunk kell az üzem- és munkaszervezést, a munka termelékenységét és a hatékonyságot. Búcsúzva az óévtől a mi­nisztérium vezetése, munka­társai és a magam nevében köszönetemet és elismerése­met fejezem ki a mezőgazda­sági, élelmiszeripari, erdő­­gazdasági, elsődleges faipari üzemek és vállalatok, a tu­dományos, oktatási, költség­­vetési és szakigazgatási intéz­mények, a megyei és járási szakigazgatási szervek, a föld­ügyi és térképészeti igazga­tás valamennyi dolgozójának az 1973. évben végzett ered­ményes munkájáért. Kérem, hogy az új esztendőben újabb lendülettel, még nagyobb oda­adással munkálkodjanak cél­jaink megvalósításáért,­­ az élelmiszer- és fagazdaság fej­lesztéséért, egész társadal­munk javára. Kívánok mindannyiuknak jó egészséget, sikerekben gaz­dag, boldogi új esztendőt. Dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter Jégtörésre felkészülve A Folyamszabályozó és Ka­vicskotró Vállalat Jégtörő­flottáját előkészítették a téli munkálatokra, hogy abban a pillanatban, amikor az Orszá­gos Vízügyi Hivatal arra pa­rancsot ad, tüstént hozzákezd­hessenek a jégtörés felelősség­­teljes és nehéz feladatainak el­végzéséhez. A kora ősz óta, a jégtörő­hajókon folyamatosan végez­ték a szükséges ellenőrzési és javítási munkálatokat, hogy az előző esztendőkhöz hasonlóan a jégtörőflotta sikeresen küzd­­hessen a jeges árral. Az idén is — az elmúlt évek­hez hasonlóan —, a Duna ma­gyarországi szakaszán kívül a jugoszláviai Duna-szakaszon is dolgoznak majd a magyar jég­törőim jók.

Next